Soros: A görög adósságot így megette a fene

Az eurókrízisnek akár már vége is lehetne, ha bizonyos országok és intézmények nem ragaszkodnának foggal-körömmel rég meghaladott tabukhoz és tévhitekhez – véli Soros György.

Soros György magyar származású amerikai milliárdos egy véleménycikkében arról ír, hogy az eurózónában és Németországban még mindig olyan tabuk és tévhitek uralkodnak, melyek nélkül akár már a finanszírozási válság is véget érhetett volna. Soros szerint utóbbiak legnagyobb áldozata a hitelezők szorításában vergődő Görögország.

„Mindenki tudja, hogy Görögország soha nem lesz képes visszafizetni a hiteleit, amelyeket nagyrészt eurózóna-tagoktól, az IMF-től és az Európai Központi Banktól vett fel.” Görögország bár hatalmas kínok árán, de képes lesz az idén költségvetési többletet produkálni, a hatalmas adósság azonban még mindig nyomja a gazdaságát, és elriasztja a befektetőket. „Személyes tapasztalatból mondom, ha a hitelezők hajlandóak lennének leírni Athén tartozását, a befektetők özönlenének Görögországba. De nem engedhetik el a hiteleket, mert ez számtalan tabut sértene, főleg az Európai Központi Banknál”- írja Soros. (A görög gazdaságban rejlő potenciálra utal egyébként az athéni tőzsdeindex kiemelkedően jó negyedéves teljesítménye is.)

Soros cikke egyébként a mostani görög helyzetet az első világháború utáni német állapotokkal állítja párhuzamba, és emlékezésre buzdítja a berlini vezetést. Németország a 20. századi történelem folyamán több alkalommal is profitált tartozásának leírásából. Első világháborús jóvátételének összegét is csökkentették, és a második világháború után is kapott könnyítéseket az NSZK.

Az Egyesült Államok 14. leggazdagabb embere arra is emlékezteti olvasóit, hogy az első világháború után Franciaország feltétlen ragaszkodása a német jóvátétel teljes megfizetéséhez nagymértékben hozzájárult Hitler hatalomra kerüléséhez. Úgy véli, Görögországban a szélsőjobboldali Arany Hajnal előretörése hasonló jelenség. (A pártól itt írtunk bővebben.)