Vágólapra másolva!
Nincs labor Magyarországon, amely hivatalosan ki tudná jelenteni egy szörpről, hogy az megfelel az előírásoknak. Így hiába születtek sorban meghökkentő eredmények, a hatóságok tehetetlenek. Egy szolnoki férfi azt állítja, szinte nincs magyar szörp, ami megfelelne az előírásoknak. A gyártók tagadnak, és más mérésekre hivatkoznak.
Vágólapra másolva!

A szörp olyan sűrűn folyó készítmény, amelyet friss vagy tartósított gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből, cukor és adalékanyagok hozzáadásával állítanak elő - áll a Magyar Élelmiszerkönyvben. A gyümölcsszörpnek legalább 33 százalék gyümölcslevet vagy gyümölcsvelőt kell tartalmaznia.

A szigorú előírások azonban hiábavalónak tűnnek, mert itthon senki nem tudja hivatalosan is ellenőrizni, hogy a boltok polcain sorakozó szörpökben megvan-e a tömegre vetített 33 százalékos gyümölcstartalom.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Pedig nem mindegy, hogy valóban szörp-e a szörp. Nemcsak azért, mert így a fogyasztót is könnyen becsaphatják, hanem mert a kérdés a költségvetést is érinti. A legalább 25 százalékos gyümölcstartalmú szörpök után ugyanis nem kell megfizetni a népegészségügyi termékadót (chipsadót). Az az alattiakért azonban literenként 200 forintot ki kell pergetni.

Szörpöt itt nem találni

A boltokban széles sávban mozog a szörpök ára. Van, amelyiknek literjét 400 forintért meg lehet venni, és olyan is van, ami 900 forintba kerül. Egy szolnoki bisztrót üzemeltető vállalkozó, Váraljai Zsolt az [origo]-nak azt monda, be akarja bizonyítani, hogy bizonyos árszint alatt nem lehet szörpöket gyártani, ezért az elmúlt hónapokban hárommillió forintot költött el többféle szörp bevizsgálására, és az adatokat be is hozta szerkesztőségünkbe. (Nem tűnt reálisnak, hogy valaki a saját pénzéből ennyit költsön közügyre, ezért többször rákérdeztünk, hogy nem konkurenciaharc áll-e a háttérben, de a vállalkozó kitért a kérdések elől.)

A laborvizsgálatok szerint lesújtó eredmény született. Van szörp, amiben gyakorlatilag nincs gyümölcs, nagyon sokban csak 3-7 százalék, míg egy elenyésző kisebbség kevéssel marad el az elvárt 33 százaléktól. A Váraljai Zsolt által bemutatott vizsgálati eredmények szerint az Ági szörp, a Tesco saját márkás szörpjei, a Szobi szörpje leszerepeltek, a Pölöskei viszont jó eredményt ért el.

Vizsgált minta

Becsült gyümölcstartalom

Vizsgálatot végző labor

Szakvélemény kiadásának időpontja

Ági Jaffa gyümölcsszörp gyakorlatilag 0 KÉKI 2012. 07.12.
Ági málna gyümölcsszörp 5,4 % (+/- 4,1%) KÉKI2012. 08.14.
Ági málnaszörp 1 l3%LVA GmbH 2010. 09. 10.
Szobi málna bodzával színezve7,7 % (+/- 3,4%)KÉKI2012. 09. 20.
Piroska málna bodzával színezve10,9 % (+/- 5,5%)KÉKI2012. 09. 20.
Pölöskei Fruit Gold málna szörp 26,9 % (+/- 7,9%)KÉKI2012. 09. 20.
Sconto málnaszörp 6 % (+/- 3,1%)KÉKI2012. 09. 20.
Ági málnaszörp 0,7 l7 %LVA GmbH2012. 10. 30.
Ági málnaszörp 1 l 6 %LVA GmbH 2012. 10. 30.
Tesco málnaszörp7 %LVA GmbH2012. 10. 30.
Ági málna vegyes gyümölcsszörp
0,7 l
4,6 % (+/- 3%)KÉKI 2012. 11. 05.

Forrás: KÉKI, LVA GmbH (Az adatközlés nem minősített mintavételen alapul.)

Váraljai szerint nincs annyi málna egész Európában, amennyi málnaszörpöt Magyarországon eladnak. Jogi útra terelné az általa "evidens élelmiszer-ipari kihágásnak" nevezett ügyet, azonban ez ma Magyarországon lehetetlennek tűnik.

Szörpöt itthon hivatalosan nem vizsgálnak

Pedig úgy gondolja, megtett mindent. Az elmúlt hónapokban közjegyzővel járta a boltokat, hogy tanúsítás mellett vásároljon többféle, különböző kiszerelésű gyümölcsszörpöt, mindegyikből hat palackkal. Azt mondta, fajtánként kettőt-kettőt küldött az osztrák Lebensmittel Vertrauen Analysen (LVA) labornak, kettőt-kettőt a Központi Környezet- és Élelmiszer-Tudományi Kutatóintézetnek (KÉKI), azt kérve, vizsgálják meg a sűrítmények gyümölcstartalmát, a maradék minta a közjegyzőhöz ment letétbe.

Hiába a vizsgálatokra elköltött pénz és az azokra fordított több hónapnyi idő, mert a két laborból kapott szakvélemények önmagukban nem bizonyítanak semmit. A labor csak azt tudja megvizsgálni, hogy szörp-e a szörp, ám azt nem, hogy a például Ági szörpként beküldött minta valóban Ági szörp-e. Ehhez az kellene, hogy minősített legyen a mintavétel, vagyis arra hivatott szerv vegye le. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lenne feljogosítva, de ők hiába vizsgálják a szörpöket. A Nébihtől megtudtuk, Magyarországon jelenleg nincs olyan laboratórium, amely rendelkezik akkreditált vizsgálati módszerrel gyümölcstartalom-mérésre, viszont a nem akkreditált vizsgálati eredmények nem képezhetik hatósági eljárás alapját. (Ez volt a fő akadálya annak is, hogy bármilyen hivatalos szerv lépjen az ügyben. Erről lásd keretes írásunkat.)

A Nébih az úgynevezett nyomonkövetési eljárást alkalmazza. Vagyis csak a cég papírjait vizsgálják át, ellenőrzik a gyümölcsszörpök előállításához felhasznált gyümölcsmennyiséget, abból állapítják meg, a szörp valóban rendelkezik-e az előírt gyümölcstartalommal - közölte a hivatal az [origo]-val.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A Nébih megerősítette, hogy idén októberben kaptak egy olyan közérdekű bejelentést, amelyben a bejelentő tudomása szerint a kereskedelemben több olyan gyümölcsszörp van forgalomban, amelynek az előírásoknál alacsonyabb a gyümölcstartalma. Ennek nyomán a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező gyártóknál kiemelt célellenőrzéssel elrendelték a gyümölcsszörpök gyümölcstartalmának vizsgálatát. Az ellenőrzés főként a gyümölcsszörpgyártáshoz kapcsolódó dokumentumok vizsgálatára terjedt ki (például anyagnorma, gyártásközi ellenőrzés, mennyiségi nyomon követés). A Nébih nem mondta, hogy bármilyen rendellenességre bukkantak volna.

A hivatal azonban közölte: a gyümölcsszörpök vizsgálatára megfelelő módszer, illetve laboratórium keresése folyamatban van, több külföldi laboratóriummal felvették a kapcsolatot, valamint terveik között szerepel saját vizsgálati módszer kifejlesztése, illetve akkreditációja. A KÉKI egyébként évek óta tagja a németországi központú Sure-Global-Fair önkéntes gyümölcslévizsgáló laboratóriumi hálózatnak, amely évente körminták nemzetközi elemzésével ellenőrzi és tanúsítvánnyal elismeri az eredmények helyességét. A méréseket gyümölcsönként meghatározott, jellemző paraméterek alapján szabvány módszerekkel végzik, minden esetben 6-10 paraméter vizsgálata alapján értékelve az adott mintát.

Van labor, de az sem akkreditált

Palásti Zsolt, a feljelentések miatt leginkább érintett Ági Nektár Kft. minőségügyi vezetője az [origo]-nak kijelentette, hogy az általuk készített szörp valóban szörp, és gyümölcstartalom vonatkozásában mindenkor megfelelnek az előírásoknak. Vitatja a laborvizsgálatokat is. Szerinte magából a szörpből a gyümölcstartalomra csak becslést lehet adni, miközben egy pontos vizsgálathoz az alapanyagot kellene megvizsgálni, amiből a gyártósoron dolgoznak.

Meghívták Váraljai Zsoltot egy gyárlátogatásra, de ő nem élt a lehetőséggel. A szörpjüket ők is bevizsgáltatták egy másik helyen, a Corvinus Egyetem laborjában, és az azt állapította meg a gyümölcscukor értéke alapján, hogy az szörp. Bár ennél a laborvizsgálatnál is el lehet mondani ugyanazt, mint a másik kettőnél: a mintavétel nem minősített volt. Az Ági szörpnél a NAV lezárta az ügyet, a Nébihtől pedig még nem kaptak visszajelzést, de a jegyzőkönyvük állítása szerint azt igazolta, hogy a termék rendben van. A GVH-tól még ők sem kaptak értesítést - mondta Palásti.

Fűnél-fánál járt

Váraljai Zsolt minden lehetséges szervnél bepróbálkozott laboreredményeivel, de mivel itthon nincs akkreditált szörpvizsgáló, nem járt sikerrel sehol. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a fogyasztó megtévesztésének vétsége miatt tett feljelentését bűncselekmény gyanúja hiányában elutasította.

A rendőrség szerint, bár nagy nyilvánosság előtt hirdették az Ági szörpöt, azok a lényeges tulajdonságra, vagyis a legalább 33 százalékos gyümölcstartalomra nem vonatkoztak, így megtévesztés nem történt. Vagyis nincs ügy. Váraljai feljelentéskiegészítést tett, hogy a minőség hamis tanúsítása elnevezésű bűncselekményt is elkövették, de ennek megállapításához hiányzik az akkreditált labor.

A szörpmániás vállalkozó a fogyasztóvédelemnél is próbálkozott. Október 9-én a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége megköszönte a bejelentését, de egyúttal közölte, a hatóságnak nincs olyan laboratóriuma, ahol a kifogásolt termékek összetételét meg tudnák vizsgálni, így mintát sem tudnak venni. Az válaszolták neki: a fogyasztóvédelem azt tudja vizsgálni, hogy a kifogásolt termékek előállítói megtévesztették-e a fogyasztókat a címkéken lévő információkkal. Október 30-án végül arról tájékoztatták, hogy az ügyet áttették a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A GVH az [origo]-val közölte, hogy megkapták az ügyet, és jelenleg "folyamatban van az eljárás megindításához szükséges körülmények vizsgálata".

Váraljai a Bács-Kiskun Megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is feljelentést tett az Ági szörp gyártója ellen, de a hivatal arról értesítette még szeptemberben, hogy áttették az ügyet a kelet-budapesti igazgatósághoz, mert az az illetékes. Kerestük az NAV-ot, de a sajtóosztályon azt közölték, hogy az adótitok miatt nem tudnak felvilágosítást adni, még csak arról sem, hogy valóban van-e előttük egy ilyen ügy.