Új lendülettel vágna neki a külföldre menekített magyar vagyonoknak a kormány - jelentette be szerdán Lázár János. Az egyes becslések szerint akár 2000 milliárd feletti vagyont azonban nehéz lesz megadóztatni - ez egyelőre még Németországnak sem sikerült.

Meg akarja tudni a kormány, hogy kinek van bankszámlája Svájcban, és a kint levő összegekre 35 százalékos adót kíván kivetni - ez a lényege annak a kormányzati döntésnek, amelyet Lázár János jelentett be. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár által elmondottak alapján azonban egyelőre nem világos néhány dolog, márpedig ezeken sok múlik.

Lázár egyszer arról beszélt, hogy azzal a kéréssel fordulnak a pénzüket külföldre menekítők egyik kedvelt célországának számító Svájchoz, adja meg az összes magyar kötődésű bankszámla tulajdonosának adatait és azt, hogy mennyi pénzt tart kinn az illető. Egy másik vonatkozásban azonban az államtitkár már azt említette, hogy az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzek tulajdonosait akarják fülön csípni, és ezekre a pénzekre visszamenőleg akarnak 35 százalékos adót kivetni.

Ha minden svájci bankszámlával rendelkező magánszemélyről szeretne információkhoz jutni a kormány, alighanem kudarcra van ítélve az akciója. Svájc éppen azért kedvelt célpontja sok vagyonos embernek, mert garantálja az anonimitást. A svájci banktitkot foggal-körömmel védik, és hiába próbálkozott ennek feltörésével az EU, beletört a bicskája, egyedül az Egyesült Államoknak sikerült ezen léket ütnie, de csak félsikert ért el, a németek egyelőre még annyit sem.

Egyedül Amerikának sikerült valami

Amerika azt érte el, hogy Svájc adja ki azoknak az amerikaiaknak az adatait, akiknél felmerült a bűncselekmény gyanúja. Nem csak azzal tudta ezt kicsikarni az Egyesült Államok, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozott, kellett hozzá az is, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, hogy kilátásba helyezték, megvonják a működési engedélyt az USA-ban működő, svájci hátterű bankoktól, ha Svájc nem megy bele az adatátadásba. A németeknél Merkel is szerette volna megtudni a szomszédos országban bankszámlával bíró németek adatait, de ezt végül a német parlament megvétózta.

"Kis ország vagyunk mi ahhoz, hogy többet is elérjünk Svájccal szemben, mint amit az Egyesült Államoknak sikerült" - kommentálja a bejelentésből kiolvasható kormányzati szándékot Vámosi-Nagy. Nem véletlenül fogalmazhatott úgy Lázár, hogy kéréssel fordulnak Svájchoz, hiszen a diplomáciai tárgyalás elhúzódhat.

Már Szingapúr a menő

Egy másik, névtelenséget kérő adótanácsadó arra hívja fel a figyelmet, hogy Svájccal már ma is van egy egyezményünk. Ennek alapján Svájc nem a betétek után, hanem csak azok kamata után vet ki 35 százalékos adót, ennek a háromnegyedét pedig nyomban a magyar költségvetésbe utalja. Neveket azonban nem küldenek, csak a pénzt adják. A Svájcba menekített pénzek után így már most is gazdagodik szerény mértékben a magyar állam, függetlenül attól, hogy ki miért vitte ki vagyonának egy részét.

Lázár azonban ennél többet akar, legalábbis az általa elmondottakból erre lehet következtetni, ugyanis a vagyon után számítana fel 35 százalékos sarcot. Az államtitkár nemzetgazdasági minisztériumi becslésre hivatkozva közölte, hogy legalább ezermilliárd forint, de akár ennek a duplája is parkol külföldön, elsősorban Svájcban, ezt akarják utolérni.

Ezermilliárdok

Ha a kormány előre akar tekinteni, akkor érdemes az ázsiai országok környékén keresnie az eldugott magyar vagyonokat. Szingapúr öt év múlva már fontosabb célpontja lehet a vagyontranszfernek, mint Svájc - mondta az [origo]-nak Karragich István, a Blochamps privátbanki tanácsadócég vezetője. Cége minden évben becslést készít a külföldre vitt magyar pénzekről, és szerinte ezek összértéke 2000 milliárd forint felett is lehet - igaz, ennél csak szerényebb becslések vannak még a piacon.

Ezt alapul véve nem lehet elégedett a kormány azzal, hogy csak 67 milliárd forintot tudott hazacsábítani a két évig élő, tavaly év végén lejárt adóamnesztia révén. Aki külföldre, alacsony adókulcsú államba vitte korábban a vagyonát, az most hazahozhatta kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetése árán, és ezzel tisztára moshatta a pénzét, a vagyonosodási vizsgálat alól mentesült, akár leadózva vitte ki korábban a pénzt, akár úgy, hogy adót csalt.

A cél elérése szempontjából az ördög a részletekben rejlik, ezeket pedig nem ismerjük - tette hozzá Karragich, hangsúlyozva, a kormány szándéka teljesen érthető, és minden nyugati állam az ilyen rejtett vagyonok felkutatásán fáradozik mostanában.

A bejelentés azonban egyelőre inkább látszik kommunikációs húzásnak, mint konkrét következményekkel járó új kormányzati fellépésnek, egyszerűen azért, mert nem lesz könnyű Svájcot megnyerni ehhez az ügyhöz.