Komolyan gondolják az elválást a katalánok

Vágólapra másolva!
A tegnapi katalán parlamenti választás a legnagyobb szeparatista párt győzelmét hozta, Artur Mas pártja azonban nem szerzett elég szavazatot, ahhoz, hogy önállóan kezdeményezzen népszavazást Katalónia függetlenedéséről. A miniszterelnök figyelmét lekötik a spanyol politikai csatározások, pedig van még teendő bőven, hogy megforduljanak az ibériai ország borús gazdasági kilátásai.
Vágólapra másolva!

Vasárnap tartották Spanyolország észak-keleti tartományában, Katalóniában a helyi parlamenti választásokat, aminek eredményeképp az eddig többségi szavazattal bíró Konvergencia és Egység szövetsége (Convergencia i Unió, CiU) elvesztette az elegendő parlamenti helyek számát, ahhoz, hogy népszavazást hívjon össze Katalónia elszakadásáról.

Artur Mas katalán elnök az elmúlt két évben komoly megszorító intézkedéseket volt kénytelen bevezetni Spanyolország leggazdagabb tartományában. Gazdaságát tekintve nagyjából Portugália méretű Katalónia parlamentje 135 hellyel rendelkezik és négy nagy szeparatista párt is harcba szállt a választók kegyeiért.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kicsit megkönnyebbülhet, ugyanis a legnagyobbnak számító CiU a korábbi 62 hellyel szemben ezúttal 50-et tudott megszerezni, ami azt jelenti, hogy a Katalónia elszakadásáról szóló referendumot csak egy másik szeparatista párttal együtt tudja kezdeményezni a madridi központi irányítási szerveknél. A tradicionális szeparatista Republikánus Baloldal (Esquerra Republicana de Catalunya, ERC) nyerte a második legtöbb széket, 21-et. A szocialisták (Partido Socialista Popular, PSP) 20 helyet, Rajoy pártja, a közép-jobboldali "Emberek Pártja" (Partido Popular) 19 helyet szerzett.

A lakosságot Katalóniában sújtja a legmagasabb személyi jövedelemadó, még a madridinál is magasabb, a befolyt jövedelmek 43 százalékát azonban más, szegényebb tartományokba allokálják, ezért a szeparatista megmozdulások egyre hangosabbá váltak az elmúlt évek során.

A mély recesszióba süllyedt Spanyolország 25 százalékos munkanélküliséggel küszködik, mindezt 1,6 százalékos éves GDP csökkenés, és 9,6 százalékos költségvetési deficit mellett. A szeparatisták függetlenedési törekvései elvonják Rajoy figyelmét a nemzetközi segélycsomagról, ami még mindig napirendi pont az európai politikai színtéren.