Főnixmadárként támadt fel a Facebook az elmúlt hetekben, az árfolyam ráadásul egy elvileg rossz hírre indult neki a hegymenetnek. Úgy tűnik, a befektetői megítélés gyökeresen megváltozott, amit a Facebook üzleti eremdényei és kilátásai is alátámasztanak. Ezzel együtt a hasonló internetes cégekkel összehasonlítva nem tűnik igazán olcsónak a részvény, de ha eggyel nagyobb sebességre kapcsol a társaság növekedése, akkor nem is annyira túlzó az értékeltség. Az elmúlt hetek nagy rohanása után ugyanakkor érdemes türelmesnek lenni, kapkodni már késő.

Egészen elképesztő szárnyalást mutatott be a Facebook, a részvény 19 dollár közeléből szinte egyetlen egy nagy lendülettel ugrott el 26 dollár fölé, ami közel 37 százalékos emelkedést jelent csupán két hét leforgása alatt. Különösen annak tükrében rendkívül érdekes Facebook nagy menetelése, hogy a kiváltó oka - legalábbis látszólag - nem egy jó, hanem egy látszólag kifejezetten rossz hír volt.

Mindezek mellett a legfontosabb kérdés persze továbbra is az, hogy vajon most érdemes-e Facebook részvényt vásárolni. Vajon tényleg véget ért a Facebook vesszőfutása? A nagy rohanást látva talán már késő, de ha minden jól jön össze, akár még kiváló beszállási lehetőségeket is láthatunk, a talán nem is olyan távoli jövőben.

Röviden a legfontosabb pontok:

  • Nagy emelkedésbe fogott a Facebook, egy látszólagos rossz hírre indult meg az emelkedés, ami kifejezetten jó jel.
  • Egyre kedvezőbb a cég piaci megítélése az elemzői értékelések alapján.
  • Erős pozíciókkal rendelkezik az online hirdetési piacon, egyike lehet a verseny nagy győzteseinek az előttünk álló években.
  • Néhány jel arra utal, hogy sikerülhet megoldani a mobilfelületek nagy problémáját, és számottevő bevételt termelhet ezeken a platformokon is a Facebook.
  • Az árbevétel növekedése nem kirobbanó, de nem is lassul tovább.
  • A költségek kordában tartása gondot okozhat a cégnek, ami miatt a profitnövekedés sem feltétlenül lesz zavartalan.
  • A fundamentális értékeltség alapján nem olcsó a részvény, ráadásul a technikai kép is türelemre int, talán túl sokat emelkedett a részvény túl rövid idő alatt.

Rossz hírre emelkedés az nagyon jó hír

November közepén a Facebook még tőzsdei pályafutásának legsötétebb napjára készülődött. November 14-én ugyanis hatalmas mennyiségű részvényre járt le a tőzsdei kibocsátások (szaknyelven IPO-k) után megszokott értékesítési tilalom (bővebben a keretes írásunkban). Az ekkor piacon lévő mintegy 950 millió darab részvény mellé hirtelen akár további 800 millió darab zúdulhatott volna a piacra, ha az érintett tulajdonosok úgy döntenek, rögtön igyekeznek megszabadulni a részesedésüktől.

A novemberi nagy eladási hullám veszélyére már idejekorán sokan figyelmeztettek, és a Facebook is tisztában volt a helyzet súlyával, és igyekezett elkerülni a nagy eladásokat. Többek között Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója több nagy tulajdonossal együtt még szeptemberben vállalta, egy évig nem adja el részvényeit.

A sokak által várt nagy zuhanás végül elmaradt, helyette egészen elképesztő ugrást láthattunk: a Facebook kiemelkedően magas forgalom mellett több 10 százalékot emelkedett azon a napon, amikor elvileg össze kellett volna omlania. Azóta a részvény megállíthatatlan, és ledolgozott egy tekintélyes részt a többek között technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite indexszel szembeni lemaradásából is.

Részvényindex

Olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.



Márpedig ha egy látszólag rendkívül negatív hírre emelkedéssel reagál a részvény, az a legbiztosabb jele, hogy megváltozott a befektetők vélekedése a társaságról. Mivel az eladási tilalmak lejárta ismert volt már korábban, az aggódó befektetők már rég túladtak a részvényeiken, mire eljött a "fekete" nap,, az optimisták pedig kezüket dörzsölve várták a nagy beszállási lehetőséget.

A profik is szeretik

A piaci reakció mellett érdemes megemlíteni, hogy a profi elemzők is egyre kedvezően ítélik meg a részvényt. Ennek egyik fontos megnyilvánulása, hogy a Bloomberg körképe alapján a Facebook részvénnyel foglalkozó elemzők által meghatározott célárak átlaga október végén és november végén is megemelkedett, miközben a tőzsdére lépés után ez a célár folyamatosan csökkent. A profik a becsléseik átlaga alapján úgy vélik, hogy a Facebook részvényei egy év múlva 30 dollárt kellene, hogy érjenek. 

Konszenzus és elemzői célárak

Konszenzus: A profi tőzsdei elemzők becsléseit és előrejelzéseit összegyűjtő körképeket szakszóval konszenzusoknak nevezzük. Ezeket az elemzői számokat általban nagy adatszolgátlatók, mint például a Reuters vagy a Bloomberg, illetve egyes esetekben a tőzsdei szaksajtó gyűjti és összesíti. A konszenzusokat a fundamentális elemzésben, azon belül is főként a relatív vagy összehasonlító részvényelemzésben lehet hasznosítani, hiszen ez a legközvetlenebb információ arról, hogy hogyan vélekednek a profikt egy-egy részvényről.

Célár: A hivatásos részvényelemzők a legtöbbször az elemzésük végeredményeként célárat is közzétesznek. Ez az az elméleti érték, amit az elemző szerint a részvény egy adott pillanatban - általában mostantól számítva egy év múlva - képviselni fog. Mivel ez kizárólag a cég fundamentumaira alapozott, elméleti érték, semmi garancia nincs rá, hogy a piaci árfolyam valóban el is éri ezt az értéket, de mégis fontos indikációja az elemzői megítélésnek egy részvény esetében.

Ajánlás: Az elemzők a célár mellett általában ajánlással is ellátják a vizsgált részvényt. Ez meglehetősen sokféle lehet, elemzőházról elemzőháza változik, de általában három vagy öt lépcsőből álló skálát követ, aminek egyik végén a legnegatívabb (például eladás vagy alulsúlyozás), a másik végén a legkedvezőbb (például vétel vagy felülsúlyozás), középen pedig a semleges (pl. tartás) megítélés áll. Ezeket az ajánlásokat is lehet konszenzusba gyűjteni, ilyenkor általában számokkal, pl. egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelölik az egyes elemzők ajánlását, és ebből számolnak átlagot.



Ez önmagában persze még mindig kevés, nézzük meg saját szemünkkel, hogyan muzsikál a Facebook!

A hirdetéseken áll vagy bukik minden

A tőzsdei kibocsátás előtt sokan 100 milliárd dollár piaci kapitalizációról (a részvények összesített piaci érték) beszéltek, ami nyilvánvaló túlzásnak bizonyult. A Facebook a tőzsdére lépésekor ezzel együtt is rögtön a második legnagyobb online médiacéggé vált, a kapitalizációja jelenleg több mint kétszerese a Yahoo!-énak, és ötszöröse a közvetlen versenytársnak számító LinkedInének. Az első helyen álló Google-től természetesen jócskán le van maradva, alig egynegyede (a jobb oldali ábrán szereplő P/E rátáról később még lesz szó).

Piaci kapitalizáció

A piaci kapitalizáció a tőzsdén szereplő összes részvény aktuális, piaci árfolyam alapján számított együttes értéke, azaz a vállalat értékének részvényesekre jutó része. A vállalat teljes értékéhez a kapitalizációhoz hozzá kell adnunk a nettó, azaz készpénzálllománnyal csökkkentett hitelállományt is, hiszen ez a válllat értékének hitelezőkre jutó része.



A Google-t és a Facebookot nemcsak a kapcsolja össze, hogy ezek a legnagyob amerikai internetes médiavállalatok, ennél sokkal szorosabb a viszony: egymás közvetlen konkurenciája a két cég az online hirdetési piacon. Mindkét cég árbevétele túlnyomó részben hirdetésekből származik, a Facebook 2012 harmadik negyedévében a bevételeinek 86 százalékát szerezte innen, miközben a kisebb szeletet kitevő egyéb bevételek (leginkább a Facebookon belüli vásárlásokra kivetett jutalékok) nemcsak az arányukat, hanem az abszolút nagyságukat tekitnve is csökkentek a megelőző negyedévhez képest.

Az előttünk álló években is a Google és a Facebook versengése határozza majd meg az online hirdetési piacot, legalábbis az Egyesült Államokban (de jó eséllyel az egész világon is). Az eMarketer előrejelzései alapján az elmúlt évtized meghatározó nagy internetes vállalatai közül egyedül a Google és a Facebook lehet képes növelni a piaci részesedését az amerikai online hirdetési piacon, miközben a többiek egyre kisebb szeletet hasítanak ki a tortából.

A Google részesdése ugyan lényegesen jobban nőhet az előrejelzés szerint, de a Facebook sem panaszkodhat, hiszen a teljes piac 2010-ről 2014-re több mint duplájára nőhet, ezen belül pedig a Facebook részesedése legalább pár százaléponttal bővülni is fog, így összességében 2012 és 2014 között közel 50 százalékkal nőhet az amerikai hirdetési bevétele.

Mivel a Facebook hirdetési bevételeinek felét az amerikai piac adja (Kanadával kiegészülve), ez a bővülés akkor is 25 százalékkal növelné a Facebook hirdetési bevéteieit 2014-re, ha a többi szegmens stagnálna az előttünk álló két évben. A világ egyéb részein, különösen Ázsiában ráadásul akár még lényegesen gyorsabb ütemben nőhet a piac, mint az Egyesült Államokban.

A mobil óriási kihívás

A Facebook üzleti kilátásaival kapcsolatban nem is feltétlenül a "hagyományos" online hirdetéseket szokás igazi kihívásként emlegetni, sokkal inkább a mobilfelületek jelentik az igazi kérdéseket. A Facebook egsézen a közelmúltig nem tudott igazán számottevő árbevételt elérni a közösségi oldalt mobilinterneten elérő felhasználóin. Olyannyira, hogy a tőzsdei kibocsátáshoz mellékelt dokumentumokban külön felhívta a cég a befektetők figyelmét, hogy zéró bevétele származik a mobilfelületekről.

Ez azért kritikus, mert a Facebookot mobilról (is) használó felhasználók aránya a teljes aktív felhasználószámhoz viszonyítva meredeken emelkedik, a 2009 végi 28 százalékról 2012. szeptember végén elérte a 60 százalékot. A mobil előretörése ráadásul valószínűleg még jó darabig nem lassul majd, miközben a teljes felhasználószámot a más most is egészen elképesztő, egymilliárd feletti szintről nem fogja tudni tartósan tovább bővíteni a cég. Így jóformán élet-halál kérdése a Facebook számára, hogy itt is sikerüljön hatékony hirdetési megoldásokat találnia.

Az elmúlt negyedévben ennek szerencsére már mutatkoztak jelei. A pénzügyi beszámolójában ugyan külön ezt nem jelöli a társaság, de Mark Zuckerberg az elemzőknek tartott tájékoztatón elmondta, hogy a hirdetési bevételeknek 14 százalékát már mobilfelhasználókon érte el a cég, azaz elkezdtek beérni az év elején elindított fejlesztések.

Az elmúlt napokban megjelent kommentárjaikban több elemző is kiemeli, hogy a Facebook hirdetéseit figyelve egyre agresszívabb "hirdetési terhelést" látnak kibontakozni, a társaság látszólag úgy döntött, a korábbinál nagyobb mennyiségű hirdetéssel szembesíti a felhasználóit (ez alatt nemcsak a tipikus, banner típusú hírdetéseket, hanem úgynevezett szponzorált bejegyzéseket és hasonló megoldásokat kell értenünk).

A hirdetési megjelenések növelésének azért van nagy jelentősége, mert miközben a felhasználószám növekedése természetes módon lassul, a Facebook az elmúlt év során nem tudta érdemben növelni az egy felhasználóra eső árbevételét, és e tekintetben továbbra is lemaradásban van a legfontosabb versenytársakhoz képest (érdemes hozzátenni, hogy az "aktív" felhasználók mérésén nagyon sok múlik, hiszen a kritikák szerint a Facebook által aktívnak titulált felhasználók jelentős része ténylegesen nem látogatja az oldalt - ez esetben viszont a valódi aktív felhasználóin relatíve magasabb bevételt ér el a cég).

Az előttünk álló negyedéves negyedéves gyorsjelentésekből remélhetőleg már láthatjuk is az eredményeit az új lépéseknek, de ezúttal jó esély mutatkozik rá, hogy a Facebook képes lesz a mostaninál erőteljesebb növekedési pályára állítani az árbevételét.

Gyorsjelentés

A tőzsdei cégek bizonyos időközönként, a legtöbb tőzsdei cég esetében negyedévenként beszámolnak a üzleti, pénzügyi teljesítményükről, ezek a rövid beszámolók a gyorsjelentések. A tőzsdére bevezetett vállalatoktól a tőzsdei jelenlét magasfokú transzparenciát, átláthatóságot követel meg, a gyorsjelentés pedig azt a célt szolgálja, hogy a befektetők rendszeres időközönként kapjanak hivatalos és elfogadhatóan részletes adatokat a cég működéséről.

A gyorsjelentések általában naptári negyedévekhez kapcsolódnak (bár lehetnek ettől eltérések), ezért általában időben meglehetősen koncentráltan érkeznek, ezket az időszakokat nevezzük gyorsjelentési szezonnak.



Beindul végre az igazi növekedés?

A befektetők számára nem igazán pozitív jel, de a technológiai szektorban nem is teljesen szokatlan, hogy a Facebook menedzsmentje nem ad semmilyen iránymutatást, előrejelzést az előttünk álló időszak üzleti teljesítményeire. Mi sem esünk kétségbe, főként mivel a menedzsment előrejelzései nem is mindig szolgálnak igazán pontos mérceként, hol túl optimisták, hol túl konzervatívok.

Az elemzői konszenzus alapján viszont 2013 harmadik negyedévére mintegy 30 százalékkal bővülhet a Facebook árbevétele, feltehetően a már említett két tényező miatt: a Facebook növeli részesedését az online hirdetési piacon, miközben a mobilfelületek kiaknázásával az egy felhasználóra jutó árbevételét is növelni tudja. Ez a növekedés ugyan tetszetősnek tűnik, nem jelent gyorsulást a megelőző negyedévekhez képest, igaz, legalább lassulást sem.

Sajnos azonban a bevétel növekedése még kevés az üdvösséghez, hiszen részvénybefektetőként bennünket az a pénzáramlás foglalkoztat igazán, ami a tulajdonosoknak megmarad a különféle költségek és mindenféle kiadások levonása után. Egyáltalán nem mellékes tehát, hogy milyen költségek mellett működik a Facebook a hétköznapokban.

Meg kell fékezni a költségeket

Erősen megnehezíti a helyzet értékelését a cég májusi tőzsdére lépése, mert ezzel egyidőben a régi dolgozóknak nyújtott részvényopciók is érvényessé váltak, ezek elszámolása pedig kiugróan magas egyszeri költségeket eredményeztek, teljesen eltorzítva a Facebook második, sőt, egy kicsit a harmadik negyedéves gyorsjelentését is.

Ezzel együtt is világosan látszik, hogy a működéshez kapcsolódó legfontosabb költségtényezők aránya az árbevételhez az elmúlt években folyamatosan növekedett, és ugyan a második negyedéves számok nem igazán értelmezhetők, a harmadik negyedévben is meglehetősen magas szinten ragadtak ezek a költségek. Ez pedig kritikus lehet, hiszen hiába tudja növelni bevételeit egy cég, ha a költségek emelkedése ennek jelentős részét "elviszi" (ez jelenik meg az árbevétel és az üzemi eredmény közötti különbségben).

Valamelyest megnyugtató lehet, bár igazi garanciát nem jelent, hogy az elemzői várakozások alapján az üzemi eredmény és a nettó profit aránya a cég teljes bevételéhez az előttünk álló időszakban valamelyest emelkedik, majd stabilizálódik. Ez azt jelenti, hogy a társaság egységnyi bevételéből nagyjából ugyanakkora részt tud megőrizni üzemi eredményként, valamint nettó profitként, ami arra utal, hogy a költségek legfeljebb olyan ütemben emelkedhetnek, mint ahogy az árbevételét növelni tudja a Facebook.

Mindez azt jelenti összességében, hogy a bevételek növekedése várhatóan legalább akkora lehet, mint az elmúlt pár negyedévben, ami jó hír, hiszen legalább tartósan megállt az a lassulás, amit a tőzsdei kibocsátás előtt láthattunk a cégnél. Az extrém költségeket hozó negyedévek elmúltával pedig az eredményhányadok is normalizálódnak, bár igazán annak örülhetnénk, ha egyre hatékonyabbá tudna válni a cég.

Üzemi és nettó eredmény, eredményhányadok

Egy válllalat eredménykimutatásában kiemelt figyelem övezi a különféle profitmutatókat.

Bruttó fedezet: az árbevételből az eladottt árukhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek levonásával megkapott eredménymutató. Ilyen költség lehet például az alapanyagok költsége, de nem tartozik ide a közvetlenül egy termékhez nem köthető költség, például a vezérigazgató irodájának rezsiköltsége.

Üzemi eredmény: a bruttó fedezetből a működéshez kapcsolódó, de közvetlenül termékhez nem köthető költségek levonásával megkapott eredménymutató. Ilyen közvetlen költség például egy gyárcsarnok fűtési költsége vagy a dolgozók munkabére. Az üzemi eredmény azt mutatja, hogy milyen profitot termelne a cég pusztán a működésével, minden más tényezőt, például az adókat figyelmen kívül hagyva.

Nettó profit: Az üzemi eredményhez minden egyéb, eredményességet befolyásoló tényezőt hozzáadva, illetve levonva kapott eredmény. Ilyen tényező lehet például a fizetendő adó vagy a társaság hitelei után fizetett kamat. A nettó - más néven adózott - eredmény adja az alapját az osztalékfizetésnek is.



Mennyit ér így a Facebook részvény?

A Facebook előtt úgy tűnik, mintha kicsit tisztulna a kép, ha hihetünk az ösztöneinknek és a piaci becsléseknek, a bevételek növekedését meg tudja őrizni az előttünk álló negyedévekben, és a profit is tetszetősen bővülhet. De vajon 24-25 dollárt megér-e mindez részvényenként? Erre keressük a választ egy kis összehasonlító részvényértékelés segítségével. Az összevetéshez a legszélesebb körben ismert és használt P/E rátát használjuk, ami nem más, mint az árfolyam és az egy részvényre jutó (várt) profit aránya.

Mi a technikai és fundamentális elemzés?

A technikai és fundamentális elemzés a tőzsdei elemzési módok két fő ága, míg a fundamentális elemzés igyekszik feltárni az okokat, megérteni egy részvény vagy más instrumentum értéke mögötti mozgatórugókat, addig a technikai elemzés az árfolyamgrafikonra koncentrál, feltételezve, hogy minden lényeges információt tartalmaz az árfolyam. A technikai elemző lényegében a befektetők viselkedését figyeli meg.

A két módszer közötti különbséget egy egyszerű példával lehet szemléltetni: a fundamentális elemző úgy keresné meg a legjobb termékeket egy plázában, hogy végigjárva az üzleteket, minden árut alapos vizsgálatnak vetne alá, szemügyre venné az anyagokat, az elkészítés minőségét és az árakat. A technikai elemző ezzel szemben leül a pláza egyik kávézójában, és azt figyeli, melyik az az üzlet, ahová a legtöbb vásárló betér, és a legtöbben távoznak elégedetten, szatyrokkal a kezükben, és igyekezne megfigyelni, hogy mi az a termék, amit a legtöbben vásárolnak.

Egyik módszer sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, pusztán eltérő piaci, elemzési szemléletmódot tükröznek.



Érdemes a Facebookhoz hasonló cégeket alapul venni az összehasonlításhoz. Praktikusnak ígérkezik erre a célra a Facebook részvényeinek is otthont adó Nasdaqon forgó internetes vállalatokat tömörítő Nasdaq Internet Index, hiszen a kosarában szinte kizárólag a Facebookhoz nagyon hasonló cégek szerepelnek. A két idősort - a Facebook és az index P/E rátáját - egymás mellé téve egészen szembetűnő, hogy a Facebook rövidke tőzsdei pályafutása alatt minden pillanatban lényegesen magasabb értékeltség mellett forgott, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva lényegesen drágább volt a hasonló részvények  átlagánál.

Hasonló kép tárul elénk, ha kiemelt versenytársakhoz hasonlítjuk a Facebookot, hiszen a P/E ráta alapján a mezőny nagyobb részéhez viszonyítva legalább kétszeres az értékeltsége, és csak néhány - zömében frissen tőzsdére lépett - feltörekvő internetes cég forog még magasabb értékeltség mellett.

Tovább erősíti ezt a képet, ha a P/E rátát az előttünk álló három évben várható EPS, azaz egy részvényre jutó profitnövekedéssel hasonlítjuk össze. A mezőny rendkívül szétszórt, egészen extrém növekedési várakozások és értékeltségek is előfordulnak. Mindezzel együtt azt látjuk, hogy miközben a Facebook az átlagnak megfelelő P/E ráta mellett forog a piacon, a növekedése - legalábbis az elemzői várakozások szerint - elmarad a mezőny átlagától.

Relatív részvényértékelés és a P/E ráta

Relatív részvényértékelés: A fundamentális elemzés egyik sajátos változata, aminek az a célja, hogy több, hasonló vállalatot mindenféle szempontok szerint összehasonlítva megtalálja az egymáshoz képest alul- vagy felülértékelt részvényeket. Az összehasonlításhoz különféle mutatószámokat alkalmazunk, mint például a P/E ráta. Ezek általában valamilyen profitmutató és a piaci árfolyam vagy érték hányadosai, azaz leegyszerűsítve azt hasonlítjuk össze, hogy az egyes részvényeknél egységnyi jövőbeli nyereségért mennyit kell a jelenben a részvény megvásárlásával kifizetnünk. 

P/E ráta: a legszélesebb körben használt relatív részvényértékelési mutató. A számláló (P) a részvény árfolyamát, a nevező (E) pedig az egy részvényre jutó nyereséget (közkeletű rövidítéssel EPS) jelöli.



Érdemes hozzátenni, hogy a Facebookhoz hasonló, fiatal technológiai cégek esetében nehéz pontosan összevetni a részvények értékeltségét,  hiszen egyfelől rendkívül hektikusan változnak az üzleti eredményeik, másfelől pedig éppen a rendkívül innovatív működésük miatt szinte lehetetlen pontos előrejelzéseket adni a jövőben várható teljesítményeikre is.

Ebből fakadóan könnyen előfordulhat, hogy a Facebook valamilyen újítás révén a legoptimistább várakozást is felülmúló növekedésbe kezd, ami a látszólagos felülértékeltséget is sokkal kedvezőbbé rajzolná át. Nem véletlen, hogy a hasonló internetes cégeknél a befektetők a "hagyományos" vállalatoknál drasztikusan magasabb értékeltséget is hajlandók elfogadni, éppen a kiemelkedő növekedés reményében (ami tegyük hozzá, az esetek jelentős részében csalfa reménynek bizonyul).

Ezért fontos szorosan követni a vállalattal kapcsolatos híreket, hogy időben értesülhessünk róla, ha valami látványos fordulatot hozhat egy-egy újabb fejlesztés.

Mit mutat a grafikon?

Az eddigiekben lényegében fundamentális szempontból értékeltük a Facebook részvényeit, de nem szabad elfelejteni, hogy nem ez az egyetlen részvényelemzési módszer. Miközben a fundamentális elemzés azzal foglalkozik, hogy mekkor profitot és készpénzáramlást tud előállítani a egy cég, a technikai elemzés nem foglalkozik a miértekkel, pusztán az árfolyamgrafikont veszi górcső alá. Az alapfilozófia nagyon egyszerű: az árfolyamba már minden lényeges információ beépült, amivel csak rendelkezhetnek a befektetők, így felesleges máshol kutatni, elég, ha felfedezzük az árfolyamgrafikon szabályszerűségeit, ismétlődő mintázatait.

A Facebook esetében sajnos a technikai elemzés eszköztára korlátozottan alkalmazható, hiszen a társaság csupán féléves tőzsdei múlttal rendelkezik. Ezzzel együtt is érdemes azért vetni egy pillantást a grafikonra, érdekes információkat hordoz.

Rögtön szembeötlő az elmúlt hetek nagy szárnyalása, de az is látszik, hogy korábban is mutatott hasonló "liftezést" az árfolyam 19 és 24 dollár között, ezzel pedig lényegében egy széles "folyosó", kereskedési sáv alakult ki a grafikonon. Az igazán nagy jelentősége az elmúlt napok árfolyammozgásának az, hogy a részvény kilépett ebből a sávból, legyőzte a sáv felső széle jelentette ellenállását, és igyekszik meglódulni magasabb szintek felé.

Facebook (Nasdaq)

Tegnap rááadásul egy másik fontos ellenállást, a június eleji mélypont szintjét is áttörte a Facebook, és mintha betöltötte volna a július végén maradt rést is. Rések akkor alakulnak ki az árfolyamgrafikonon, ha jelentősen eltérő árszinten nyit a részvény, mint előző nap zárt. A Facebook esetében júliusban ez látványos esést jelentett, de a technikai elemző számára igazán az okok nem számítanak. A lényeg, hogy a réseket általában az árfolyam "igyekszik" betölteni, a rés szélei, különösen a "távolabbi" (azaz ez esetben a rés felső határa) fontos támasz, illetve ellenállásszint tud lenni az árfolyam számára.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy mivel a Facebook rendkívül erőteljes ellenállásokat győzött le, megnyílhat az út a további emelkedés előtt előbb 30 dollárig, és utána akár feljebb, 32-33 dollár felé. Az elmúlt napok nagy menetelése után viszont jól eshet egy kis pihenő, érdemes lehet megvárni egy korrekciót, kis visszaesést az árfolyamban. Erre akár jó apropót teremthet, ha valóban elidőzik egy kicsit a rés felső szélénél az árfolyam, és esetleg kicsit vissza is kanyarodik.

Sajnos ugyanakkor semmi garancia nincs rá, hogy valóban lesz ilyen megálló, a Facebook fékevesztettségét látva elképzelhető, hogy a nagy rohanás még tovább folytatódik érdemleges megálló nélkül, de közel 40 százalékos emelkedés után így sem érdemes kapkodni, szigorú önfegyelem és türelem javasolt.

Most akkor érdemes-e vagy sem?

Mindezt összefoglalva a Facebookról egészen tetszetős kép rajzolódik ki. A cég befektetői megítélése látványosan javult, úgy tűnik, hogy a cégnek sikerült maga mögött hagynia a tőzsdei kibocsátás körüli hisztériát és az ezzel járól költségeket, speciális tilalmakat. A fejlesztések nyomán ráadásul mintha lassan úrrá tudna lenni az egyik legfontosabb problémán, a mobilfelületeken szerzett hirdetési bevételek hiányán is. Beárnyékolja ugyanakkor a kilátásokat, hogy a költségeket továbbra sem tudta igazán látványosan leszorítani a cég, ami hosszú távon,  a felhasználói szám növekedésének lassulásával korlátot szabhat a növekedés számára.

A részvény relatív értékeltsége ráadásul egyátalán nem alacsony, jelentősen gyorsulnia kellene a cég profitnövekedésének ahhoz, hogy vonzónak tűnjön az árazás. A technikai kép ezzel együtt további, akár jelentős emelkedést is előrevetíthet, de a nagy szárnyalás után kis türelem, kivárás javasolt.