Vaskos ellentmondások feszülnek a kormány felsőoktatási kommunikációja és koncepciója között: az egyetemi képzés ingyenes lesz, de 16 szakra csak pénzért lehet majd bejutni; az átalakításokkal mindenki jól jár, de a legtöbben onnan szorulnak ki, ahol a legszívesebben tanulnának; az állam nem csökkenti a támogatást, miközben évről évre kevesebb pénzt szán erre a célra. Pedig az oktatás jó befektetés, egy forintból 13-at szül.

"Az átalakításokkal mindenki jól jár, csak idő kell, hogy meg is értsék ezt" - mondta decemberi brüsszeli útja során Orbán Viktor miniszterelnök, aki kormányzása legjelentősebb intézkedésének nevezte a felsőoktatás átalakítását, és azt a célt tűzte ki, hogy a rendszer önellátóvá váljon.

Az eredeti tervben minimálisra szorították volna le az államilag támogatott egyetemi, főiskolai helyek számát, a tandíjat pedig saját zsebből vagy támogatott kamatozású diákhitelből oldották volna meg a hallgatók. Az alig 10 ezerre vágott ingyenes létszám azonban kiverte a biztosítékot a diákoknál, akik több napig tüntettek. A kormány erre visszakozott, és 55 ezer ingyenes helyet ígért. Aztán kiderült, hogy tizenhat szakon mégis csak pénzért lehet majd diplomát szerezni: az ELTE jogi karán 247 ezer forint lesz egy félév, a műegyetem és a Corvinus egyes közgazdászképzései pedig 300 ezer forintba vagy még többe kerülnek majd szemeszterenként.

A kormányfő és a Fidesz-KDNP-s képviselők szerint viszont nem az átalakításokkal van a baj, hanem azzal, hogy nem magyarázták el jól őket. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a felsőoktatás ráadásul pluszmilliárdokat is kap, így nem igaz, hogy az ágazatból pénzt venne ki a kormányzat.

Pontos számokkal nem könnyű megcáfolni az állítását, de alátámasztani még nehezebb. Valójában egyáltalán nem tudni, hogy mennyi pénz kerül a felsőoktatásba 2013-ban. Az egyetemekre, főiskolákra, ösztöndíjakra és egyéb támogatásokra szánt és nyomon követhető pénz évről évre csökken, így van ez az idei költségvetésben is. Az oktatási tárca fejezetében az egyetemi célokra 123,5 milliárd forint szerepel, amely jóval kevesebb, mint a 2012-es 157,5 milliárd vagy a 2011-es 170,4 milliárd.

Már így is az átlag alatt Magyarország

Az állam kivonulása persze nem most kezdődött. Berlinger Edina, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a közvetlen támogatások alapján készített egy számítást. Eszerint a 2009-ben még 186 milliárd forintos támogatás 2013-ra 123 milliárdra apadt, és ha az infláció pénzrontó hatását is figyelembe vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás közvetlen támogatása négy év alatt - tehát már az Orbán-kormányt megelőző időktől kezdődően - a felére esett vissza.

Azért érdemes a 2009-es adatokat figyelni, mert a fejlett országokat tömörítő OECD legfrissebb (2012-es) oktatási jelentése ezeket hasonlította össze. Eszerint Magyarország GDP-arányosan 1,1 százaléknak megfelelő közpénzt fordított a felsőoktatásra, ami Berlinger Edina szerint összesen körülbelül 280 milliárd forintot jelentett (ez bővebb adat, mint a közvetlen költségvetési pénz, mert az oktatáshoz kötődő minden állami támogatást és az egyetemi kutatás-fejlesztés támogatását is ideszámolják). A költségvetés méretéhez viszonyítva a felsőoktatási kiadások 2,2 százalékot tettek ki, amely a 3 százalék fölötti OECD-átlagtól jelentősen eltért, de nagyjából megfelelt a kelet-európai átlagnak.

13-szorosan megtérül egy forintnyi befektetés

Nagyon is megéri a felsőoktatásba fektetni, ezt bizonyítják az OECD számításai. Egy diák felsőoktatási képzésére 4,2 millió forintnak megfelelő közpénzt fordít Magyarország közvetlen támogatás és adókiesés formájában (vagyis amíg tanul, nem dolgozik), viszont cserébe sok milliót kap vissza a magasabb képesítése által. Egy felsőfokú végzettségű magyar férfi ugyanis az OECD szerint átlagosan 40 millió forinttal több jövedelemadót, 17 millióval több társadalombiztosítási járulékot fizet be, egy nő pedig 23 plusz 9 milliót. Spórol is velük az állam, mert munkanélküli-segélyt is kevesebbet kell fizetnie. 

Összességében a férfiak képzésére fordított egyetlen forintjáért a magyar állam több mint 13-at kap vissza (a szülés miatt kevesebbet dolgozó nőknél 7-et). Az Egyesült Államokban az állam 5,1, Kanadában 2,3 dollárt kap csak vissza dolláronként, az OECD-átlag 2,8. A kiugró magyar adat azért lehetséges, mert a vizsgált években magas adószinthez alacsony felsőoktatási támogatás párosult. (Az azóta bevezetett 16 százalékos egykulcsos adó valószínűleg más arányokat adna, igaz, a támogatás is csökkent.)


Ezek azonban 2009-es adatok, tehát az állam elmúlt években tapasztalt kivonulása a finanszírozásból azt jelenti, hogy Magyarország még jobban lemarad a fejlett országokhoz képest. A kormány érvelhet azzal, hogy az állami támogatás helyére magánforrásokat hozna, de azokban az országokban (USA, Kanada), ahol jellegzetesen piaci tandíjrendszer működik, tehát sokat kell fizetniük a diákoknak, ugyancsak jóval többet költött az állam az egyetemeire, mint Magyarország. Az Egyesült Államok a közkiadások 3 százalékát, Kanada 4,7 százalékát fordította az egyetemeire (szemben a magyar 2,2 százalékkal), miközben az USA-ban átlagosan 6,4 millió forint tandíjat fizettek a diákok évente, Kanadában pedig 5,5 milliót.

20-30-50 milliárd pluszpénz

Az [origo] megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt válaszolta, hogy a már említett 123,5 milliárdnál több pénz, összesen 156,7 milliárd forint felsőoktatási támogatás szerepel a költségvetésben. Ez önmagában még mindig kevesebb, mint a 2012-es közvetlen támogatás (157,5 milliárd), amely mellett szerepelt több milliárd forint egyéb ráfordítás is. A költségvetés sorai közül nehéz kibogarászni, hogy honnan, mennyi pénz ment tavaly a felsőoktatásra, de számításaink szerint legalább 172 milliárdot címeztek a célra tavaly - mindent összevéve tehát közel 15 milliárd forintos mínusz mutatkozik 2012-ről 2013-ra.

A minisztérium válaszából az is kiderül, hogy 50 milliárd forint többletpénzt terveznek a felsőoktatási intézményeknek adni a költségvetési tartalékokból. Ez azonban nem a képzésre megy (hanem például EU-s projektek önrészére vagy ppp-projektek kiváltására), és bár nyilván segíti az egyetemek működését, egyáltalán nincs szinkronban a közelmúltban hallott kormányzati ígéretekkel.

Giró-Szász András kormányszóvivő a rektorokkal folytatott egyeztetésen decemberben azt mondta, hogy 24 milliárd forinttal és még hozzávetőleg "félszáz milliárddal" növelnék a felsőoktatásra szánt összegeket. A kormányszóvivő által emlegetett "félszáz milliárd" Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szájából már csak 20-30 milliárdként hangzott el.

Önellátó felsőoktatás - havi 50 ezer forintos tandíjjal?

Nem véletlenül fogadják a bejelentéseket kétkedve az egyetemek. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a 24 plusz 50 milliárdos ígéretre azt mondta, korántsem biztos, hogy ez elegendő az állami elvonás kompenzálására. "Meglehetősen körvonalazatlan képletről van szó" - mondta. Nem segíti a tisztánlátást az sem, hogy eddig a költségvetésben rögzítették, hogy évente fejenként mekkora összegű hallgatói juttatást ad az állam. 2012-ben évi 119 ezer forint került fejenként a kalapba, amit ösztöndíjak, kollégiumok, sport- és kultúratámogatások formájában élvezhettek a diákok. Az idei költségvetésben ilyen összeg nem szerepel, nem tudni, mennyi jut majd a támogatásokra.

Azért is nehéz lefordítani a kormány ígéreteit, mert egyes hangzatos célokat nyilvánvalóan nem lehet teljesíteni. Orbán Viktor előrevetítette, hogy önfenntartóvá tenné a felsőoktatást, ám ennek megvalósítását nem ecsetelte. Ha ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak teljes mértékben a bevételeikből kellene fedezniük a költségeiket, akkor 170-180 milliárd forintot kellene előteremteniük. Egyenletesen elosztva (a mintegy 360 ezer alapszakos, mesterképzésre járó, PhD-, felsőfokú szakképzésbe járó diák között) ez havi 50 ezer forintos átlagos tandíjat tenne ki, körülbelül annyit, mint amennyit a most fizetőssé tett 16 szak némelyikén kell majd fizetniük a hallgatóknak.

Fizetős lesz néhány ingyenes szak

Vannak más pontok is, amelyek miatt a sötétben tapogatóznak a diákok. A kormány a diáktüntetések hatására 55 ezer állami, "ingyenes", nappali tagozatos helyet ígért, de hogy mennyi államilag finanszírozott hely lesz a rendszerben, még kérdéses. A december 31-én megjelent felsőoktatási tájékoztató szerint az egyetemek, főiskolák több helyet hirdettek meg, mint amennyiről a kormány beszélt, és az nyilvánvalóan tarthatatlan, hogy az állam a bemondottnál jóval több helyet kifizessen a költségvetésből.

Az államilag támogatott helyek betöltéséhez pedig arra is szükség lenne, hogy jelentkezzenek oda diákok, márpedig a kormány éppen azokat a szakokat tette teljesen fizetőssé, amelyek a legnépszerűbbek között vannak (például a közgazdászszakokat és a jogászképzést). Ez egyértelműen szembemegy azzal az állítással, hogy ingyenes marad az egyetemi képzés, és Orbán Viktor ígéretével is, amely szerint a bejutás egyetlen föltétele a 240-es ponthatár elérése lesz.