Több mint kétéves mélyponton az olasz hozam

A kockázatvállalási kedv növekedése látható ma a kötvénypiacokon. A biztonságosnak vélt állampapírhozamok emelkedést, míg a kockázatosabb perifériahozamok csökkenést mutatnak. A mozgás hátterében főként az áll, hogy az USA-ban a politikusok megállapodtak a kiadáscsökkentésről és adóemelésről, így elkerülték a fiskális szakadékot.

2010 decemberében járt legutoljára olyan alacsonyan az olasz 10 éves kötvényhozam, mint ma délelőtt. De nemcsak az olasz kötvénypiacon lehet látni a kockázatvállalási kedv növekedését, hanem a spanyolon is, hiszen a 10 éves hozam legutóbb márciusban járt ennyire alacsony szinten. Az előbbi 4,32 százalék körül tartózkodik, utóbbi 5,17 százalék környékén.

A kockázati étvágy növekedése mögött főként az húzódik meg, hogy az USA-ban a politikusok megegyeztek a kiadáscsökkentésről és az adónövelésről, ezáltal pedig el tudják kerülni a fiskális szakadék. A kötvénypiacok mellett a részvényindexek is jó erőben vannak, a FTSE 100 6000 pont fölé emelkedett, ahol 2011 júliusa óta nem járt.

A biztonságosnak vélt kötvényekben lévő pozíciókat sok befektető csökkenti, emelkednek is emiatt a hozamok. A francia, a német és az amerikai 10 éves hozam is az északi irány felé indult meg. Úgy fest, a befektetők most nem elégszenek meg az alacsonyabb hozamokkal.

A németek ma tartottak egy kétéves kötvényaukciót is, ahol 4,15 milliárd euró értékben adtak el állampapírokat viszonylag erős kereslet mellett. Október óta ez volt az első kibocsátás (ezen lejárat esetében), amikor pozitív volt az aukciós hozam.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).