Mennyibe kerül a szabadságharc?

2013.01.02. 10:48

A jelenlegi feltételek alapján minden évben legkevesebb 25-30 milliárd forinttal kerül majd többe az országnak, hogy nem az IMF-től, hanem a piacon eladott devizakötvényből finanszírozza magát az állam. Igaz, a Valutaalappal egyeztetett gazdaságpolitikába meg a különadók nem férnének bele.

Hosszú huzavona után, december közepén kiderült, hogy több mint másfél éves szünet után 2013-ban devizakötvényt bocsát ki Magyarország. Ezzel a kormány gyakorlatilag letett arról, hogy az IMF és az EU hiteléből finanszírozza az adósságot.

A terv szerint a kötvénykibocsátásból 4-4,5 milliárd eurónak megfelelő összegre számít jövőre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Bár azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen devizában történik majd a kibocsátás, a legvalószínűbb, hogy dollárban jegyzik majd a magyar kötvényt, kisebb eséllyel euróhitelt is felvehet a kormány. Mivel a piacról akar pénzt szerezni a kormány, ez drágább mulatság lesz, mint ha az EU-val és az IMF-fel állapodnánk vagy állapodtunk volna meg.

Kamatmatek

A jelek szerint a kormány a több tízmilliárdosra tehető többletterhet is vállalja annak érdekében, hogy ne kelljen az IMF-fel egyeztetnie a gazdaságpolitikáját. A Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalásokat ismerő, névtelenséget kérő szakértők szerint Magyarország körülbelül 3,5 százalékos éves hitelkamatra számíthatna, ha nyélbe ütné a megállapodást a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. A két szervezet legalább annyi hitelt is adna, mint amennyit az ÁKK jövőre tervez bevonni.

Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

A piaci kötvénykamatok ennél azonban jóval magasabbak. A befektetők általában a 10 éves futamidejű kötvények hozamát nézik, az eurókötvény esetében a hozam 5,2, a dollárkötvénynél pedig 4,75 százalék körül mozog jelenleg. Ez jó kiindulópont ahhoz, hogy belőjük, vajon az állam jövőre mekkora kamatra kaphat dollár- vagy euróhitelt. A kormány nagy tételben akar kibocsátani állampapírt, így annak a kamata (hozama) a mostani piaci hozamoknál némiképp magasabb lehet.

Egy kötvénypiaci kereskedő, aki a téma érzékenysége miatt névtelenséget kért, elmondta, hogy a mostanihoz képest legalább egy, de inkább másfél százalékpontos felárral vinnék el a kötvényeket. Ez azt jelenti, hogy 6,2-6,7 százalék lenne az eurókötvény éves kamata, a dollárkötvényre pedig 5,75-6,25 százalékot kellene fizetni. Az IMF-hitelhez képest ez jelentős, 2,25-3,2 százalékos felárat jelent, ami forintban mérve, évente durván 25-30 milliárdos kiadási többletet jelent a jelenlegi paraméterek változatlanságát feltételezve.

 

 

Dollárkötvény (4 milliárd euró)

Eurókötvény (4 milliárd euró)

IMF-hitel éves terhe 

40 milliárd forint

40 milliárd forint

Piaci hitel éves terhe

70 milliárd forint

70 milliárd forint

Különbség egy főre vetítve

2600 forint

3100 forint

(A táblázatban szereplő feltételes számokat 290 forintos euróárfolyamon, illetve a dollárkötvény esetében 5,75, az eurókötvénynél 6,2 százalékos felárral kalkuláltuk. Az alsó sorban látható szám azt mutatja, évente mennyibe kerül minden Magyarországon élő embernek, hogy nem az IMF-től vesz kölcsön a kormány.)

Más pénz viszont nem folyna be

A 30 milliárd forintos éves pluszkiadás közel annyi, mint amennyit a kormány be kíván szedni a béren kívüli juttatások terhének növeléséből. (Ez az ősszel elfogadott három megszorító csomag egyik eleme.) Vagyis, ha az IMF-től venne fel pénzt a kormány, akkor például nem kellett volna emelnie a béren kívüli juttatásokat sújtó elvonáson. Szintén 30 milliárd forintba kerül egyhavi családi pótlék a költségvetés számára.

Ha lenne IMF-hitelmegállapodás, akkor az a piaci hozamokat is lejjebb vinné, vagyis még ha nem is venné fel a kormány a hitelt a Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól, akkor is tudna spórolni a megállapodás nélküli állapothoz képest a piaci kötvénykibocsátással. (A hozamcsökkenés a magyar államnak jó, mert kisebb lesz az adósság kamatterhe.)

Az IMF-megállapodás azonban nemcsak hozna, vinne is pénzt, de a gazdasági növekedésre jótékony hatást gyakorolna. A Valutaalapnak olyan elvárásai lennének, amelyekkel például a bankszektor Európán belül példátlanul magas terhelése vagy az energiaszektorra kivetett 50 százalékos profitadó nem fér össze, azaz ezek a bevételek nem folynának be a költségvetésbe. Igaz, a különadók miatti hátrányok - hitelezés lassulása, befektetések elmaradása - sem jelentkeznének.

Másrészt, általában az adónövelésen keresztüli, a gazdasági növekedést romboló költségvetési kiigazítást is elveti az IMF, ehelyett a kiadáscsökkentést - az állami közlekedési cégek működtetésének olcsóbbá vagy az államigazgatás hatékonyabbá tételét - ajánlotta és ajánlja a nemzetközi szervezet Magyarországnak.

Volt már jó lehetőség

A kibocsátáskori befektetői hangulatot jelenleg lehetetlen megmondani, ez feljebb és lejjebb is viheti a kamatokat. Októberben több makroelemző hívta fel a figyelmet arra, hogy ha devizakötvény-kibocsátásban gondolkodik a kormány, érdemes lenne azt minél hamarabb meglépnie. A világ pénzpiacain jó volt a hangulat, a Magyarországhoz hasonló feltörekvő piacokra ömlött a pénz, de október végén, november elején kisebb hangulatromlás következett be, és eltűnt egy támasz a forint és a magyar állampapírpiac alól.

Az idei lehetőségek többek között az euróválság alakulásától, a válságkezelés hatékonyságától és a világ központi bankjainak tevékenységétől függnek, így nehéz megjósolni, hogy az októberinél jobb vagy rosszabb lehetőségeink lesznek.

Novemberben az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor's mindenesetre leminősítette Magyarországot, a bóvli kategóriában még mélyebbre küldte a magyar adósság osztályzatát, ami biztosan nem segíti a kötvénykibocsátás sikerét.