Vége az IMF-es totojázásnak, a piacról akarunk pénzt szerezni

2012.12.20. 12:25

Devizakötvényre cseréli az IMF-et az állam, 4-4,5 milliárd eurónyi kötvényt bocsát ki Magyarország, ebből fedezi a kiadásait, a tranzakció pedig időt ad az IMF-megállapodás további halogatására. Jövőre csak a lejáró forintállampapírokra 2300 milliárd megy el.

Az utóbbi hetek felemás hírei után csütörtökön kiderült, hogy Magyarország több mint egyéves szünet után kimerészkedik a nemzetközi tőkepiacra a pénzszerzés érdekében.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azzal számol, hogy előbb-utóbb a kormány megállapodik az IMF-fel, de a hitelkeretből nem fogják közvetlenül finanszírozni az adósságot - jelentették be a mai sajtótájékoztatón. Ez csak biztonsági tartalék lesz - közölte az ÁKK jövő évi finanszírozási tervének ismertetésekor Borbély László András, a cég vezérigazgató-helyettese. Azt is elmondta, hogy a 2013-ban lejáró devizaadósságot piaci forrásokból fogják finanszírozni. Ezzel Borbély arra utalt, hogy jövőre lesz devizakötvény-kibocsátás.

A terv szerint az ÁKK a nemzetközi devizakötvény-kibocsátással 4-4,5 milliárd euróra számít, további 400 millió euró jönne be a lakossági eurókötvényekből. Emellett még 400 millió euró érkezhet nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett hitelből.

Forintban is eladósodik a kormány, a nettó finanszírozás, tehát a kibocsátott és a lejáró adósság különbsége 731 milliárd forint lesz.

Mennyi pénz kell?

Jövőre az IMF felé 4,6 milliárd euró értékű adósságot kell törlesztenie Magyarországnak, és további 1,7 milliárd euró összegben futnak ki devizakötvények - derül ki a Portfólió.hu összesítéséből. Emellett 2300 milliárd forintot kell fizetni a lejáró diszkontkincstárjegyekre és államkötvényekre, ráadásul meg kell finanszírozni a fennálló adósság kamatait, és a 841 milliárd forintos költségvetési hiányt is.



Miért jelenti ez az IMF-projekt végét?

A devizakötvény-kibocsátás hivatalossá válása egyet jelent azzal, hogy végleg letett a kormány arról, hogy nyélbe üsse a megállapodást az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Ha sikerül ugyanis annyi kötvényt kibocsátani, vagyis hitelt felvenni a piacról, mint amennyit terveznek, akkor meg lesz oldva jövőre az ország finanszírozása, nem lesz szükség az IMF forrásaira.

A kormány és az IMF közötti kapcsolat októberben mérgesedett el, akkor írtunk arról, hogy szakítás közeli állapotba került a viszony. A kormány egy ideig még óvatosabban nyilatkozott az ügyről, de az elmúlt pár hétben már egyre nyíltabban beszéltek arról, hogy siker az is, ha nem lesz megállapodás a Valutaalappal.

Másfél éve voltunk kinn legutóbb a devizakötvény-piacon

Magyarország legutóbb 2011-ben közepén dobott piacra devizakötvényt. Akkor az ÁKK 1 milliárd eurós kötvényt bocsátott ki, elemzők szerint jó időben és jó áron adott túl a kötvényen Magyarország.



Eximbankos trükk

Az ÁKK bejelentése véget vet az eddigi találgatásoknak, ugyanis nem volt egyértelmű, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatott hiteltárgyalások holtpontra jutása után lesz-e devizakötvény-kibocsátás. Az ügyletet valószínűsítette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium november végén megerősítette a Reuters értesülését, miszerint lesz kibocsátás. A minisztérium nem részletezte, pontosan mikor és mekkora összegben akarna devizában jegyzett állampapírt kibocsátani, vagyis külföldi pénznemben hitelt felvenni, de maga az elhatározás jelezte, amit eddig a kormány korábban nem akart kimondani, de sejteni lehet: a kabinet letett arról, hogy nyélbe üsse a megállapodást az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.

A kormány egy ideig az [origo] piaci forrásoktól származó információi szerint nem akarta direkt felvállalni a kötvénykibocsátást. Ezért trükköt alkalmazott, mégpedig az állami kézben lévő Eximbankon keresztül lépett ki a piacra. December elején a cég bejelentette, hogy 500 millió dollár értékű, több mint 5 éves lejáratú dollárkötvényt tervez kibocsátani, igaz, azt a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelet alá tartozó bank saját célra, az exportcégek hitelezésére használja fel. Meg is történt a tranzakció, a tervezettnél alacsonyabb hozamszinten értékesített 500 millió dollárnyi kötvényt. (Az eximbankos trükkre azért volt szükség, ha a bank kötvénykibocsátása kudarcot vallott volna, akkor azt rá lehetett volna kenni a cégre, míg ha az állam közvetlenül ment volna a piacra, és gyér érdeklődés kísérte volna az ügyletet, akkor az veszélyes lett volna a magyar állampapírpiacra és a forintra nézve, ezen keresztül pedig arra kényszerítette volna a kormányt, hogy megegyezzen az IMF-fel.)

Pár hónapja kicsit olcsóbban megúszhattuk volna

Makroelemzők, befektetési igazgatók október táján egyre többet mondták idehaza, hogy ha devizakötvény-kibocsátásban gondolkodik a kormány, érdemes lenne azt minél hamarabb meglépnie. A világ pénzpiacain jó volt a hangulat, a Magyarországhoz hasonló feltörekvő piacokra ömlött a pénz, de október végén, november elején kisebb hangulatromlás következett be, és eltűnt egy támasz a forint és a magyar állampapírpiac alól. Ráadásul novemberben az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor's leminősítette Magyarországot, a bóvli kategóriában még mélyebbre küldte a magyar adósság osztályzatát. A másik két hitelminősítőtől is hasonló lépésre számítanak a piacon, ami egy kicsit megdrágítaná a magyar devizakötvény-kibocsátást.

A környező országok október-november táján mentek ki a piacra állampapírokkal. A csehek és a lengyelek után a szlovákok, a lettek, és a szerbek is hitelt vettek fel a piacról.

Matolcsy nem kér a devizából

Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter az eximbankos ügylet után elismerte, hogy a kibocsátással tesztelték a piacot. azt mondta, a tranzakcióval a tapasztalatot gyűjthet egy későbbi devizás állampapír-kibocsátáshoz. Varga nem zárta ki, hogy 2013-bam újabb, euróban denominált lakossági állampapírt (PEMÁK) bocsáthat ki az ÁKK, ami szintén a devizás finanszírozás egyik forrása, de nyilvánvalóan csak félmegoldás Varga szerint.

Bár a korábbi NGM-es közlemény előrevetítette a direkt állami devizakötvény-kibocsátást, ám Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hétvégi nyilatkozata ennek homlokegyenest ellentmondott. Szerinte nem szabad még egyszer devizában eladósítani az országot, amihez hozzátette, hogy az idén is megoldotta Magyarország a lejáró devizaadósság megújítását forintkötvényből.

Matolcsy beosztottja, a tárca államtitkára, Pleschinger Gyula pár hónapja még a mellett kardoskodott, hogy IMF-megállapodás előtt ne menjen ki a devizakötvény-piacra Magyarország, akkor mondta, hogy utolsó csepp véréig harcolni fog az ellen, hogy IMF-hitel nélkül devizakötvényt bocsásson ki az ország, mostanra azonban már a devizakötvény-kibocsátás mellett érvelt, és Matolcsy halasztásra utaló nyilatkozatát is igyekezett korrigálni.