Orbán Viktor bement alkudozni

Orbán Viktor brüsszelben
Vágólapra másolva!
Azért megyek be, hogy jelentősen javítsam Magyarország pozícióját az Európai Unió következő hétéves költségvetésén belül - mondta Orbán Viktor  magyar miniszterelnök, amikor megérkezett a brüsszeli EU-csúcsra. Szerinte nem probléma, ha nem születik végső megállapodás, és így gondolja Angela Merkel is.
Vágólapra másolva!

"Most, amikor be fogok lépni az épületbe, akkor a kohéziós alapokat illetően 18,3 milliárd eurón fogunk állni, és amikor legutóbb, hét évvel ezelőtt megállapodtunk, akkor 22,4-nél voltunk. Azért megyek be, hogy Magyarország pozícióit ebben a számrendszerben jelentősen javítsuk" - mondta a miniszterelnök csütörtök este magyar újságíróknak Brüsszelben, amikor megérkezett az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozójára.

A miniszterelnök arra utalt, hogy a hét évvel ezelőtt kötött megállapodáshoz képest csaknem négymilliárd euróval kevesebb lehívható kohéziós forrást szán a jelenlegi uniós javaslat Magyarországnak. (Erről itt olvashat bővebben.)

Később a miniszterelnök sajtóirodája kiadott egy közleményt arról, hogy Orbán "lefolytatta Brüsszelben a költségvetési tárgyalások első fordulóját Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével". Az egyeztetésen megerősítette a korábban kifejtett magyar álláspontot: "világossá tette, nem fogadja el, hogy egy olyan uniós költségvetés szülessen, mely méltánytalan helyzetbe hozza Magyarországot".

Bővebben nyilatkozott első, ugyancsak Van Rompuy-jal folytatott tárgyalásáról Donald Tusk lengyel kormányfő. Tusk kijelentette, országát nem elégítik ki azok a viszonylag csekély változtatások, amelyek bekerültek az EU 2014 és 2020 közötti költségvetési tervezetébe, jobb feltételrendszert akar kialkudni. A brüsszeli megállapodás valószínűségét ötven százalék alattira tette.

Forrás: Miniszterelnökség/Burger Barna

Orbán a Gazdasági Rádiónak adott csütörtöki interjújában, egy frankfurti konferencián is arról beszélt, hogy Magyarország számára a kohéziós források sorsa a legnehezebb kérdés az európai uniós költségvetési tárgyalásokon.

Az MTI által ismertetett interjúban a kormányfő azt mondta: a jelenleg a tárgyalóasztalon lévő javaslat szerint a kohéziós alap forrásainak átlagos csökkenésénél nagyobb mértékben vágnák vissza a Magyarországra eső forrásokat a következő hétéves költségvetési periódusban. "Itt tehát egy olyan diszkrimináció, egy speciálisan magyar sérelem bontakozik ki a szemünk előtt, amelyet Magyarország miniszterelnökeként nem áll módomban elfogadni" - jentette ki.

Megjegyezte, a kohéziós fejezeten kívül a többi területen történő átalakításnak hol vesztese, hol nyertese Magyarország, de egyetlen helyen sem mutatható ki, hogy az ország különösen rosszul járna a többi tagállammal szemben - mint mondta -, "osztozunk a többiek sorsában".

Mindenkinek nem lehet jó

Bővebben nyilatkozott első, ugyancsak Van Rompuy-jal folytatott tárgyalásáról Donald Tusk lengyel kormányfő. Tusk kijelentette, országát nem elégítik ki azok a viszonylag csekély változtatások, amelyek bekerültek az EU 2014 és 2020 közötti költségvetési tervezetébe, jobb feltételrendszert akar kialkudni. A brüsszeli megállapodás valószínűségét ötven százalék alattira tette.

Elismerte ugyanakkor, hogy a költségvetési tárgyalásokon az a kérdés, hogy létezik-e egy olyan megállapodás, amiről minden tagállam azt gondolja, hogy elfogadható, "azt várni, hogy az EU-ban boldogságot okozó közös költségvetés jöjjön létre, nem reális". Olyan költségvetés kell, amellyel minden tagállam együtt tud élni - fűzte hozzá.

Szerinte az eddigi tapasztalatok alapján az EU-ban sosem sikerül elsőre megegyezni a hétéves költségvetésről, így ha esetleg sikertelen lesz a mostani csúcs, az nem jelent végső kudarcot.

Lényegében ugyanezt mondta Angela Merkel német kancellár, miután megjérkezett az Európai Tanács székházába. "Az a fontos, hogy megoldást találjunk. Azt nem tudom, hogy ez most ez alatt a két nap alatt megtörténik-e. Németország célhoz akar érni, de lehet, hogy ehhez további szakaszra lesz szükség" - mondta a kancellár, akinek országa az EU legnagyobb nettó befizetője, és ennek megfelelően takarékoskodni akar az uniós kiadásokkal.