Föld itt nincs, csak földéhség

2012.11.27. 8:47

Szétverni nem akarják, de egy kicsit megnyesnék a nagybirtokokat azok a gazdák, akik valamilyen mezőgazdasági nagyüzem közvetlen közelében gazdálkodnak. Nagy viták nincsenek a családi gazdaságok és a nagyüzemek között, az együttműködés jó, bár néhány nagyüzem még mindig ül a rendszerváltás után bekebelezett jó földeken, és nehezen is válnak meg tőlük.

"Más ligában játszunk, mint a nagyüzemek, engem nem is zavarnának, ha lenne mellettük elég föld. De nincs. Csak földéhség van" - mondta a Pápa melletti, a dédapja által 1910-ben épített gazdasága udvarán állva Kőszeghy Ádám. A 60 hektáron gazdálkodó kisbirtokos nincs egyedül a panaszával, a megkérdezettek legfőbb kifogása ugyanez volt a nagyüzemekkel szemben.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kőszeghy Ádám 70 szarvasmarhát, sertéseket és birkákat is tart

Magyarországon régóta vita folyik a nagyüzemek és a családi gazdaságok támogatói között arról, hogy van-e létjogosultsága mindkettőnek, meg tud-e élni a kicsi a nagy mellett. Az ellentét komoly háborút robbantott ki a kormányzaton belül is, miután januárban lemondott a posztjáról Ángyán József fideszes agrárállamtitkár, mert szerinte a kormány csak ígérgeti a kisbirtokosok támogatását, és valójában a nagyoknak kedvez. Az [origo] olyan termelőket keresett fel, akik valamely több ezer hektáron működő magyar mezőgazdasági nagyvállalat közelében élnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan tudnak érvényesülni a cég árnyékában, milyen hátrányait és előnyeit látják a szomszédságnak.

Nem akarnak cserélni

"A környéken annak idején az állami gazdaság megkapta az összes területet. A rendszerváltás után, a kárpótlás során kevés, gyenge minőségű földet osztottak szét, ezért innen 20 kilométerre kellett vennem. Hiába kérem a ma már magánkézben lévő nagyüzem vezetőit, hogy cseréljük el. Amit adnék, épp az egyik telephelyük mellett van, és elfogadnék érte kicsit kevesebbet és rosszabbat is, ha közel lenne. Mégsem állnak kötélnek" - mondta a 70 szarvasmarhát, sertéseket, birkákat is tartó Kőszeghy Ádám a helyi Agroprodukt Zrt.-ről, amely több mint 10 000 hektáron termel.

Amikor arról kérdeztük, hogy a most zajló állami haszonbérleti pályázatokon indult-e, a fiatal földműves csak legyintett: "Errefelé összesen 26 hektár volt meghirdetve 20 darabban, ráadásul megközelíthetetlen helyeken. Nincs itt szabad terület, szinte minden az Agroprodukté, pedig akkora cég, hogy ha 2000 hektárról lemondana, még akkor is remekül működhetne."

Kőszeghy Ádám ugyanakkor elismerte, hogy másban nincs a terhére a nagy szomszéd, sőt, kimondottan jól jön, hogy bizonyos szolgáltatásokat meg lehet tőle rendelni, még ha némelyiket szerinte kicsit drágán számítja is. Amellett "hatékonyságban, minőségben, korszerűségben biztosan a legjobbak között van az országban, sok mindent lehet tőle tanulni. És még az utakat is rendbe teszi."

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Viczai Sándor családjával 245 bérelt hektáron napraforgót, kukoricát, árpát, repcét termeszt és hízómarhákat, sertéseket nevel

"Földvitáink nincsenek az Agroprodukttal, de nem is lehetnek, mert állami földeket nem lehet tőlük megszerezni, ezt egyenesen megmondták nekünk a vidékfejlesztési hivatalban is. Pedig sokkal jobb az államit bérbe venni, mert a magántulajdonos időről időre megpróbálja felverni a díjat" - mondta a szintén Pápa melletti, uniós támogatással most elkészült állattartó telepén Viczai Sándor.

A 245 bérelt hektáron napraforgót, kukoricát, árpát, repcét termesztő, hízómarhákat és sertéseket nevelő családi vállalkozásnak ezzel együtt nem okoz gondot az együttműködés. "Jó a kapcsolatunk, rugalmas a cég. Rendszeres partnerként olcsóbban használhatjuk a szárítóját. Persze időnként kérni is szokott, például ha hibrid vetőmagot termel, és figyelnie kell a 300 méteres izolációs területre" - magyarázta Viczai Sándor, miközben körbevezetett a vadonatúj épületek között. "Ezen a modern telepen könnyebb lesz, mint amikor mindent kézzel kellett csinálnunk. A nagyüzemmel persze így sem versenyhezhetnénk, de nem is kell. Nem vagyunk egymásnak konkurencia" - tette hozzá.

Korrektebb, mint sok kisebb

"Volt gondom az egyik nagy szomszéddal, de nem a legnagyobbal, az éppenséggel korrektebb, mint sok más partner a környéken" - vágta rá kérdésünkre az ugyancsak pápai Kapcsándi Balázs. Elmesélte, hogy egy közeli, olasz tulajdonú egykori tsz-szel kényszerült hosszasan pereskedni egy földbérleti jogért. Az Agroprodukt szerinte megbízható, azonnal, készségesen szállít tápot, takarmányt, ha szükség van rá, és az árai is elfogadhatóak. "A hasznát persze leveszi, nyilván jobban jövünk ki, ha egyből kereskedőnek adjuk el a saját terményt, de hát ez normális" - tárta szét a kezét.

Kapcsándi Balázs gazdaságában 100 anyatehént, 300 hízót, 250 anyabirkát nevel, a 100 hektár szántó és 50 hektár legelő részben saját, részben családtagoktól bérelt terület. "Szerencse, hogy nem vagyunk útban a nagyüzemnek, mert így is elég nehéz. A legjobb pénzt a ház kertjében tenyésztett kiskutyák hozzák" - mutatott a néhány hetes mopszokra.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kapcsándi Balázs szerint a technológia miatt van szükség a nagy gazdaságokra

Ki kell várni, míg végeznek a magukéval

"A nagyüzem a rendszerváltás után megtartotta a területeket, és földhöz jutni most is nagyon nehéz, a 10-15 éves bérleti szerződések miatt. A fiatal korosztálynak szinte egyáltalán nincs rá esélye, márpedig 5-10 hektáron nem lehet megélni" - visszhangozta a pápaiak panaszát Kolesza Mihály a Gödöllő és Hatvan között fekvő Galgahévízen. Arrafelé két szövetkezet és a 4700 hektárt megművelő Gödöllői Tangazdaság Zrt. számít a nagyok közé.

Az évtizedekig nagyüzemi vezetőként dolgozó, ma nyugdíjasként 30 hektáron gazdálkodó agrárszakember szerint a szövetkezeti értékesítés ad egyfajta biztonságot, de az ármozgások miatt nem mindig jár jól vele a kistermelő. "Könnyebbség még, hogy bizonyos munkákat el lehet végeztetni a szövetkezettel, csakhogy azt meg ki kell várni: akkor kerülhet az ember sorra, ha a nagy cégnek már be van takarítva a terménye" - mondta Kolesza Mihály.

Kell a személyes kapcsolat

"Előfordulnak összezördülések az elszámolásban vagy a gyomirtózás során, de ezek nem abból erednek, hogy az egyik fél nagy, a másik meg kicsi. Összességében inkább segít a nagyüzemi szomszédság, mint árt" - vont mérleget kérésünkre a közeli Turán élő, 56 hektáron főleg zöldséget termesztő Tóth János. "Sok terményemet a szövetkezeten keresztül adom el, mert nagy mennyiségben értékesít. Persze ehhez jó személyes kapcsolat kell" - említette Tóth János.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Tóth János Turán 56 hektáron főleg zöldséget termeszt

Több gazda megjegyezte viszont, hogy ha az ő egyéni tapasztalatai többnyire nem is rosszak, társadalmi szempontból lehet komoly hátránya annak, hogy sok az óriásvállalat a mezőgazdaságban. "A turai szövetkezet alig 60 fővel műveli meg a 2000 hektárját. A falu eltartóképessége nagyon alacsony" - így fogalmazta meg a problémát Tóth János. "Az itteni szövetkezet 1000 hektáron 15 embert foglalkoztat, így a falu nem tud megélni a mezőgazdaságból" - hozott galgahévízi példát Kolesza Mihály. "A nagyüzem majdnem mindent bérmunkában végeztet, kevés munkát ad állandó alkalmazottaknak" - állította Viczai Sándor.

Kellenek, csak ne lennének olyan nagyok

Ennek ellenére egyik beszélgetőpartnerünk sem mondta, hogy ne lenne létjogosultságuk a sokmilliós gépeket megvásárolni képes cégeknek. Kapcsándi Balázs szerint "a technológia miatt" van rájuk szükség, Viczai Sándor pedig úgy vélte, csak egy nagyüzemnél jön be ésszerű időn belül az igazán nagy fejlesztésekre költött pénz. "Egyébként is kevés a parasztember, a fiatalok már nem élnek ebben benne" - jegyezte meg. Kolesza Mihály szerint már csak azért is kellenek a nagyüzemek, mert sokan máshol nem tudnának elhelyezkedni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kolesza Mihály szerint már csak azért is kellenek a nagyüzemek, mert sokan máshol nem tudnának elhelyezkedni

A mérettel viszont nincsenek kibékülve. "Az 5-10 ezer hektáros birtokok rosszak a vidéknek, mert elvonják a megélhetést. 500-1000 hektáron is működhetnének" - vélte Kolesza Mihály. Kőszeghy Ádám úgy vette észre, a 10 ezer hektár már nem is áttekinthető, túl nagy adminisztrációval jár. Kőszeghy megjegyezte, hogy "azért nem kell szétverni mindent, de adjunk lehetőséget, azaz földet másnak is".