Jót akart, de kiszúrhat a cégekkel az EU

Vágólapra másolva!
A fizetési késéseket szigorúbban büntetné az Európai Unió, amelynek új szabályait márciusig kell elfogadniuk a tagállamoknak. A kis cégek azonban továbbra sem tudják majd kikényszeríteni a jussukat, miközben, ha ők késnek, akkor nagyobb terhekre számíthatnak.
Vágólapra másolva!

Új irányelvet fogadott el az Európai Unió a késedelmes fizetések kezelésére, ezt a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2013. március 16-ig kell átültetnie a saját jogrendjébe.

A Magyar Credit Management Szövetség elnöke, Szentirmay Péter összefoglalója szerint jók a célok, de a kis- és középvállalkozások kezében továbbra sem lesznek eszközök, hogy a késő fizetőktől kikényszerítsék a jussukat.

Eddig a fizetési határidő 30 nap volt egységesen, de a felek ettől eltérő időpontban is megállapodhattak. Az új irányelv szerint magáncégek között 30 nap a határidő, amelyet a felek kétoldalú megállapodásban 60 napra emelhetnek. Lehet ennél nagyobb is a határidő, de csak akkor, ha az eladó kifejezett szándéka, hogy hitelezze a vevőjét, és nem okoz súlyos hátrányt. Az állammal szemben 30 nap a határidő, amely csak abban az esetben térhet el (maximum 60 nap), ha az állami vevő ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez, vagy egészségügyi szolgáltató. Vagyis például egy önkormányzati cégnek 30 napon belül ki kell fizetnie a beszállítóját.

Szigorított az uniós szabály a késedelmi kamaton is, ez most a központi (európai vagy nemzeti) bank irányadó kamatrátája plusz legalább 8 százalékpont lett, eddig plusz 7 százalékpont volt. A magánvállalkozások eltérhetnek ettől, de az állami megrendelőnek ki kell fizetnie legalább ekkora kamatot, ha nem fizet időre. Sőt, a hitelező külön felszólítás nélkül is jogosulttá vált legalább 40 euró behajtási költségre, és megtéríttetheti az ügyvédi vagy behajtási költségeket is. Eddig ilyen költségtérítés nem járt.

A jogalkotó ugyan meghatározott bizonyos kedvezőnek tekinthető új jogosítványokat a hitelezők részére, de ez önmagában nem lesz eredményes, ha nem párosul a jogérvényesítő képesség megerősítésével - vélte Szentirmay Péter. Szerinte ugyanis a késéseket alapvetően az határozza meg, hogy milyen a piac, illetve a gazdasági környezet. Erős versenyhelyzetben a szállítók jobban tolerálják a hosszabb határidőket.

A nagy szereplőknek beszállító kisvállalkozások tartani fognak attól, hogy elveszítik megrendelőjüket, így a szigorúbb szabályozás ellenére sem igazán tudják érvényesíteni érdekeiket. Fordított esetben pedig (például közüzemi cégeknél), a 40 eurós és efölötti költségtérítés éppen a kisebb vállalkozásokra fog sújtani, hiszen ez akár már egynapos késés esetén is felszámítható.

A magyar állam és a cégek kapcsolatában továbbra is meghatározó lesz, hogy a kormánynak vigyáznia kell a költségvetési hiányra, ezért az állam továbbra is késésben marad majd. A késedelmi kamatok és a költségtérítés jár majd, de ennek behajtására a cégeknek ugyanannyi esélyük lesz, mint eddig.