Egy átlagos budapesti lakás adatai, valamint több egymástól független elemzés és kutatás is azt igazolja, hogy a háztartások egyik legjelentősebb kiadását jelentő rezsi a kormány ígérete ellenére emelkedett. A lakásfenntartás fejenként legalább egy ezressel kerül többe, mint egy éve, a családok többsége pedig évente félmillió forintot költ erre.

Több a rezsije egy átlagos budapesti, lágymányosi - több mint 60 négyzetméteres lakásnak, mint tavaly, többek között ez is jelzi, hogy nem igazán jött össze a kormány első Széll Kálmán-tervben meghirdetett rezsibefagyasztásos terve.

A szóban forgó háztartás ugyan az áramért (termékdíj) megajoule-onként 3 százalékkal kevesebbet fizet, de a szintén fogyasztáshoz kötött rendszerhasználati díj több mint 7 százalékkal nőtt, az elosztói alapdíj pedig 2,6 százalékkal lett magasabb tavaly és idén október között. A gáz esetében az alapdíj és a felhasználás után fizetendő összeg egyaránt 2,56 százalékkal nőtt.

A legfrissebb adatok, elemzések szerint sem sikerült a kormánynak tartania ígéretét, miszerint befagyasztja a rezsikiadásokat. Erre már tavaly ősszel utalt Bencsik János, akkor még a fejlesztési tárca energiaügyekért felelős államtitkáraként. Decemberben pont azzal indokolta lemondását, hogy az általa ismert keretrendszerben nincsenek meg ennek a feltételei.

Hat százalékkal drágább a lakásfenntartás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai jelzik, hogy ma többe kerül egy lakás fenntartása, mint azelőtt, hogy a kormány bármilyen ígéretet tett volna. A háztartások a kiadásaik több mint felét lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költik. Ezen belül az élelmiszer részaránya változatlan volt 2012 első felében (2011-hez képest), de a lakásfenntartásra fordított összeg aránya kismértékben nőtt - persze részben azért is, mert itt a háztartások kevésbé tudnak a fogyasztás visszafogásával reagálni, mint a közértben.

Áram- és gázdíj változása egy lágymányosi 60 négyzetméteres lakásban

Gázdíjak

2011. október

2012. október

Változás (százalék)

Időszaki gázfelhasználás (MJ/forint)

2,882

2,957

2,6

Háztartási alapdíj (forint)

1000

1026

2,6

Áramdíjak

2011. október

2012. október

Változás (százalék)

Villamos energia termékdíj (forint/KWh)

21,28

20,65

-2,96

Energialapú rendszerhasználati díj (forint/KWh)

15,29

16,09

7,06

Elosztói alapdíj (forint/hó)

156

160

2,56

Forrás: [origo]-gyűjtés

A KSH adatai alapján az emelkedés fejenként több mint ezer forint volt: 2011-ben az első hat hónapban 17 137 forint volt az egy főre eső lakásfenntartási és energiakiadás, idén ugyanez az összeg 5,9 százalékkal magasabb. (A lakásfenntartásban szerepel többek között a lakbér, a lakás-karbantartási kiadások, a szennyvíz-elvezetésre, szemétszállításra, közös költségre, vízfogyasztásra fordított összeg, a háztartási energia pedig a gázt, a távhőt, a villamos áramot és egyéb tüzelőanyagokat foglalja magában.)

Az első féléves 18 ezer forint feletti összegnek átlagosan durván kétharmadát adja a háztartási energiára fordított kiadás, ez az arány pedig nemcsak egy év alatt, hanem már az elmúlt tíz évben is fokozatosan emelkedett. A gyermekkel rendelkező háztartásokban visszafogottabb volt az egy főre vetített drágulás, náluk a 2011 első félévében mért 12 055 forint 300 forinttal nőtt.

Forrás: OTP Lakástakarék

A rezsikiadások emelkedése azért is érinti érzékenyen a háztartásokat, mert ez jelenti az egyik legjelentősebb tételt a családi büdzsében. Az OTP Lakástakarék augusztusban közzétett elemzése szerint egy átlagos magyar család évente 420-600 ezer forintot, vagyis naponta 1150-1643 forintot költ rezsire. A cég felméréséből az is kiderült, hogy a családok több mint felénél a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, további 19 százalékuknál pedig a kiadások több mint fele megy el ilyen célra.

Valahol megfizetjük

Elhibázott lépésnek tartja a rezsiköltségek befagyasztása érdekében tett kormányzati lépéseket Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezetője. Mint az [origo]-nak elmondta, ezzel ugyanis korlátozták a szolgáltatókat, hogy a világpiaci áraknak megfelelő díjakat alkalmazzanak, ám ennek ellenére a rezsiköltség lakossági kiadásokban nem csökkent, hanem inkább tovább nőtt.

A szolgáltatók valamilyen formában, például különböző díjak emelésével mégiscsak igyekeznek érvényesíteni a magasabb világpiaci árakat, mint ahogy a forintnak - az energiaárak szempontjából érdekes - dollárral szembeni gyengülését is. Ezen kívül hozzájárult a rezsiköltségek arányának emelkedéséhez az is, hogy romlott a lakosság fizetőképessége, és így a fogyasztás visszaesett, továbbá drgáulást okozott az áfakulcs emelkedése. Mindezek együttesen nemcsak a politikai akaratot húzták keresztbe, hanem a lakossági szolgáltatást már tavaly veszteségessé tették.

Fals piaci helyzet

Hegedűs ezért úgy véli, hogy bár a családi kiadások jelentős részét lefedő energiakiadásokat politikai döntéssel meg lehet próbálni befagyasztani, ez teljesen fals gazdasági helyzetet teremt. Ha az energiaárak növekedésével párhuzamosan nem emelkedhetnek a lakossági díjak, akkor a drágulás az üzleti szektorban jelentkezik, tehát nemzetgazdasági szinten valaki biztosan megfizeti az árát. Közvetett módon a lakosságnál is megjelenhet a pluszköltség: ha egy szolgáltatónak a háztartások ellátásán vesztesége van, akkor a szükséges profitot a többi fogyasztón fogja behozni.

A sikertelen rezsibefagyasztás miatti veszteség megjelenhet a családok számára a másik legnagyobb tételt jelentő élelmiszerek árában is, mivel a gyártóknak többe kerül az energia. Hegedűs szerint tehát akkor is csökkenne a családok jövedelme, ha az energiaárak stagnálnának.

A rezsidíjak emelkedéséről árulkodik a KSH volt igazgatóját, Belyó Pált is a munkatársai között tudó Policy Agenda kutatócég novemberi elemzése is. A cég által végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a lakosság körében népszerű ígéretet egyrészt azért nem sikerült tartani, mert az áfaemelés önmagában megemelte a családok kiadásait. (Ez alól a távfűtés kivétel, mert kedvezményes áfakörbe tartozik.) Az adóemelés mellett azonban a szolgáltató cégek is emelték a szolgáltatási díjakat, ezért fordulhatott elő, hogy a fővárosban 4,4 százalékos volt a rezsidíjak átlagos emelkedése, Debrecenben pedig 3,6 százalékos volt a legfontosabb, rezsiként (gáz, villany, távhő, víz- és csatorna) számon tartott kiadások növekedése.