A kormány véglegesíti a jövő évi költségvetést. A megszorításokat átvezetik a költségvetésbe, a tartalék 400 milliárdos lesz, a költségvetési hiány pedig 2,7 százalék. A kabinet arra számíti, hogy jövőre közel 1 százalékkal nő a magyar gazdaság.

A kormány szerdán elfogadta, csütörtökön pedig benyújtotta a költségvetéshez a zárószavazás előtti módosító javaslatcsomagot, ennek segítségével a jövő évi GDP-arányos hiány biztonsággal 3 százalék alatt lesz - közölte délutáni sajtótájékoztatóján Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.

A jövő évi hiányt 2,7 százalékosra tervezi a kormány, és a büdzsében jelentős tartalékok lesznek: az országvédelmi alapban 400 milliárd forintos puffert képez ara az esetre, ha a külső makrogazdasági körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnának - mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette, így folytatódhat az államadósság csökkentése, és lehetőség nyílik arra, hogy a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás hamarosan megszűnjön.

Növekedésre számít a kormány

A jövő évi büdzsén a zárószavazás előtti módosító javaslattal átvezeti a kormány a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait is: az eredeti előterjesztés szerinti 1,6 százalékos GDP-növekedésnél alacsonyabb, 0,9 százalékos bővüléssel, illetve a korábbi, 4,2 százalékosnál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol a kabinet a csütörtökön a parlamentnek benyújtott indítványban.

A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változnak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya például 653,877 milliárd forintra csökken 841,834 milliárdról.

A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. A háztartások fogyasztása a korábban várt 0,3 százalékos növekedéssel szemben 0,5 százalékkal csökken. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökkenti a kormányprognózis, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.

Jó sok megszorítás

A jövő évi költségvetés tervezete már nyáron elkészült, a fő számait azonban azóta többször is módosítani volt kénytelen a kormány, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány mértéke 3 százalék alatt legyen tartható.

Júliusban a miniszterelnök bejelentette, hogy a 25 év alattiaknak és az 55 év felettiek foglalkoztatását jelentős kedvezményekkel könnyíti a kormány. A munkahelyvédelmi akciótervnek azonban 300 milliárdos költsége lesz jövőre, ezért a költségvetés hiány szinten tartása érdekében megszorítócsomagot kellett elfogadnia a kormánynak. Az első csomag bejelentése után az Európai Bizottság kérésére egy újabb, majd később a kohéziós pénzek befagyasztásának elkerülése érdekében még egy csomagot elfogadott a kormány.

A megszorítási folyamat még a Széll Kálmán-tervvel kezdődött, de akkor még viszonylag nagy hangsúlyt fektetett a kabinet arra, hogy a kiadási oldalon is spóroljon, a legutóbbi két intézkedéscsomagban azonban dominálnak az adóprésen szorító lépések, olyannyira, hogy a legújabb csomagban egyetlen kiadáscsökkentő elem sincs.

A kormány többször elhalasztotta a költségvetés benyújtását az Országgyűlésnek, az IMF-hitelkeretről szóló, folyamatban lévő tárgyalásra hivatkozva. Nemrég pedig több olyan törvénymódosítást fogadtatott el a parlamentben, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben - például egy nemzetközi hitelkeretről szóló szerződés aláírása esetén - a már megvitatott költségvetés fő számait újabb vita nélkül, zárószavazás előtti módosító indítványokkal teljesen át lehessen írni.

A hiteltárgyalások az utóbbi hetekben - részben a kormány IMF-ellenes médiakampánya miatt - megrekedtek, így az idén már nincs reális esély a megállapodásra.

IntézkedésHiánycsökkentő hatás (mrd forint)
Az első megszorítócsomag
A pedagógus-életpályamodell elhalasztása73
Tranzakciós illeték növelése60
Bürokráciacsökkentés (közszféra létszámcsökkenése)30
Uniós fejlesztések állami finanszírozásának visszafogása55
Tb-járulékplafon eltörlése51
Segélyplafon bevezetése8
Adóbeszedés szigorítása, adóelkerülés visszaszorítása120
A második megszorítócsomag
A bankadót 2013-ban nem felezik meg.72
A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik.90
A pénzügyi tranzakciós illeték az Államkincstár esetében is 2 ezrelékre nő40
Változik a helyi iparűzési adó alapjának számítása: a cégek csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatják le az adóalapból a beszerzési értéket.35
Közműadót vezetnek be a föld alatti vezetékekre.30
Nő a cafeteria adókulcsa. A 100 forintra vetített 24 forintos adótartalom ezzel 34 forintra emelkedik.40
A jövőben a NAV 2,5 millió forint fölött végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben.60
A harmadik megszorítócsomag
Energiaszolgáltatók társasági adója 50 százalékra nő40
Közműadó kiterjesztése30
Szerencsejáték Zrt. magasabb osztaléka, online szerencsejáték megadóztatása20
Összesen:824