Újabb magyar megszorítás: zuhanással kezdhet a BÉT?

Egy hónapon belül megérkezett a harmadik megszorító csomag is a magyar kormánytól, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis pénteken este egy összesen 90 milliárd forintos kiigazítást jelentett be.A magyar tőzsde vélhetően nem kezd majd túl jó formában a mai napon, mivel a megszorító csomag szerkezete alapján tovább nőtt a valószínűsége annak, hogy a kormány sosem egyezik majd meg az IMF-fel. A bankokat lefelé nyomhatja, hogy a kormány véglegesíteni kívánja a bankadót a 2013-as szinten, az energiacégeknek pedig az újonnan bevezetendő speciális 50 százalékos adókulcs tehet be.

9:00 - Negatív, de nem apokaliptikus nyitás

Az OTP 2,2 százalékos, a MOL pedig 1,5 százalékos, a bankadóban szintén érintett FHB pedig 1,1 százalékos eséssel kezdte a mai napot, a Magyar Telekom 0,2 százalékos emelkedéssel 416 forinton áll. Az azonnali piaci reakció egyelőre nem tükröz igazán nagy riadalmat a befektetők körében a kormány pénteki bejelentéseinek nyomán.

08:02- Mit jelentett be a kormány?

A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleménye szerint a múlt héten véglegesítette az új magyar adórendszert. A korábbi átmeneti adónemeket kivezeti az adózásból, a bankadót végeleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken, és kivezeti a különadókat, de a társasági adó három kulcsossá válik: 10%-os kedvezményes, 19%-os általános és 50%-os speciális kulcsot vezet be.

A kormány megerősítette, hogy 2013-ra tartja a 2,7%-os költségvetési hiánycélt. Az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3% alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzott deficiteljárás alól. Ennek érdekében a kormány Bizottság által adott 2,9%-os hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7%-ra mérsékelte.

Összesen 90 milliárd forint államháztartási egyenleget javító lépésről döntött az Orbán-kabinet, amiből 60 milliárd forint az egyenleg 0,2%-os javítását célozza, további 30 milliárd forintot a tartalékok emelésére fordít, amely összeg akkor kerülhet felhasználásra, ha az Európai Bizottság az újabb intézkedések miatt rontaná a magyar gazdaság jövő évi növekedési előrejelzését.

A kormány egyrészt döntött arról, hogy a 2013-as költségvetési évtől kezdve az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50%-ra emeli, de a 19%-os általános társasági adókulcs és az 50% közötti kulcs közötti adóból levonhatóvá teszi a társaságok által végrehajtott beruházásokat, a 19%-ot meghaladó adótömeg 50%-ának mértékéig. Ez 40 milliárd forinttal javítja a jövő évi költségvetési pozíciót.

Másrészt a közművezetékek adóját a kormányzat központi adóként határozza meg, így a korábbi változattal szemben valamennyi nem-családi tulajdonú vezetékre az ország teljes területén érvényesíti az adónemet. Ez 30 milliárd forinttal javítja a költségvetés 2013. évi pozícióját.

Harmadrészt emeli a kabinet a Szerencsejáték Zrt. osztalékelvonásának mértékét, ami 10 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hoz, negyedrészt emeli az on-line szerencsejáték adóbevételt is, további 10 milliárd forint értékben. A kormány újabb döntéseiről e hét elején levélben tájékoztatja a Bizottságot és az Unió pénzügyminiszteri tanácsát.

Mik lehetnek a piaci hatások?

Ha összegezni próbáljuk, hogy az új bejelentéseknek milyen makrogazdasági és vállalati hatásai lehetnek, akkor a legfontosabb rögtön az elején leszögezni, hogy egyelőre csak egy minisztériumi közleményről van szó, írásos előterjesztés, vagy a Parlament által elfogadott törvény ezekről a bejelentésekről még nem került nyilvánosságra. Így magától értetődik, hogy egyelőre semmiben sem lehetünk biztosak, csak találgatni tudunk.

Annyi ugyanakkor világos, hogy a közleményben foglaltak látványosan szembemennek azzal a gazdaságpolitikai iránnyal, amelyet az IMF és az Európai Unió Magyarországnak többször is sugallni próbált az elmúlt években, így újabb jelét kapta a piac annak, hogy a magyar kormány valójában nem törekszik egyezségre az IMF-fel.

Az természetesen pozitív, hogy a kormány nagy gondot fordít a költségvetés rendbetételére és a hiánycélok tartására, de mivel ezt olyan eszközökkel valósítja meg, amelyek a gazdasági növekedésre tekintve károsak, ráadásul a fenntarthatóságuk is kérdéses, ezért a bejelentések a forint árfolyamára is inkább talán negatív hatással lehetnek. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány újra kiszámíthatatlanságáról tett tanúbizonyságot azzal, hogy egy hónap alatt már harmadszor jelentett be intézkedéseket, ami szintén nem erősíti a befektetői bizalmat.

Mi lesz a MOL-lal?

Azt, hogy az egyes magyar tőzsdei társaságok árfolyamára milyen hatással lesznek a hírek, már jóval könnyebb megállapítani.
A MOL árfolyamára önmagában alapvetően erős negatív hatást gyakorolna az, hogy a kormány az energiacégekre 50 százalékos adókulcsot vetne ki.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy nem ez az egyetlen energiacégeket érintő lépés a mostani csomagban. Árnyalja a képet, hogy egyrészt az eleve átmenetinek mondott szektoradót a kormány kivezeti, másrészt a 19 százalékos normál társasági adókulcs feletti részből a magyarországi beruházások levonhatók lesznek.

A MOL szeptemberben jelentette be, hogy a következő három évben több mint 300 milliárd forintot fektet be Magyarországon, ami azt jelenti, hogy bőven lesz mivel csökkentenie a normál adó feletti befizetési kötelezettségeit. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a MOL 2011-ben összesen csaknem 30 milliárd forintot fizetett be ágazati extra adóként, s mivel ezeket most kivezeti a kormány, ezért könnyen lehet, hogy a frissen bejelentett adóváltozások semmilyen hatással nem lesznek majd a MOL-ra, vagy esetleg még nettó pozitív hatást is láthatunk.

Összességében az újabb adóváltozások, a jogszabályi és adózási környezet ingatagsága inkább negatív hatást gyakorolhat a MOL árfolyamára, de közel sem biztos, hogy ez a hatás drámai lesz ma, főleg azok után, hogy pénteken a bejelentés előtt már esett körülbelül 3 százalékot.

OTP: Katasztrofális hatások

A pénteki bejelentések az OTP-re teljesen egyértelmű és látványos hatást gyakorolnak, egyfelől közvetlenül a bank eredményességére a tetemesnek mondható adóteher állandósításával, másfelől pedig a hitelezési piac és a gazdaságpolitika szavahihetőségének további erózióján keresztül a tágabban értelmezett működési környezetetre is.

A mintegy 29 milliárd forintot kitevő bankadó állandóvá tétele drasztikusan csökkenti a bank eredményességét és ezen keresztül a részvény fair értékét is. A Bloomberg gyűjtése alapján az OTP-t követő elemzők mintegy 170,3 milliárd forintos nettó profitot várnak a 2013-ban speciális tételek nélkül (ez feltehetően még csak az elfelezett bankadóval számított becsléseket tartalmazza, nem a teljes adómértékkel számítottakat), 2014-ben pedig 212,2 milliárd forintot. Mivel a várakozásokban nem szerepelt a bankadó állandóvá tétele, a 2014-re várt profitot közel 14 százalékkal, a 2015-re várt nettó profitot pedig 9 százalékkal csökkentené a bankadó megemelése, minden egyéb tényező változatlansága mellett. Érdemes hozzátenni, hogy a 2015-re vonatkozó becslések meglehetősen bizonytalanok, időben még nagyon távol esik tőlünk ez a periódus.

Az új felállás nem kizárólag az előttünk álló évekre gyakorolt hatása miatt súlyos, hanem azért, mert a banktól várható nettó profitból és készpénzáramlásból a "végtelenig kihúzva" le kell majd vonni az elemzői modellekben az adó mértékét. A bankadót érintő korábbi intézkedés - az adó megtartása teljes mértékben 2013-ra - kapcsán még azt írtuk, hogy mivel egyetlen évet érint, a részvény értékéből legfeljebb 1-2 százalékot vonhat le. Az állandósított adó hatása ezzel szemben akár elérheti a -10 százalékot is, azaz részvényenként legalább 400 forintot, ha csak a közvetlen profitcsökkenést vesszzük alapul.

Az eredményesség romlása emellett rontja a bank hitelezési képességét, ami kiegészülve a gyenge makrokörnyezet hatásával egyébként is nyomás alatt tartotta a bank készpénztermelését, ami további negatív hatást gyakorol a részvény becsült fair értékére.

A közvetlen hatás mellett nem szabad elfeledkezni az indirekt, makroszintű tényezőkről sem. A kormány már a 2013-ra tervezett bankadó-felezés eltörlésével is látványosan felrúgott minden megállapodást a bankszektor képviselőivel, a pénteki csomag pedig ugyanígy homlokegyenest ellentétes az IMF és az Európai Bizottság elvárásaival. A bankadó állandósítása a többi intézkedéssel együtt nyílt deklarálása annak, hogy a kormány nem törekszik megállapodásra. A gazdaságpolitika alapvető kiszámíthatósága és hitelessége olyan újabb csorbát szenvedett, ami általában véve ronthatja a magyar tőkepiac megítélését.

A nyitáskor ennek megfelelően erőteljes eladói nyomást és akár tetemes mértékű esést várunk az OTP részvényeitől.

OTP (napi)

A BÉT-en forgó kisebbik bank, az FHB esetében is hasonló módon negatív hatásra számítunk, bár a részvény nyilvánvalóan kisebb figyelemnek örvend, mint az OTP.

Ezeket jelentette be Matolcsy eddig

A Matolcsy György által sorozatban bejelentett három megszorító csomag elemeit és a kormány által várt egyenlegjavító hatásukat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: