Az aranyláz vége a biztosítási piacon

2012.11.21. 15:33

Ma tette közzé a MABISZ a szokásos összefoglalóját a biztosítási iparág negyedéves teljesítményéről. A számokból kiderül, hogy mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási díjbevételek folytatták az előző negyedévekben megfigyelhető visszaesésüket. Még szembetűnőbb a negatív tendencia a befektetéshez kötött életbiztosításoknál, ahol az előző év első három negyedévéhez képest idén 12 százalékkal csökkent a díjbevétel. A unit-linked sikersztori ezzel a végéhez közeledik, bár a napokban elfogadott adótörvény változások még adhatnak némi lökést a terméknek.

 

A ma közzétett MABISZ statisztikákból kiderült, hogy nem csak a CIG Pannónia küszködik a unit-linked termékek értékesítésével. A biztosítási szektorról szóló átfogó negyedéves statisztikákból az látszik, hogy a befektetésekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások díjbevétele nagymértékben visszaesett éves alapon, míg a nem-életbiztosítási díjbevételek csökkenése továbbra is megállíthatatlan.

Továbbra is nyomás alatt a nem-életbiztosítási szegmens

A rendkívül nagy árverseny miatt az utóbbi években folyamatos díjbevétel morzsolódás volt jellemző a nem-életbiztosítási szegmensre, és a jövő évtől a biztosítási adó bevezetésével további nyomás nehezedhet az ágazatra. A legutóbbi negyedéves statisztikákból az látszik, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan megint csökkent a negyedéves díjbevétel (éves alapon) és a 12 havi gördülő adatok is a lemorzsolódás folytatódásáról tanúskodnak. A néhány negyedévvel ezelőtti 4-5 százalékos csökkenés ugyan lassult valamelyest, de most már olyan alacsony szinteken van a díjbevétel, hogy nincs már tere további jelentős esésnek.

Biztosítási adó

2013 január 1-jétől a kötelező felelősségbiztosítások esetén 30, a casco esetén 15, míg a vagyon- és balesetbiztosítások esetén 10 százalékos adót kell megfizetniük a biztosítóknak. Ezt a tételt a biztosítók elméletileg átháríthatják a termékek árazásán keresztül az ügyfelekre, azonban az iparágban tapasztalható óriási árverseny miatt erre valószínűleg nem sok lehetőségük adódik.


Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

Az életbiztosítási szegmens jelentőset zakózott

Az életbiztosítási ágazat az elmúlt évek legnagyobb visszaesését szenvedte el éves alapon. Az idei harmadik negyedév 88 milliárdos díjbevételénél az utóbbi időszakban csak egy gyengébb negyedév volt (a 2010-es harmadik negyedév). A szektor vesszőfutásához elsősorban a befektetésekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékek 26 százalékos visszaesése járult hozzá.

A unit-linked, vagyis befektetéshez kötött életbiztosítások tipikusan hosszú távú megtakarítási vagy befektetési célú életbiztosítás. Az ügyfél a megtakarításait a saját maga által választott eszközalapokban gyűjtheti, felvállalva azoknak minden kockázatát és élvezve azoknak minden hasznát is. Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott befektetések értékét. Amennyiben a szerződés a lejárat előtt halálesemény miatt szűnik meg, akkor a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeg és/vagy a számlán nyilvántartott befektetések értéke közül a magasabbat.

Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

Az adatok arra utalnak, hogy a biztosítási szektor egyre kevésbé tudja értékesíteni a korábbi években slágernek számító unit-linked termékeket. Véleményünk szerint ez a tendencia két dologra vezethető vissza. Egyrészt egyetértünk azzal a szakértői felvetéssel, hogy a unit-linked életbiztosítás, mint befektetési termék egyre kevésbé versenyképes a piacon (sose volt az, de korábban a magas tőzsdei hozamok láttán sokkal könnyebb volt értékesíteni, mint a mai hozamkörnyezetben). Másrészt a magyar (és az európai) gazdaság gyengélkedése rányomja a bélyegét többek között a lakosság megtakarítási képességére is. Mindezek együttes eredőjeként a unit-linked díjbevétel további vesszőfutása várható, annak ellenére, hogy a jogalkotó mindent megtesz a unit-linked siker sztori folytatódásának érdekében.

Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

Korábban írtunk róla, hogy az új adótörvények szerint a munkáltató adómentes béren kívüli juttatásként adhatja majd 2013 januárjától a befektetésekhez kötött életbiztosításokat. Ez talán segítséget nyújt majd a biztosítóknak, bár nem szabad elfelejteni, hogy eddig is voltak olyan leleményes iparági szereplők, akik a jogi kiskapukat kihasználva el tudtak adni befektetéshez kötött életbiztosítást adómentes juttatásként (lásd részletesen a korábbi cikkünkben leírtakat).

Leáldozóban a unit-linked

A piaci folyamatokból egyértelműen az látszik, hogy a unit-linked sztori tényleg a végéhez közeledik. Az adókedvezmények hatására lesz talán egy kisebb hurráhangulat a jövő év elején, de a sokkal versenyképesebb befektetési termékek várhatóan egyre nagyobb nyomást fognak helyezni a termékre.

Nem véletlen, hogy a korábban kizárólag a befektetéshez kötött életbiztosításokra fókuszáló CIG Pannónia a legutóbbi negyedéves jelentésében már arról számolt be, hogy a cég "egyre nagyobb hangsúlyt fektet tevékenységének diverzifikációjára, és kiemelt céljaként kezeli a hagyományos életbiztosítási és egészségbiztosítási portfóliójának növelését".

Persze nem csak a CIG Pannóniát, hanem többek között az Allianz, az AVIVA, az AXA és a UNIQA biztosítókat is negatívan érinti a unit-linked életbiztosítások visszaszorulása, mivel ezeknél a piaci szereplőknél a legmagasabb a befektetéshez kötött életbiztosítások súlya a cég teljes díjbevételéhez viszonyítva.

Forrás: [origo]