Elindult az új, kisvállalati adó, a kiva, de az első évben alig 10 ezren választották. Nem csak a szűk határidő, a kormány által kínált új szemlélet miatt sem nyerte el a cégek tetszését az adónem. A feketemunka adója még mindig olcsóbb, mint hogy a munkaügyi mellé a szigorúbb adóellenőrzést is bevállalják a trükközők.

Új szemléletet honosítana meg az idén rajtoló kisvállalati adó (kiva), de éppen ez lehet az átka is. A január 15-i határidőig alig 10 ezer vállalkozás választotta ezt az adónemet, így az első évben bukás lett belőle. Főleg az ötször annyi céget megmozgató másik új adózási módhoz, a katához képest.

"A nemzetgazdasági tárca bízik abban, hogy miután az alkalmazás során a könyvelői szakma is jobban megismeri ezt az adózási szemléletet, a későbbiekben lényegesen bővül majd az új adónemet választók száma" - írta az adatokról a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az új szemlélet lényege az, hogy nem külön adóztatja meg a munkát és a cég nyereségét, hanem összevontan. Mindezt a pénzforgalom alapján, vagyis az adót az után kell kifizetni, hogy a céghez ténylegesen befolyt-e az összeg, és nem az alapján, hogy a számlákat kiállították és befogadták-e. Előbbit a kisebb cégekre, alapítványokra jellemző pénzforgalmi könyvvitel, utóbbit pedig a kettős könyvvitel jelenti.

A cégek érthetően nem álltak át tömegével az új adóra úgy, hogy a kormány még tavaly decemberben is módosított a törvényen, január 15-ig pedig már jelentkezni kellett volna rá. "Új konstrukció még, nem bíznak benne sokan. A kisebb vállalkozások gyakran egymást kérdezik a bevált módszerekről, az új adó többek közt ezért sem arathatott osztatlan sikert" - magyarázta Gerhát Mihály, a KPMG adószakértője.

A több mint 600 ezer vállalkozásból több százezerre teszi az NGM azt a kört, amely igénybe veheti a kisvállalati adót, de ezen belül is egy "kemény magot" tartanak az igazi célközönségnek, amely 40-50 ezer 5-25 fős céget jelent. (A kivát a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, és legfeljebb 500 millió forint árbevételű cégek választhatják.) Az [origo] által megkeresett szakértők szerint azonban nem csak a gyors bevezetés és az új szemlélet miatt választotta kevés vállalkozás az új típusú adót.

Máshogy számolnak

Az új kisadó választásához pénzforgalmi szemléletű adóalap-számítást kell alkalmazni, viszont a megcélzott vállalkozások jellemzően nem ilyen alapú, hanem kettős könyvvitelt használnak - mondta Gerendy Zoltán, a BDO adótanácsadó szakértője. Az eltérő adólap számításra való átállás odafigyelést igényel, pénzt és energiát emészt fel, fel kell rá készülni - az érintett cégeknek viszont nem volt sok idejük erre, ez magyarázhatja, hogy még ha érdeklődött is egy cég, akkor is inkább maradt a régi adóformában, mert nem volt ideje mindent átgondolni.

A pénzforgalmi szemléletű elszámolás azoknak a cégeknek éri meg leginkább, amelyek sokáig nem jutnak hozzá a pénzükhöz, mert ezek után a kiszámlázott, de még be nem folyt bevételeik után addig nem kell adózniuk, amíg ténylegesen nincs bent a bevétel (ez jellemző például az építőiparban). Az adószakértő szerint viszont az ilyen cégek a kiva választásával pontosabb létszámgazdálkodásra kényszerülnek, mivel az adó alapjába a bértömeg is beleszámít, illetve figyelniük kell, hogy 25 főnél ne foglalkoztassanak több embert. Az adóellenőrzéssel így megnőne a kockázata, hogy a feketén vagy szürkén foglalkoztatott dolgozók lebuknak. Ez is egy lehetett a visszatartó tényezők közül.

Ezt megerősítette Gerhát Mihály is, aki szerint éppen a kisvállalkozói körben gyakori, hogy "szeretik eltüntetni az eredményt", azaz nem számlázni, vagy éppen fiktív számlákkal költségeket leírni. A pénzforgalmi könyveléssel éppen ezt nehéz megtenni.

A feketemunka adója így is, úgy is nulla

A kisvállalati adó a dolgozói bérekre rakódó 28,5 százalékos munkaadói terheket és a 10 százalékos társasági nyereségadót váltja ki (500 millió forintos árbevételig). Az adó választásával a személyi ráfordítások (bérek) és az eredmény összegéből kell adózni 16 százalékkal. Vagyis az új adó ott tudja a legnagyobb megtakarítást eredményezni, ahol nagy a munka költsége.

Azok a cégek, amelyek a ténylegesnél alacsonyabb bérre jelentették be a dolgozójukat, és a többi pénzt feketén, zsebbe fizették ki, ott már nem a 28,5 +10 százalékos adót kell a 16 százalékkal szembeállítani, hanem csak a 10 százalékos társasági adót. Ennek kulcsát éppen az Orbán-kormány csökkentette 2010-ben az egyik első intézkedésként 19-ről 10 százalékra (500 milliós árbevételig). Így jóval vonzóbb a társasági adó, hiszen alacsonyabb a kulcsa, mint a 16 százalékos kiva. A kisvállalati adónál viszont fontosabbá válik a dolgozói létszám és a bér nyomon követése, így várhatóan már nemcsak a munkaügyi, de az adóellenőrzés is nagyobb figyelmet fordít majd a feketemunka kutatására.

Gerhát Mihály szerint a feketemunka kivás kifehérítésével nem feltétlenül fizetne több adót a cég, viszont ugyanakkora bérköltség mellett a dolgozónak kevesebb nettót tudna kifizetni, mint ha maradna a fekete megoldásnál.

Gerendy Zoltán további szempontot is említett. Szerinte azzal, hogy a kivát választják a cégek, kikerülnek a társasági adózásból. Ennél a korábbi évek veszteségeit levonhatják a cégek az adott évi eredményéből, így csökken az adóalap, és ezzel az adó mértéke is. A kiva választásával a vállalkozás gyakorlatilag lemond egyfajta előnyről, az előző évi veszteségei elszámolásának a lehetőségéről.

Jobban megy a kata

A kivánál nagyobb sikerrel rajtolt a katának becézett tételes adó, amelyet az NGM szerint 51 ezren választottak eddig. A katázásra ráadásul év közben is át lehet állni, vagyis az első évben ennél jóval nagyobb számban lehetnek majd az új adót választók. Részben a kata is vihetett el vállalkozásokat a kiva elől, mivel van egy olyan szűk kör, amely mindkét adónem választására jogosult. A tételes adónál havi 50 ezer forintot kell befizetni (teljes állású vállalkozó esetében), viszont csak évi 6 millió forint árbevételig választható ez a forma, fölötte 40 százalékos kulcsot kell alkalmazni.