A legnagyobb azerbajdzsáni gázmező, a Shah Deniz 2006 óta évente 8-9 milliárd köbméter gáz kitermelését teszi lehetővé. A területet 1999-ben fedezték fel, mely a Kaszpi-tenger déli részén helyezkedik el, az azeri fővárostól, Bakutól 70 kilométerre. 2018-tól a Shah Deniz II projekt keretében 16 milliárd köbméter gázt termelnének évente. A mezőt többek közt a BP, a Statoil, az azeri állami energiacég, a SOCAR üzemelteti.
A Shah Deniz gámező elhelyezkedése
A jelenlegi tervek szerint évente 10 milliárd köbméter gázt juttatnának el Európába, Törökországba pedig 6 milliárd köbmétert a mezőből. A BP azeri egységének alelnöke tegnap egy konferencián megerősítette, hogyha minden rendben lesz, akkor 2018-ban indulhat meg a gáz Európa felé. A BP a következő 18 hónap során 10 milliárd dollárt készül erre a projektjére költeni.
Európa számára fontos a projekt, hiszen az orosz gázfüggőséget lehet az új forrásokkal csökkenteni. Az évi 10 milliárd köbméter gáz behozatala mindenképpen fontos lépés, de a 2011-es Európai Uniós közel 450 milliárd köbméteres gázfelhasználáshoz viszonyítva nem tűnik nagynak.
A gáz eljuttatása még nincs letisztázva. 2013 közepéig dőlhet el, hogy a Nabucco vezetékrendszeren keresztül, vagy a rivális Trans-Adriatic rendszeren keresztül érné el a célját. Az előbbi projektben hat vállalat van benne: az osztrák OMV, a német RWE AG, a magyar MOL, a török Botas, a bolgár BEH és a román Transgaz.
A Nabucco csőrendszer
A másik projektet pedig a svájci EGL AG, a norvég Statoil, valamint a német E.ON Ruhrgas támogatja.
A Trans-Adriatic rendszer
Törökország irányába a Trans-Anatolia rendszeren keresztül juthat majd el a gáz. A BP tavaly év végén az Trans-Adriatic útvonal mellett tette le a voksát, 12 százalékos részesedést szereznek a vállalatban.
A Nabucco, vagy a Trans-Adriatic, illetve a Trans-Anatolia rendszerek kiépítése komoly költségeket emészthet fel, a kalkulációk szerint akár 40 milliárd dollárba is kerülhet.
BP napi grafikon (LSE)