A fogyasztói árak novemberben 0,1 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

A KSH közlése szerint az idén az első tizenegy hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke 5,1 százalék volt éves összevetésben, ugyanannyi, mint októberben, egy hónap alatt a mutató 0,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 5,5 százalék volt, egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedett.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoknál lényegesen alacsonyabb, 5,2 százalékos novemberi inflációt részben az élelmiszerárak vártnál kisebb növekedése, részben az üzemanyagárak vártnál nagyobb zuhanása okozta, ami decemberben is folytatódni látszik.

Eközben - tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszeráraknak a várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését.

Az élelmiszerárak továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek, amit a mezőgazdasági termelői árak szeptemberi 20,7 százalékra ugrása is jelez. Decemberben az infláció 5,2-5,3 százalék lehet, így az idei átlagos infláció 5,7 százalékot mutathat.

További lassulás jöhet

Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,5 százalék közé mérséklődhet. A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár-robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció tovább lassulhat.

A Takarékbank várakozásai szerint a jövő év decemberéig 3,7 százalékra csökkenhet az infláció. Az idén 5,7 százalék, jövőre 4,1 százalék lehet az átlagos infláció. Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelent. Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem számítunk. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta.

Idén még egy vágásra van esély

Suppan Gergely rámutatott, hogy mivel a következő hat hónapra további 100 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva, ezek a lépések önmagukban nem okozhatnak forintgyengülést, és mivel alig élénkítik a keresletet, nem jelentenek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Decemberben 5,75 százalékra, majd a jövő év közepéig 5 százalékra csökken az alapkamat.