A Coca-Cola Hellenic megpróbálja levetkőzni a görög piaci környezet adta hátrányos megítélését és rászánta magát, hogy svájci székhellyel, és londoni tőzsdei bevezetéssel szerezze vissza a bizalmat, ugyanis Görögország gazdasági problémái kockázatkerülésre sarkallják a befektetőket, ami a részvényárfolyamban is megmutatkozik.

Görögország legnagyobb vállalata, a Coca-Cola Hellenic Bottling Company nemrégiben úgy határozott, hogy átköltözteti főhadiszállását és a görög tőzsdéről is kivonul, mivel az ország gazdasági megítélése negatívan befolyásolja a cég piaci helyzetét, ami megmutatkozik a részvényárfolyamban is.

Az 5,7 milliárd eurós (4,6 milliárd font) kapitalizációval rendelkező Coca-Cola Hellenic központja Svájcba költözik, amire a biztonságosabb és kiszámíthatóbb a szabályozói környezet miatt esett a választás. A cég az athéni tőzsdéről kivezeti részvényeit, helyette a londoni tőzsdén, illetve a New York-i tőzsdén továbbra is kereskedhetnek majd a befektetők a vállalat papírjaival.

A történet nem kizárólag a Coca-Cola befektetői számára tanulságos, bár kétségtelenül a londoni parkett egyik legérdekesebb részvénye lehet a hatalmas térséget lefedő disztribúciós cég, hanem jól jelzi azokat a folyamatokat, amik a periféria-országok, illetve egyéb kisebb feltörekvő piaci tőzsdéket fenyegetik. A bizonytalan gazdasági környezet és költségvetési egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések a kevés "nemzeti" kötődéssel rendelkező nagyvállalatokat könnyen elijesztheti a kedvezőbb feltételeket kínáló piacokra. Egy Coca-Cola Hellenic nagyságú vállalat távozása pedig drasztikusan visszaveti a tőzsde forgalmát, a költségvetés jelentős adóbevételtől esik el, és a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt jóval nagyobb kárt okoz, mint elsőre hihetnénk egyetlen vállalat elköltözéséről.

Az ország kockázat rontja a képet

A Cocal-Cola Hellenic döntésében nagy szerepet játszott, hogy a hitelminősítők sorban rontották Görögország besorolását az elmúlt évek során. Legutóbb a Moody's idén márciusban, az S&P és a Fitch hitelminősítők pedig májusban a legrosszabbra rontották az ország hitelképességének megítélését (ennél lejjebb már csak a "nem fizető" besorolás van). A Coca-Cola Hellenic indoklásában kifejtette, hogy a befektetők nem szívesen rakják pénzüket vállalatukba, mivel óvakodnak a magas adósságok sújtotta ország specifikus kockázatoktól.

Mindez annak tükrében aggasztó, hogy a vállalat üzleti tevékenységének 95 százaléka Görögországon kívül zajlik és befektetői szinte kivétel nélkül külföldiek. Bevételének legnagyobb részét Oroszországból nyeri (16 százalék), de hazánk is ott van a top 10-ben a tavalyi eladásokból befolyt összegeket tekintve. Ez alapján tehát a Coca-Cola Hellenicet nem igazán köti semmi a görög piachoz.

Görögország pénzügyi nehézségeiről szinte minden nap megjelennek hírek. Az ország részvényindexe több mint 90 százalékot zuhant a 2007. októberi csúcsa óta. A meghamisított költségvetési számokkal lebukott Görögország padlóra került, és a Trojka (EU/IMF/EKB hármas) segítsége nélkül nem lenne képes talpra állni.

2009 decemberében kezdődtek a tüntetések a görög fővárosban, miután kiderült, hogy a görögök hamis képet festettek le a költségvetésükről, ugyanis 2004 és 2009 között valótlan költségvetési számokat küldtek az Eurostat, Európai Uniós statisztikai hivatalnak. 2009-ben például 5 százalékos költségvetési deficitet várt a kormány, ami végül 12,5 százalék lett és az államadósság mértéke is megugrott.

A hitelminősítők elkezdték lerontani Görögország hitelképességének besorolását, mire a kormány kénytelen volt megszorító intézkedéseket bejelenteni. 2010 májusában az IMF/EU segélycsomagot biztosított az országnak, amit további megszorításokhoz kötöttek. Az újabb pénzügyi segítségre következő év nyaráig kellett várni, amikor az előző 110 milliárd euróhoz hozzácsaptak még 109 milliárd eurót.

A hitelminősítők folyamatos leminősítései még így is túl optimistának bizonyultak, mivel 2011 októberében a görög állam fizetésképtelenné vált és egyes görög állampapírokon 53,5%-os névérték, valamint kamatveszteséget szenvedtek el a befektetők.

Idén aztán újra folytatódtak a tárgyalások és februárban egy újabb 130 milliárd eurós csomaggal segítette a Trojka a mediterrán országot, amit novemberben újabb 44 milliárd euróval toldtak meg az eurózóna pénzügyminiszterei. Ezzel a görögök eddig 393 milliárd eurós pénzügyi segítségben részesültek az elmúlt 2,5 évben a Trojka (IMF/EU/EKB) alapjaiból.



Elhatározását azután közölte a Coca-Cola Hellenic vezetése, miután Görögország hivatalosan közzétette, hogy a görög időszakos adóbevételek elmaradtak a Trojka által kitűzött összegektől, amit az országnak nyújtott eddigi segélycsomagok feltételeiként rögzítettek. Ennek eredményeképpen a görög kormány kilátásba helyezte a társasági adó mértékének jelenlegi 25 százalékról 45 százalékra emelését.

A Coca-Cola Hellenic hivatalosan is cáfolta, hogy adózási megfontolásból váltana a cég. Értékelésük szerint ez a lépés adózási szempontból semleges, mivel minden piacon külön jogi személyen keresztül történik az adófizetés, így a helyi társasági adó mértéke számít. A közlemény szerint idén a várható effektív társasági adó mértéke 25-27 százalék körül alakulhat. Véleményünk szerint lehet adózási szempontból előnye a Coca-Cola Hellenic-nek, a cég konszolidációs adózási kötelezettségei csökkenhetnek a váltással.

Coca-Cola Hellenic

A 2000-ben létrehozott vállalat az athéni székhelyű Hellenic Bottling Company S.A. és Coca-Cola Beverages Plc-ből jött létre. Szénsavas és szénsavmentes, például gyümölcslevek, energia italok, teák és kávék palackozásával is foglalkozik a társaság. Jelenleg 28 országban vannak jelen, beleértve a legtöbb európai országot, különösen Kelet-Európát és a balkáni-régiót.

A tulajdonosi struktúra úgy néz ki, hogy a vállalat részvényei három részre oszlanak, 23 százalékkal bír a Coca-Cola Company, azonos aránnyal részesedik a Greek David Group is leányán keresztül (Kar-Tess Group), a fennmaradó 54 százalékkal pedig az athéni és a New York-i tőzsdén kereskednek.

A Coca-Cola Company alapvetően csak az üdítőitalokhoz szükséges szirupot termeli. A végtermékeket és a csomagolást kiszervezi más vállalatoknak, mint például a Coca-Cola Hellenic palackozó üzem. Ezek az üzemek földrajzi területileg felosztott kizárólagos szerződéseket kötnek a Coca-Cola Company-val, és a szirupból tisztított víz és édesítők hozzáadásával készítik el a végterméket. Ezért lehet az, hogy úgy érezzük a magyar Coca-Cola más ízű, mint mondjuk amerikai társa.



A Coca-Cola Hellenic a londoni bevezetéstől a részvényei körüli befektetői aktivitás fellendülését reméli. Kapitalizációja alapján bekerülhet az FTSE 100, a londoni tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb piaci kapitalizációjú cégét tartalmazó indexbe (nagyjából a 74. helyet foglalná el a ranglistán).

A cég méretes nemzetközi kitettségéből adódóan a befektetők így is jobban kedvelték a Coca-Cola Hellenic részvényeit, mint az athéni tőzsde más papírjait. A vállalat piaci kapitalizációja alapján a görög tőzsde index (Athens Stock Exchange General Index) nagyjából 24 százalékát adja. A közel húsz éves mélypontra süllyedt indexértéknél az elmúlt 6 évben 85 százalékponttal jobban teljesített a Coca-Cola Hellenic.

A Coca-Cola Hellenic és az ASE index teljesítménye

A piaci kapitalizáció arányának növekedése az évek során a részvényárfolyam és az index érték teljesítményének különbségéből adódik. Mivel a Coca-Cola Hellenic az elmúlt 6 évben egy enyhe, közel 5 százalékos emelkedést mutatott, míg az ASE index több mint 80 százalékot veszített értékéből, ebből kifolyólag a részvénykosáron belüli súlya felugrott. Mindez értelemszerűen azt is jelenti, hogy az index egyéb komponensei még drámaibb lemaradásban vannak, hiszen a Coca-Cola Hellenic relatíve jó teljesítménye magát az ASE indexet is húzta magával.

Természetesen a forgalomból is nagy szeletet hasított ki a Coca-Cola Hellenic részvényeivel való kereskedés. Idén május 11-én például a napi forgalom 74 százaléka a palackozó papírjaiban fordult meg. Köszönhetően a rossz első negyedéves gyorsjelentésnek, eladó nyomás alá került a papír, és pár nap alatt 13 százalékot zuhant az árfolyam. A trend nagyon szembetűnő, az utóbbi években láthatóan mind nagyobb részét teszi ki a napi forgalomnak a Coca-Cola Hellenic, mint 5-6 éve. Ennek következményeként kivonulása a görög tőzsdéről érezhetően csökkenti majd a forgalmat, a távolmaradó befektetők miatt pedig várhatóan a többi részvény forgalma is csökkenhet, így egyfajta lefelé mutató spirált kialakítva az egyébként is megtépázott tőzsdén. Ha csak az idei átlagos forgalmat nézzük, nagyjából a napi forgalom 7-8 százaléka tűnhet el a görög piacról. Az átvezetés pontos időpontja és részletei még nem ismertek a közvélemény számára.

Egy nagy cég távozása fájdalmas lehet

A Coca-Cola Hellenic Bottling Company döntése nem is kizárólag a cég története és a befektetői számára érdekes, hanem mert kiválóan jelzi, milyen szorosan összefügghet egy-egy kisebb tőzsde sorsa a legnagyobb kapitalizációjú és legnagyobb forgalmat lebonyolító részvényeivel. Egy-egy nagyvállalat döntése alapjaiban határozza meg a teljes piac számára a környezetet.

Mint arról már korábban beszámoltunk, hazánk tőzsdéjén is felpezsdült az élet, a Richter Gedeon MSCI Hungary indexből való eltávolítása ugyan átlagon felüli forgalmat hoz a papírnak, azonban éppen az elmúlt évek során mutatott csökkenő forgalom az oka az indexből való kihullásnak. A BÉT-en forgó "blue-chipek" közül valószínűleg bármelyik papír kivezetése megrázná a hazai tőzsdei kereskedést és érvágást jelentene az idén amúgy is alacsony forgalomnak, de fontos kiemelni, hogy erre szerencsére nem mutat semmi jel.