Draghi: Magyarország kockáztat

2012.12.07. 13:13

Keményen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját Simor András jegybankelnök az MNB pénteki konferenciáján. A kiszámíthatóságot, a bizalmi légkört és általában a józan észt kérte számon az Orbán-kormány intézkedésein, és azt javasolta, hogy kezdeményezzen kiegyezést a bankrendszerrel. Az esemény díszvendége, Mario Draghi alig burkoltan a kamatcsökkentést kritizálta.

Újra elő kell venni a közgazdasági tankönyveket, a gazdaságpolitikába vissza kell hozni a józan észt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az intézmény pénteki, Horgony 2013 címmel rendezett konferenciáján, akol a kormány részéről jelen volt Varga Mihály az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter is.

Elismerte, nem csoda, hogy a vártnál rendre rosszabbul alakuló külső környezetben "a küzdelembe való belefáradás nagy keresletet támaszt az olyan, mondjuk így, újszerű gazdaságpolitikai javaslatok iránt, melyek azzal kecsegtetnek, hogy fájdalommentesen állítják növekedési pályára a gazdaságot". Kijelentette viszont, hogy azok az ötletek "amelyek nem állják ki a gazdasági racionalitás próbáját, nem tudnak segíteni. Mi több, a zűrzavar fokozásával még ronthatnak is a helyzeten."

Simor: Tervezhetőségi káosz alakul ki

A jegybank elnöke többször visszatért arra, hogy a magyar gazdaságot a súlyos bizalomhiány bénítja meg. Ezt jelölte meg annak fő okaként, hogy noha vannak eredményeink, "nem sikerült kiegyensúlyozott növekedési pályára állnunk, nem váltunk vonzó befektetési célponttá, fokozatosan csúszunk le a nemzetközi versenyképességi rangsorokban, hitelminősítésünk rosszabb, mint bármikor a rendszerváltás óta". Ezért szerinte a kormányzatnak mindenekelőtt ennek megszüntetésére kellene törekednie.

A kormányzat gazdaságpolitikájának több eleméről úgy látta Simor, hogy a hitelezést elsorvasztja, ezen keresztül a gazdaság teljesítőképességét rontja. Szerinte kiegyezésre van szükség az állam és a bankrendszer között, és az első lépést az erősebb szereplőnek kell megtennie. "A Robin Hood-jellegű elvonások elbizonytalanítottak minden jövővel kapcsolatos üzleti kalkulációt, tervezhetőségi káoszhoz vezettek" - mondta.

Felhánytorgatta, hogy nem az ország gazdasági teljesítményének eredményeként, hanem "lényegében csak a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe kerülésével" tudott csökkenni az államadósság.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Simor András az MNB elnöke és Mario Draghi az EKB elnöke Budapesten

Simor András visszautasította, hogy az általa irányított jegybanknak a monetáris politika segítségével kellene ösztönöznie a növekedést, erre ugyanis csak addig képes, amíg "biztosan nem veszélyezteti az árstabilitást". "Az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele", ezt mutatják a nemzetközi példák is - magyarázta.

Draghi: Csekély a mozgástér

Az euró bevezetésének akkor van csak értelme, ha az adott ország gazdasági szerkezetét kellő mértékben sikerült közelíteni az eurózónában uralkodó szerkezethez - mondta a konferenciát megnyitó előadásában Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Draghi szerint az euróövezethez való csatlakozás a jövőben úgy lesz lehetséges, hogy a tagjelöltek a szuverenitásuk nagyobb részét adják fel, és szélesebb körben biztosítják a saját elszámoltathatóságukat, mint ahogy az a tíz évvel ezelőtt csatlakozók esetében elvárt volt.

A rendezvény díszvendégeként beszélő Draghit, az eurózóna monetáris politikájának legfőbb irányítóját Simor András MNB-elnök úgy konferálta fel, mint akit "sokan az euró megmentőjének tartanak". Az EKB első embere pedig előadása bevezetőjében megjegyezte, hogy ez az utolsó ilyen konferencia, amelyen Simor a jegybank elnökeként vesz részt, ezért jó alkalom, hogy köszönetet mondjon neki a munkájáért.

Draghi előadásában azt is mondta, hogy az eurózóna sikeréhez az eddiginél erősebb közös intézmények is kellenek, és Európa jövőbeni prosperitása azon múlik, hogy a monetáris unió mellett "létre tudjuk-e hozni a gazdasági, költségvetési és pénzügyi uniót is".

Az MNB Monetáris Tanácsában a belső és a - kormány által jelölt - külső tagok között tetten érhető nézetkülönbségek fényében akár a kamatcsökkentés híveinek szánt üzenetként is volt értelmezhető Draghi azon fejtegetése, amely szerint egy erősen eladósodott országban a jegybanknak "csekély mozgástere van a manőverezésre".

"Ilyen körülmények között az alapkamatnak a gazdaság dinamizálása érdekében történő csökkentése az ország devizájának gyors leértékelődését kockáztatja. Ez az infláció felpörgésével járhat, és leronthatja a gazdaságösztönzés hatásait" - jelentette ki az EKB elnöke. Ezzel félreérthetetlenül utalt a hónapok óta tartó magyarországi kamatcsökkentési ciklusra.

Draghi beszélt a mindenkori kormányok feladatairól is, így az átláthatóság és kiszámíthatóság követelményéről, valamint arról, hogy a felzárkózáshoz stabil bankrendszerre van szükség, mivel a pénzügyi szektor sérülékenysége veszélyezteti a monetáris politika hatékonyságát.