Kiakadt a görög miniszterelnök

Kemény hangú közleményt tett közzé Antonisz Szamarasz amiatt, hogy az euróövezet pénzügyminisztereinek az elmúlt éjszaka nem sikerült megállapodniuk a Görögországnak nyújtott kölcsön részletének folyósításáról.

Miután a kudarc komoly csalódást okozott a közvéleményben, és az ellenzéki pártok is bírálták az eredményt, a görög miniszterelnök közleményt adott ki. Ebben kifejtette: a késlekedés indokolhatatlan.

"Görögország megtette, amit korábban megígért. Partnereinknek, az IMF-fel együtt, szintén meg kell tenniük, amit vállaltak" - idézi a Reuters a közleményt. Szamarasz a BBC-nek nyilatkozva még ennél is tovább ment: "Nemcsak a mi országunk jövőjéről van szó, hanem a teljes euróövezet stabilitásáról".

A francia pénzügyminiszter ugyanakkor kitartott amellett, hogy csak "hajszálnyira" vannak a megállapodásáról. Pierre Moscovoci is úgy vélte, hogy ha ezt nem sikerülne elérni, az a valutaövezet egészét veszélyeztetné.

Kedden Brüsszelben az éjszakába nyúlóan tárgyaltak az eurózóna pénzügyminiszterei arról a második, 130 milliárd eurós hitelcsomagról, amellyel Athént meg lehetne menteni a fizetésképtelenségtől. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke közölte, a miniszterek a jövő héten találkoznak ismét.

Komoly nézetkülönbségek

A vita akörül zajlik, hogy miként lehet a görög államadósságot belátható időn belül fenntartható szintre mérsékelni. Ez - a második mentőhitelben rögzítettek szerint - azt jelenti, hogy az athéni kormányzatnak 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára kell csökkentenie az államadósságot a jelenlegi, 170 százalékos szintről. Az IMF azt szeretné, hogy az euróövezeti államok adósságleírással mérsékeljék Görögország adósságterheit, míg Németország azt, hogy két év haladékot adjanak az athéni kormányzatnak az adósságcél teljesítéséhez.

A nézeteltérés komolyságát jól tükrözte az eurócsoport egy héttel korábbi ülését követő sajtótájékoztató, ahol - a nemzetközi intézményrendszer és diplomácia hagyományaitól idegen módon - újságírók előtt nyilvánosan mondott egymásnak ellent a kétéves haladék kapcsán Jean-Claude Juncker és Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója.

Az IMF szerint a német terv nem vezet eredményre, további garanciák és adósságleírás szükségesek, hogy Görögország teljesítse adósi kötelezettségeit, míg Németország jogellenesnek tartja a további adósságleírást. Az IMF mintegy 50 milliárd euróval járult hozzá a két mentőcsomaghoz.

"Az adósságleírás talán a legkényelmesebb és legegyszerűbb megoldás lenne az érintett államnak, de a mi célunk csakis az lehet, hogy az eladósodottságot a gyökereinél támadjuk meg" - fogalmazott Norbert Barthle, a német kereszténydemokrata kormánypárt költségvetési szóvivője. "Pénzbe kerülne, és végzetes üzenet volna Írország, Portugália, illetve talán Spanyolország számára, hiszen azonnal megkérdeznék, hogy ők így miért vállaljanak szigorú feltételeket és fájdalmas intézkedéseket" - tette hozzá.