Jövő héten bekerül a Nasdaq legnagyobb vállalatait tömörítő Nasdaq 100 indexbe a Facebook, leváltva a konkurens tőzsdére távozó Infosyst. A társaság bekerülése nem igazán meglepő, a kérdés csupán az, hogy pontosan mekkora súlyt kap majd az erősen technológia-központú, Apple által dominált indexben. Pusztán emiatt kár drasztikus vételi hullámra számítani, de a fundamentális szempontokkal együtt már egészen érthető, hogy megélénkült a részvény, és az indexbe való bekerülés akár tovább fűtheti az elmúlt hetekben kialakult ralit.

A Facebook alig hét hónappal a tőzsdére lépés után bekerülhet a Nasdaq 100 indexbe - közölte az indexet számító Nasdaq. A közösségi oldal az indiai Infosyst váltja majd az index kosarában, a helycserére pedig december 12-én, piacnyitás előtt kerül sor, azaz jövő szerda lesz az első kereskedési nap, amikor a Facebook árfolyamának változása közvetlen hatást gyakorolhat az indexre. Talán ennek a hírnek is betudható, hogy a Facebook 1,9 százalékos emelkedéssel készül ma nyitni.

A helycserére az adott lehetőséget, hogy az Infosys úgy döntött, a részvényeit átvezeti a Nasdaq riválisára, a New York Stock Exchangre-re, elsősorban az európai befektetők miatt, hiszen a NYSE-Euronext csoporthoz tartozik a nagyobbik New York-i piac mellett számos európai tőzsde, például az amszterdami, párizsi és brüsszeli börze is.

Részvényindex: olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.

Indexszolgáltató: a részvényindexeket legtöbbször maguk a részvényeknek "otthont" adó tőzsdék számítják, de léteznek kifejezetten erre szakosodott indexszolgáltatók, amelyek hatalmas "indexcsaládokat" dolgoznak ki, és meghatározott szabályok szerint naprakészen tartják őket, hogy minél pontosabban tükrözzék az egyes részvénypiacok alakulását.



Ott a helye a Facebooknak az indexben

A Facebook bekerülése a Nasdaq 100-ba nem teljesen meglepő, hiszen a piaci kapitalizációját - az az részvények összesített piaci értékét - tekintve a tizenkettedik legnagyobb vállalat a Nasdaqra bevetett társaságok között, és feltehetően minden kritériumnak, így például a likviditási elvárásoknak is bőven megfelel.

A Nasdaq 100 a Nasdaqon forgó száz legnagyobb nem pénzügyi vállalat részvényeiből álló index, és az egyik legfontosabb amerikai részvényindex is. Mivel az indexben elég erős a nagy technológiai vállalatok dominanciája, az index alakulása szorosan összefügg a technológiai szektor teljesítményével, de érdemes hozzátenni, hogy nem technológiai részvények, így például a kávézóláncot üzemeltető Starbucks is helyet kapott az indexben.

A Nasdaq 100 index specialitása, hogy legtöbb részvénypiaci indexszel szemben nem tisztán kapitalizációval súlyozott index, azaz az egyes részvények súlyát nem a kapitalizációjuk arányában határozzák meg, hanem a tőzsde "manuálisan" is igazít a súlyokon. Az egyes részvények súlya ezzel együtt is szoros összefüggést mutat a kapitalizációval, ahogy az alábbi ábrán is látszik.

A Nasdaq ugyan nem teszi könnyen elérhetővé az index aktuális súlyozását, de a legnagyobb Nasdaq 100-ra épülő ETF, a QQQ portfóliója alapján egészen pontos képet kaphatunk az elméleti indexsúlyokról is. Ez alapján a Facebook a mintegy 60 milliárd dolláros kapitalizációjáért nagyjából 1,9-2,1 százalékos súlyt kaphat az indexben.

Indul a nagy rali?

A Richter közelmúltbeli példáján megtapasztalhattuk, hogy egy indexátsúlyozás akár látványosan átvariálhatja egy-egy részvény piacát, de a Facebook esetében erre kevésbé kell készülnünk. A Nasdaq 100 indexre ugyan világszerte számos indexkövető alapot, és főként ezek tőzsdén kereskedett változatait, ETF-eket építenek, de a többség nem kezel igazán jelentős tőkét, legalábbis a Facebook méretéhez és forgalmához képest.

Indexkövető alap: olyan befektetési alap, amelyik kifejezetten azt a célt tűzi ki maga elé, hogy egy részvényindex összetételét leképezze a befektetéseivel. Egy BUX indexet követő alap tehát ugyanolyan arányban tartja a portfóliójában az OTP, a MOL, a Richter és a többi indexkomponens részvényeit, ahogy azok a BUX indexben szerepelnek.


Az ETF-ek közül kiemelkedik ugyanakkor a QQQ nevet viselő, másfél évtizedes múltra visszatekintő ETF a maga 35 milliárd dolláros kezelt vagyonával, és becslésünk szerint az Nasdaq 100-ra épülő ETF-ek vagyona összességében mintegy 40 milliárd dollárt tehet ki. Ha hihetünk a fenti becslésnek, akkor a Facebook ezeken belül mintegy 800 millió dolláros szeletet tehet ki (700 millió dollárt a QQQ-ban) az átsúlyozás után.

A Facebook a májusi tőzsdei start óta folyamatosan meglehetősen nagy forgalmat könyvelhetett el, ami ráadásul az elmúlt hetek árfolyam-emelkedésével tovább élénkült.  Az elmúlt 20 kereskedési napon átlagosan 2 milliárd dollár értékben kereskedtek a társaság részvényeivel, úgyhogy a Nasdaq 100 indexet követő alapok vásárlásai az index átsúlyozása miatt feltehetően nem indítanak el óriási vételi hullámot, sőt, jó eséllyel szinte meg sem látszanak majd a napi forgalom alakulásán.

Mindezzel együtt úgy tűnik a Facebook árfolyama és forgalma alapján is, hogy a piac egyre inkább szimpatizál a céggel. Múlt heti elemzésünk alapján ez nem is indok nélküli, hiszen úgy tűnik, egy-két fontos akadályt sikerült legyőznie a társaságnak. Ezzel együtt a kockázatok még egyértelműek, és az elmúlt hetekben látott, erőltetett ütemű emelkedéssel együtt inkább türelemre int a helyzet, semmint gyors cselekvésre.

Facebook (Nasdaq)