Piacnyugtató nyilatkozatot tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a legesélyesebb a jegybankelnöki pozícióra.
Az MNB kamatköltségei elvileg mérsékelhetők az alapkamat további csökkentésével - feltételezve, hogy a devizatartalékra kapott kamatok szintje nem változik - addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti az MNB jegybanktörvényen belül sarkalatos részként rögzített elsődleges célját, az árstabilitás elérését és fenntartását - válaszolta a miniszter Volner János (Jobbik) írásbeli kérdésére.
A mondat kulcseleme a második fele, amelyben az árstabilitás eléréséről ír Matolcsy. A piacok ugyanis attól tartanak vele kapcsolatban, hogy a gazdaságélénkítést (kamatcsökkentés, pénzteremtés) fontosabb célnak tartja az infláció elleni küzdelemnél. A mondatrész ennek ellentmond, vagyis nyugtatólag hathat a piacokra.
A nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján olvasható csütörtöki válaszában arról írt, hogy 2008 végétől a gazdasági és pénzügyi válság következményeként megemelkedett a devizatartalékolási igény, miközben egyidejűleg a deviza-forint kamatkülönbözet is megnőtt, így a két folyamat együttes hatásaként romlott erőteljesen a kamateredmény.
Az MNB adatai szerint a devizatartalékok költsége - a kapott és a fizetett kamatok különbsége - 2007 és 2011 között összesen 230 milliárd forintot tett ki, a kamateredmény 2009-től fordult veszteségbe, a válságot megelőző években néhány milliárd forintos pozitívum volt a szaldó. A kamatkülönbözetre az ország általános makrogazdasági helyzete és külső megítélése is döntő hatással van - írta a miniszter.