Csak kicsit jobb itthon a futószalag mellett, mint Kínában

2012.12.04. 16:35

Átfogó kutatást végzett a magyarországi elektronikai gyárakról a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A dolgozók alulfizetettek, az állásuk bizonytalan, sok a kölcsönzött munkaerő, és van, ahol egészségügyi kockázatok is felmerülnek - derül ki a jelentésből.

A magyarországi elektronikai ipar munkaügyi problémáira hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és a holland civil kutatóközpont, a SOMO legújabb kutatása, amely elsősorban 2011 végén felvett interjúk és helyszíni bejárások alapján készült.

A jelentés négy Magyarországon gyártó elektronikai cég - Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn - munkakörülményeit vizsgálta.

Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményekkel és támogatással csábította ide, most a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozással kedvez - szögezi le a kutatás. A civil szervezetek azonban kiemelték, hogy a szektor egyáltalán nem hoz jól fizetett állásokat az országba. A Magyarországon legkevesebbet kereső dolgozók alapfizetése 231 euró (megközelítőleg 65 ezer forint) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek, ahol 224 euró a legalacsonyabb fizetség.

Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa elmondta, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjuk számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Megállapításuk szerint a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is.

Nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával a TVE szerint. Több olyan munkaügyi probléma is jellemző a vizsgált vállalatoknál, amelyről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta - írják.

Ájulások

A Flextronics zalaegerszegi gyárában (ahol nemrég jelentették be az 1100 fős leépítést) a munkakörülmények tavaly túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék - írja a TVE jelentése egy azóta leszedett blogbejegyzésre hivatkozva.

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
A TVE jelentésének borítója

A kutatás szerzői hozzáteszik: a gyárban tapasztalt kimerültség és ájulás főleg abban az időben volt tapasztalható, amikor az üzem 12 órás, álló munkavégzést igénylő műszakokkal működött. Amióta székeket helyeztek el az üzemben, és bevezették a nyolcórás műszakokat, ezek a problémák ritkábban fordulnak elő. Mivel a túlórázás, a rövid szünetek és a feszültséggel teli munkakörnyezet folyamatosan visszatérő probléma a zalaegerszegi üzemben, így nem valószínű, hogy ezek a problémák teljesen eltűnnek a jövőben.

Nem járnak jól a rugalmassággal

A kutatás azt is kihangsúlyozza, hogy a munka törvénykönyve által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkásoknak. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon.

A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat. A rendszer - a TVE szerint -  lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz  - állítja a civil szervezet.