A Költségvetési Tanács szerint a kormány eddigi lépései kedvezőtlenül hatnak a jövő évi gazdasági kilátásokra. A KT a jövő évi költségvetési tervezetet vizsgálva felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány nem használhatja fel a tartalékokat, mert azok a már most is látható kockázatok kezeléséhez szükségesek. A testület az adóintézkedések megalapozottsága területén is lát hiányosságokat.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a 2013. évi költségvetésről szóló egységes indítvány, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján a jövő év végére várható államadósság mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt követelményeknek.

A testület a véleményében azt hangsúlyozza: a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az szükséges, hogy a jelentősen megemelt tartalékokat ne használják fel, mert ezek a már látható kockázatok kezeléséhez szükségesek, azaz nem teszik lehetővé a költségvetési kiadások évközi növelését.

A tanács a bevételi kockázatok mérséklése jegyében felhívja a kormány figyelmét, hogy következetesen és kellő hatékonysággal gondoskodjon a már meglévő intézkedések végrehajtásáról. A KT jelezte, hogy a hiánycél elérése érdekében meghozott egyes intézkedések hatása növeli a növekedés megindulásával és fenntarthatóságával kapcsolatos már meglévő jelentős kockázatokat.

Az intézkedések egy része gyengítette a gazdaságot

A KT a költségvetés tervezetének részét képező 2012. és 2013. évi makrogazdasági prognózisról megjegyzi: a GDP volumene a 2011. évi 1,6 százalékos növekedést követően 2012-ben várhatóan 1 százalékot jelentősebben meghaladó mértékben csökken. A 2012. évi költségvetést megalapozó kormányzati makrogazdasági prognózis óta az előrejelzések folyamatos romlást mutattak. A gazdasági mutatók kedvezőtlen elmozdulása következtében az adóbevételek mérséklődtek, és a kiadások növekedtek.

A KT megállapította: a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása céljából a kormány több intézkedést hozott. A tanács szerint a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt eddigi intézkedések egy része gyengítette a gazdaság 2012. évi teljesítményét, és kedvezőtlenül hathat 2013 makrogazdasági kilátásaira.

A központi költségvetés 2012. évi bevételeinek, főként az adóbevételeknek a teljesülése - a módosított előirányzathoz viszonyítva - elmarad az előző év azonos időszakáétól. A piaci konszenzusnál kedvezőbb makrogazdasági pályából adódóan a főbb adóbevételeknél a felültervezés kockázata állhat fenn (például a tao, áfa, jövedéki adóbevételek esetében).

Kockázatok az adóbevételeknél

Az adóbeszedés hatékonyságjavítására irányuló intézkedésektől a kormányzat jelentős többletbevételt vár. Ilyen nagyságrendű többletbevételt a kormányzati dokumentumok ugyanakkor nem támasztanak alá.

A KT szerint a pénzügyi tranzakciós illeték teljesítésénél kockázatot jelent, hogy a tervezésnél számoltak ugyan a GDP 2011-2013. közötti növekedéséből adódó többletbevétellel, viszont az új adók bevezetését követő forgalomcsökkenéssel nem. A negatív irányú kockázatokat ugyanakkor mérsékelheti, hogy a kormány évközi felülvizsgálatot és bevételelmaradás esetén az illeték mértékének változtatását ígérte. Megjegyzik, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték államkincstári tranzakciókból származó része lényegében az államháztartás intézményeinek forrásait csökkenti.

A helyi iparűzési adó szabályainak változása recessziós gazdasági környezetben az adóbevétel többletét mérsékelheti. A béren kívüli juttatások (cafeteria) járulékterhe a parlamenti szakaszban 27 százalékról 14 százalékra módosult, ezért - változatlan forgalmat feltételezve - a bevételi többlet jelentősen csökken. Az energiaszolgáltatók adóterhelésének növeléséből származó többlet számítása statikus állapotot tükröz, nem kalkuláltak az adóemelés miatti forgalomcsökkenéssel, ami az előirányzat teljesítésében kockázatot jelent.

A szerencsejátékok 2012. évi adójának emelése nem biztosította a tervezett bevételt a forgalom jelentős visszaesése miatt. Ezért az online szerencsejátékok megadóztatásából és a Szerencsejáték Zrt. osztalékadó-bevételének tervezett növekedéséből származó többlet is kockázatos.

A makrogazdaság változékonysága, valamint az eurózónában jelentkező válságjelenségek következtében megváltozó befektetői megtakarítási szerkezet, a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, az állampapír-piaci hozamszint prognózistól eltérő alakulása, valamint a forint és euró tervezett árfolyamának kedvezőtlen változása kockázatot hordoz a 2013. évi finanszírozási terv teljesülésére.

A költségvetési törvényjavaslat számol az uniós fejlesztéseknél fizetendő önrész 15 százalékról 5 százalékra csökkenésével. Ez a kiadáscsökkentés ugyanakkor nem megalapozott. A céltartalékok esetében kockázatot jelent az előző évekhez hasonló túlteljesülés lehetősége.

Az utolsó módosító is növelte a hiányt

A tanács úgy vélte: a kormány intézkedései eredményeként a költségvetés hiánya 2013-ban 3 százalék alatt teljesülhet. Ennek érdekében a konvergenciaprogramban és a Széll Kálmán-terv 2.0-ban meghirdetett intézkedések teljes körű végrehajtása szükséges, valamint az Országvédelmi Alapot nem lehet felhasználni. A KT szerint a nem látható események kezelésére nincsenek elégséges tartalékok.

A KT szerint a zárószavazás előtti módosító indítvány megnövelte a hiányt, de ennek hatását nem vezette át az egységes javaslatban rögzített 2013. évi adósságmutatóban. Az államadósság-szabály azonban ezt figyelembe véve is teljesülhet mindaddig, amíg a hiány 3 százalék alatt marad, a törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági pályát feltételezve.