Orbán Viktor feltűri az ingujját

2012.11.22. 14:06

Egy eurócentet sem akar veszteni a magyar diplomácia az ország uniós támogatásából, de erre valójában kevés az esély. A csütörtök este kezdődő uniós csúcson sokkal inkább a kárenyhítés lehet a valós cél. A legutóbbi verzió alapján több mint 1100 milliárd forintot veszítünk, de már ennek is örülhetünk.

Csütörtök este kezdődik az Európai Unió miniszterelnökeinek és államfőinek a csúcsértekezlete, amelyen a következő hétéves időszak költségvetésében szeretnének megegyezni. Ez fogja meghatározni, hogy hét éven át mennyi lehívható pénz kerül az elmaradottabb régiók felzárkózását segítő, úgynevezett kohéziós alapokba. Így kiderül az is, mennyi pénzhez jut Magyarország. Ennek most különösen nagy jelentősége van, hiszen az alacsony növekedéssel - vagy, mint Magyarország esetében, egyenesen recesszióval - küzdő országoknak létfontosságúak a gazdaság felpörgetésére alkalmas fejlesztési források.

Azok az államok azonban, amelyek több pénzt fizetnek be az Európai Unió költségvetésébe, mint amennyit onnan kivesznek, takarékosságot, az uniós büdzsé megnyirbálását sürgetik. Ez a jelenlegi állás szerint együtt járna egyebek mellett a kohéziós pénzek megvágásával. A legnagyobb mértékű csökkenést pedig éppen Magyarországnak kellene elszenvednie.

Egy eurócentről sem akarunk lemondani

A magyar diplomácia természetesen megpróbálja ezt megakadályozni. Eddig azt a stratégiát követte a kérdésben, hogy a maga eszközeivel igyekezett egységbe kovácsolni a kohéziós karcsúsítás ellenzőit, és minden fórumon azt hangoztatta, hogy a célja a hazai támogatások szinten tartása, egyetlen eurócentről való lemondás nélkül. Tekintve, hogy az első megjelent javaslat 30 százalékos veszteséget irányzott elő, és az ország még így is a mezőny harmadik legnagyobb kedvezményezettje lett volna, ez nem tűnt reális célnak.

Miért bukhat sok pénzt Magyarország?

A kohéziós források új rendszerében két, számunkra kedvezőtlen elem van. Az egyik, hogy az eddiginél alacsonyabban határozza meg az egy ország által elnyerhető pénzek maximumát. A másik, hogy a konkrét összeget a várható növekedéshez köti - abból a megfontolásból, hogy a gazdaság lendülete meghatározza, mennyi pénzt tud felszívni az önrész nélkül nem lehívható támogatásokból. Magyarországnak pedig nagyon gyenge növekedési számokat jelez előre az Európai Bizottság prognózisa.



Az október végén nyilvánosságra került, a ciprusi elnökség által jegyzett újabb javaslat a megvalósulása esetén még mindig jelentős, de a korábbinál sokkal kisebb forráscsökkenést jelentene Magyarországnak. Alapesetben ugyan még szűkmarkúbban határozná meg az egyes országok számára juttatható fejlesztési pénzek maximumát, az alacsony növekedésű államok egy csoportjának viszont többet adna. Az előző ciklussal összevetve a magyar veszteség így 15 százalék körüli, szűk 4 milliárd euró lenne.

Nehéz megjósolni, hogyan kerülhet ki ebből a harcból a magyar diplomácia. A helyzetet bonyolítja, hogy a nettó befizető országok távolról sem alkotnak egységes frontot, sőt a németek, a franciák és a britek álláspontja között óriási különbségek vannak. Az eddig megjelent vélemények alapján nehéz elképzelni, hogy a britekkel hogyan lehet egyáltalán konszenzusra jutni. (Erről ebben a blogbejegyzésben olvashat bővebben.)

Próbáljuk felhasználni, amit eddig kaptunk

Az uniós költségvetési tárgyalásokon mindenesetre az egyik legfőbb politikai eszköz a politikusok kezében, hogy a jelenlegi, 2007-2013-as időszakban mekkora részben tudják lehívni a rendelkezésükre álló forrásokat. Orbán Viktor nyáron kijelentette, hogy nem fogad el más eredményt, csak azt, ha az utolsó fillérig mindent sikerül felhasználni.

Ezeket a forrásokat valójában 2015-ig lehet felhasználni, a jövő év végéig csak lekötni kell a pénzeket, vagyis megmondani, hogy mely fejlesztésekre fogjuk elkölteni. Tehát csak három év múlva derül ki, hogy sikerült-e az utolsó filléreket is kipréselni Brüsszelből. Erre az időszakra Magyarország 24,9 milliárd euró (6970 milliárd forint) forrást kapott, ezt hazai forrásokkal egészítik ki.

Az eredeti szabályok szerint ha egy fejlesztésre nyert valaki 100 forintot, akkor abból 85-öt fizetett az EU, 15-öt a magyar költségvetés, vagyis a magyar kiegészítés plusz 15 százalék volt. Az Európai Bizottság azonban még 2011 végén hat bajban lévő országnak (amely külső gazdasági segítséget kapott) könnyítést adott. Ezzel a lehetőséggel a kormány idén októberben élt. Ennek lényege, hogy a 100 forintos támogatásból 95-öt áll az EU, Magyarországnak csak 5 százalékot kell fizetnie. Ez a magyar költségvetésen könnyít, de ettől még nem kap kevesebb pénzt az ország.