Leépítéseket vár a jegybank 2013-ra

Vágólapra másolva!
Folytatódhatnak az elbocsátások, a bruttó bér értéke változatlan marad, a lakosság fogyasztása pedig csökkenhet - többek közt erre számít 2013-ra a jegybank a frissen nyilvánosságra hozott inflációs jelentése alapján.
Vágólapra másolva!

Nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs jelentését, amelyben negyedévenként részletesen leírják a gazdasági folyamatokat, és becslést is tesznek a következő időszakra.

Ebből kiderül, hogy a jegybank arra számít jövőre elbocsátások lesznek a versenyszférában. A foglalkoztatottság ebben a szektorban 0,3 százalékkal csökkenhet az idei 1,4 százalékos növekedés után. A nemzetgazdaságban 0,3 százalékos növekedés jöhet, első sorban a közmunkaprogramok miatt. Vagyis az állam egyre többeket foglalkoztathat, miközben a vállalatok leépítik a dolgozói állományukat.

A jegybank is belegabalyodott abba a módszertani problémába, hogy milyen munkaügyi statisztikát nézzen. A foglalkoztatottságot úgy méri a KSH, hogy az utca emberét kérdezi, dolgozott-e az adott időszakban valamennyit is. Így a foglalkoztatási adatokban szerepelnek a nyugdíj mellett dolgozók, a vállalkozók, a feketén foglalkoztatottak is, sőt azok is, akik a mérési időszakban akár csak egyetlen órát dolgoztak. Így a munkahelyek valódi számát nehéz mérni. Az alkalmazotti létszámmal viszont többek között az a gond, hogy az egyéni vállalkozásokat nem méri. A foglalkoztatás az elmúlt években növekedett, míg az alkalmazottak száma csökkent. A jegybank a mostani statisztikában már azt írta, hogy 2013-ban a versenyszférában a foglalkoztatottak száma is csökkenhet.

A bruttó átlagkereset 3,6 százalékkal növekedhet a gazdaságban, miközben 3,5 százalékos inflációval számol a jegybank. A nettó, vagyis a kézhez kapott bért nem becsülte meg az MNB elemzői stábja, de az eddigi tendenciák azt mutatták, hogy miközben a bruttó bér növekedett, a nettó változatlan maradt. Az infláció a bruttó bérnövekedést leapasztja.

A jegybank jelentősen vágott az inflációs előrejelzésén 2013-ra. A szeptemberben kiadott dokumentumban még 5 százalékos áremelkedési ütemet becsültek, most már csak 3,5 százalékot. Az eltérés legfőbb oka, hogy a kormány 10 százalékkal mérsékli a rezsiköltségeket, illetve hogy átütemezték a jövedékiadó-emelést.

Ezzel együtt az egyszeri sokkokat figyelembe nem vevő maginfláció 5,2 százalékos növekedést mutathat, míg az adóhatásoktól megszűrt adat 3,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-, olaj- és energiaárakat nem számítva jelentős áremelkedésre lehet számítani.

A jegybank 2013-ra 0,5 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. A lakosság jövőre kevesebbet fogyaszthat az ideinél, a vállalatok pedig nem csak elbocsátásokkal, hanem a beruházások még további visszafogásával reagálhatnak a kormány adóemeléseire.