Mi vagyunk Európa igáslovai

2012.12.21. 7:06

Lehetséges lenne, hogy a legfejlettebb nyugati országokban kevesebbet dolgoznak az emberek, mint nálunk? Igen, vagy legalábbis jobban elosztják, kevesebb munka jut egy emberre. A jelek szerint nemcsak mi, egész Kelet-Európa munkavállalói sokat güriznek.

A hitetlenkedő heherészés volt a bevett reakció, amikor az [origo] multinacionális munkaerő-kölcsönző és HR-tanácsadó cégek hazai munkatársait kérdezte arról, hogy ők is úgy tapasztalják-e: a magyar az egyik legtöbbet dolgozó nemzet. A nagyjából a fejlett világ országait tömörítő OECD nemrég nyilvánosságra került adatai ugyanis azt mutatják, hogy a 34 tagállamból csak háromban dolgoznak többet az emberek, mint nálunk.

A szervezet statisztikái szerint azok a magyarok, akiknek van munkájuk, tavaly átlagosan 1980 órát dolgoztak - ennél többet csupán a görögök (2032 óra), a chileiek (2047 óra) és a mexikóiak (2250 óra) güriztek. A hazai adat bőven meghaladja az 1776 órás OECD-átlagot.

Magyarországon nemcsak sokat, de egyre többet is dolgoznak az emberek: az ország az OECD-tagok azon 40 százalékához tartozik, ahol 2010-hez képest nőtt a munkaórák száma.

Nincs terefere, kávézás

Akik hasonló pozícióban dolgoztak már külföldön és itthon is, mindenesetre vegyes tapasztalatokról számolnak be. "Mennyiségre körülbelül ugyanannyit kell dolgozni: sokat. Kint talán valamivel nagyobb a pörgés, mint itthon, de a fő különbség nem ez. Míg ott a túlórát nem ingyen csinálják, itthon ez természetes elvárás" - mondta kérdésünkre egy, a reklámiparban dolgozó, korábban évekig Angliában élő nő.

"Ideát mindenki úgy melózik, hogy nem érzed magad hülyén, ha éjszakázol" - írta ezzel szemben egy Ausztráliában élő informatikus. "Itt nincs közös ebéd, terefere, kávézás, dumaparti. Reggel be, lenyomod a 10-12 órádat, aztán haza" - mondta egy londoni bank alkalmazottja. Beszéltünk ugyanakkor egy globális tanácsadócég hazai munkatársával, aki azt szűrte le az itt megforduló belga, francia kollégák elbeszéléseiből, hogy ők sokkal ritkábban teljesítik túl a napi 8 órát, mint ő maga.

Egy év alatt ledolgozott munkaórák mennyisége néhány OECD-tagországban

Év\Ország Hollandia Németország Norvégia Magyarország Görögország Chile Mexikó
2011 1379 1413 1426 1980 2032 2047 2250
2010 1381 1408 1414 1962 2017 2068 2242
Forrás: OECD

Noha a munkaerőpiacon tevékenykedő cégek - névvel nyilatkozni nem akaró - munkatársai kételkedtek abban, hogy munkamennyiségben egyaránt állva hagynánk Nyugat- és Közép-Európát, Észak-Amerikát, valamint a Távol-Keletet, elismerték, hogy ezt cáfoló saját felméréseik, statisztikáik nincsenek.

Túlórába hajszolnak a munkáltatók

A területtel tudományosan is foglalkozó szakemberek szerint viszont egyáltalán nem irreális, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is sokat dolgoznak az emberek. "A mérhető, legális szférában ez valószínűleg így van, mert az elvégzendő munkamennyiség ingadozását nálunk még mindig leginkább túlórázással kezelik a munkaadók, nem pedig egyéb, rugalmas módszerekkel, például részmunkaidősök alkalmazásával. Így az egy főre eső munkaóra tényleg sok lesz" - magyarázta az [origo]-nak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője.

Ezt támasztja alá az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóintézete által kiadott Munkaerő-piaci Tükör című évkönyvsorozat 2008-as száma is. A kötet vonatkozó, 2005-ös adatokat használó tanulmánya (amelyből részleteket keretes írásunkban közlünk) egyebek mellett azt állapította meg, hogy Magyarországon kevesen dolgoznak, viszonylag sokat. "Mivel a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk azóta sem terjedt el, okkal feltételezhető, hogy érdemben ez nem változott az elmúlt években" - mondta az [origo]-nak Köllő János, a kiadvány szerkesztője, az intézet tudományos főmunkatársa.

Valójában a görögök sem lusták

Mindez a következő adatból is látszik: Magyarországon a foglalkoztatottak aránya kimondottan alacsony, de ha a ledolgozott munkamennyiséget normál munkahétre vetítjük - azt vizsgálva, hogy a népesség hány százaléka tudta volna teljesíteni azt heti 40 órában dolgozva -, akkor már az EU középmezőnyében helyezkedünk el.

Érdekes, hogy az uniós tagállamok által szolgáltatott adatok a tekintetben is egybevágnak az OECD felmérésével, hogy az utóbbi időben gyakran munkakerüléssel vádolt görögöket az egyik legtöbbet gürcölő nemzetnek mutatják - ráadásul a még bőven a megszorítások előtti viszonyok alapján. Igaz az is, hogy a számok persze sem a magyarok, sem a görögök esetében nem mondanak semmit a munka hatékonyságáról.

Részletek A magyar munkaerőpiac néhány vonása - európai tükörben című tanulmányból

"A munkaerő-potenciál kihasználtsága viszonylag magas fokú, karakteresen eltér azonban a nyugati mintától a foglalkoztatás szerkezete: viszonylag kevesen dolgoznak viszonylag sokat."

"Feltűnő, mennyire ritka a hagyományos, heti ötnapos, napi nyolcórás munkarendtől való eltérés, milyen kevesen kötődnek részlegesen a munkához."

"A dolgozó nők - kelet-közép- és dél-európai társaikhoz hasonlóan - lényegesen hosszabb munkaidőt teljesítenek, mint a nyugat-európaiak: a magyar nők heti öt órával többet dolgoznak, mint az osztrákok és a dánok. A 39 órás heti munkaidejük 6,5 órával, majdnem egy egész munkanappal hosszabb, mint a nyugat-európai nőké átlagosan!"

"Figyelemre méltó, hogy az otthoni munkavégzés nem gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál."

"Az alacsony részmunkaidős arány elsősorban a közép-európai volt szocialista országok: Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia sajátja. A rendszeresen 1-35 órát dolgozó részmunkaidős nők aránya Lengyelországban (20,4 százalék) és a balti országokban (13-17 százalék) lényegesen magasabb, bár így is elmarad az EU-15 csoportban mért értékektől."


Az Eurostat legfrissebb, 2012. második negyedévi statisztikái mindenesetre mutatnak némi eltérést az OECD-féle tavalyi rangsorhoz képest. Ennek alapján ugyanis a magyarok valóban a többet dolgozók közé tartoznak, de a heti átlagos munkaórák számában valamivel előttük vannak nemcsak a görögök, de például a csehek, az izlandiak, a lengyelek, a szlovákok, a szlovénok és a törökök is.