Obama a Bloombergnek adott tegnapi videó interjúban megerősítette: nem lesz megállapodás a költségvetési szakadék kérdésében, amíg a leggazdagabb 2 százaléknak nem emelkednek az adóterhei. Az idő egyre csak fogy, miközben a felek mindegyike ragaszkodik saját igazához. A költségvetési deficit januártól mindenképp csökken, de ezt a demokraták elsősorban az adóbevételek emelésével, a republikánusok pedig kiadásoldali csökkentésekkel érnék el.

Jövőre Amerikában automatikus megszorító intézkedések lépnek életbe, melynek elkerülése érdekében a republikánusoknak és a demokratáknak konszenzusra kell jutniuk. Ha ez nem sikerül Amerika jövőre akár recesszióba is süllyedhet. Fontos látni, hogy a költségvetési szakadék elkerülésével is életbe fognak lépni megszorító jellegű lépések, azonban azok jóval célzottabb módon, kevesebb sebet ejtve a gazdaság növekedésén.

A költségvetési szakadékkal sok esetben összemosott másik igen fontos, megoldásra váró probléma, hogy év végére Amerika ismét eléri az adósságplafont (függetlenül attól, hogy mi történik fiscal cliff frontot). Korábban ilyen esetekben a Kongresszus folyamatosan emelte a limitet, elkerülve így a csőd veszélyét. Tavaly azonban a plafon elérése mégis nagy piaci viharokhoz vezetett, hiszen a politikusoknak csak nagyon lassan sikerült az ügyben megállapodásra jutniuk.

Az S&P 500 index alakulása (pontban)

Jelen esetben ha év végéig a költségvetési szakadékkal kapcsolatban nem születik megállapodás, úgy várhatóan az adósságplafon emelésének kérdése is függőben marad. A két kérdést azért is kezelik egy lapon a politikusok, mert mindkét esetben a költségvetési deficit lefaragásához köthető a megállapodás létrejötte (a harc annak mikéntjéről folyik). Mivel azonban az adósságplafonnal kapcsolatban jövő év első egy-két hónapjában mindenképp dűlőre kell jutni, várhatóan addigra a költségvetési szakadék kérdésében is születik egyfajta megoldás (persze ha addig nem tesznek pontot az ügy végére).

Talán ezért is lehet hallani olyan véleményeket, melyek szerint a költségvetési szakadék ügyében lesz megállapodás, de nem év végéig. Warren Buffet szerint például pár hónapos csúszásra is sor kerülhet az ügyben. Egy ilyen esetben viszont érzésre azt mondanánk, hogy a megegyezést a piaci folyamatok kikényszerítő ereje is segíthetné (pláne, hogy sokak szerint időben lesz megállapodás a kérdésben, vagyis a csúszás csalódást jelenthet számukra). 

Mi az a "fiscal cliff"?

A "fiscal cliff", magyarul költségvetési szakadék elnevezés, melyet először Ben Bernanke amerikai jegybankelnök használt, az Amerikában 2013. január 1-jén automatikus életbe lépő megszorításokra utal. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk a politikusoknak, úgy a 2000-es évek elején bevezetett adókedvezmények idén év végén kifutnak, illetve a költségvetési kiadásokban is fűnyíróelv szerinti visszavágás jöhet.

Ha az ország beleesik a költségvetési szakadékba, annak drámai hatása lehet a gazdasági teljesítményre. Egyes becslések szerint a negyedik negyedévben még 2,7%-os GDP-növekedést elkönyvelő Amerika akár recesszióba is süllyedhetne 2013-ban. Bár rövid távon károsan hat a költségvetési hiány lefaragását eredményező lépés, attól hosszabb távon jótékony eredményeket lehet remélni.

Úgy tűnik, hogy azt mindkét politikai oldal elismeri, hogy a problémát ezúttal már nem lehet tovább görgetni, ahogy azt egyébként két évvel ezelőtt egyszer már megtették. Megszorító lépésekre tehát sor fog kerülni, azonban annak kivitelezését - és így gazdasági hatásait - illetően még nagy kérdőjelek mutatkoznak. Obama elnök például sokkal nagyobb mértékben támaszkodna az adóbevételek növelésére, míg a republikánusok első embere a kiadási oldali lefaragásokra helyezi a hangsúlyt. 



Mi az az adósságplafon?

Amennyiben az amerikai költségvetési kiadásokat nem fedezik az adóbevételek, az államnak hiteleken keresztül kell többletforrásokat szereznie. Az adóssághegyek azonban nem nőhetnek vég nélkül, hiszen a Kongresszus egy adósságplafon deklarálásával korlátozza a felvehető hitelek mennyiségét.

Az adósságok maximális mértékének meghatározásán túl a Kongresszus nem tudja a költségvetési számokat befolyásolni, ezért fordulhat elő, hogy az ország adósságai - a költségvetési hiány felfutásával - elérik a plafonnak számító szintet. Ilyen esetben a költségvetés már nem használhat fel több külső segítséget, vagyis a kiadásai hirtelen finanszírozhatatlanná válnak, technikai csődeseménybe kormányozva az országot. 

Az adósságlimit elérésére pont a csődesemény kiszámíthatatlan hatásai miatt nem került még sor az amerikai történelemben annak 1917 óta való fennállása óta. A Kongresszus a limit eléréséhez közeledve az utóbbi években folyamatosan emelte a plafon szintjét, bár 2011-ben a politikai fronton mutatkozó huzavona már jelentős piaci turbulenciákhoz vezetett. A pénzügyminiszter friss javaslata szerint pont azért vennék el kongresszusi hatáskörből a plafon emelésének jogát, hogy az ilyen rövid távú feszültségek elkerülhetőek a későbbiekben elkerülhetőek legyenek. Sokan viszont úgy gondolják, hogy Amerika nem adósodhat el vég nélkül, ezért szigorúbb kiadásoldali intézkedések mellett hajlandóak csak az adósságplafonnal kapcsolatos újabb megállapodásra.