Igencsak kellemetlenül érezhették magukat Hollandia vezetői a héten közzétett második negyedéves GDP-adatok közzététele után, melyek azt mutatták, hogy a nyugat-európai ország továbbra sem kecmergett ki a recesszióból.
A holland gazdaság ugyanis folytatta gyengélkedését, és éves alapon 1,8 százalékos visszaesést mutatott, míg az első negyedévhez képest további 0,2 százalékkal csökkent a teljesítménye. Ezzel pedig már 2011 negyedik negyedéve óta folyamatosan zsugorodik a holland GDP.
Hollandia pocsék teljesítményével Európa sereghajtóihoz csatlakozott, ahová olyan országok tartoznak, mint például Görögország, vagy Spanyolország. Az eurózóna perifériaországai évek óta mély recesszióval, és egyre magasabb munkanélküliséggel küzdenek. Ugyan a déli államok válságától még messze van Hollandia, de a recesszió, és a júliusban rekordszintre ugró munkanélküliség (8,7 százalék) mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Kis túlzással Hollandia saját csapdájába esett, mivel a válság kitörése óta folyamatosan a megszorítások fontosságát hangoztatja. Az állam vezetői szerint a válságból való kilábalás elengedhetetlen feltétele a fiskális szigor, tehát többek között rendbe kell rakni a költségvetést, és vissza kell fogni a költekezést. Az eurózóna válságának kezelése során ebben látták a kiutat, és folyamatosan ezt mondogatták Spanyolországnak és Görögországnak is. Emiatt 46 milliárd euróval vágták vissza a költségvetési kiadásokat eddig, és további 6 milliárd eurós csökkentést terveznek jövőre.
Azonban a hollandok átestek a ló túloldalára, és a túlzott megszorítások oda vezettek, hogy a gazdaságuk csak vergődik. A sokszor megdorgált spanyol és görög politikusok pedig vélhetően kisebb mosollyal az arcukon szemlélik a holland makroadatokat.
A holland GDP-arányos államadósság 2010 óta az EU által előírt 3 százalékos hiánycél fölött van, és a helyzet továbbra sem fog javulni. A várakozások szerint idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 3,9 százalékos lehet a hiány, holott korábban még 3,7 százalékos mínusszal kalkuláltak 2014-re vonatkozóan.
Hollandia pedig annak ellenére nem tud kikecmeregni a recesszióból, hogy a szomszédos országok közül a német és a francia gazdaság egyre jobban teljesít. Franciaország fél százalékos, míg Németország 0,7 százalékos növekedést tudott felmutatni az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest, amivel igencsak állva hagyták a holland gazdaságot. Ennek köszönhetően pedig az eurózónában is a fellendülés jelei láthatóak (0,3 százalékos volt a GDP bővülés), csak ebből a hollandok egyelőre nem éreznek túl sokat.
A holland kormány pedig további megszorításokra készül 2014-ben, ami az ING és a Rabobank szakértői szerint tovább rombolják a holland gazdaság talpra állásának esélyeit. Mark Rutte miniszterelnök válzozatlanul ragaszkodik korábbi terveihez, és véghez szeretné vinni a költségvetési kiigazítással járó programokat - írja a Reuters.
Emiatt pedig a holland statisztikai hivatal is egyre pesszimistábbá válik, és egyre nagyobb gazdasági visszaeséssel kalkulálnak 2013-ra. Eszerint idén 1,25 százalékos lehet a holland GDP zsugorodása, szemben a korábban jelzett 1 százalékos mínusszal. A jövő évi várakozások is csökkentek, és a korábban várt 1 százalék helyett 0,75 százalékos GDP-bővülésre számítanak.
Ugyanakkor arról szó sincs, hogy Hollandia mentőcsomagra szorulna, sőt! A költségvetésük még mindig sokkal jobb helyzetben van, mint a déli államokban, és a fejlettségi szintük is meghaladja a perifériaországokét. A gyenge gazdasági teljesítmény csupán a politikusok hitelességét rontja, amikor azok épp a megszorítások elengedhetetlenségéről prédikálnak görög és spanyol társaiknak.