"Furcsa országokban vannak csak ilyenek" - mondta Nagy Tibor, a főleg sportrendezvények sürgősségi betegellátásával foglalkozó, eddig Oxyteam Nemzeti Sportszövetség Mentőszolgálat Kft. néven futó cég ügyvezetője arra, hogy február 1-jei határidővel nevet kellett változtatniuk.
A kormány döntése értelmében ugyanis nem állami többségi tulajdonban lévő cégek már nem használhatják az állami, illetve a nemzeti szót a nevükben. Így járt a Nemzeti Geográfia című tudományos ismeretterjesztő oldal mögötti társaság is. A magazin megtarthatja a nevét, de a cég nem. "Elkeserít, hogy a cégnek elveszik a nevét. Olyan, mintha a saját gyerekének a nevét vennék el" - mondta Rigóczki Csaba főszerkesztő és ügyvezető.
Az [origo] körkérdéséből az derült ki, hogy egy étterem már túlesett rajta, egy pályázatíró cégnél pedig épp folyamatban volt a névátírás. A mentős magáncég egyszerűen kihagyta a nemzeti jelzőt a nevéből, "aki ismer, úgyis megtalál bennünket" - mondta az ügyvezető. Nevet vált az Állami Nyomda is, amely nevével ellentétben csak 2,9 százalékban állami tulajdon, a papírjai a tőzsdén megvásárolhatók. Megkeresésünkre nem árulták el, hogy mikor történik meg a névváltás, de a társaság ígérete szerint a cégbírósági határozat kézhezvétele után rögtön közölni fogják az új elnevezést.
Nem csak a nemzeti, állami szavakat kell törölni a cégek nevéből. Egy törvénymódosítás miatt ugyanis február 1-ig olyan információkat is meg kell adni, amelyeket eddig nem. A szabály célja, hogy a cégek vezetőit, tulajdonosait könnyebben utol lehessen érni, mivel a jogszabályok alapján egy ember beazonosításához nem elég a név, a lakcím és az anya neve, kell a születési dátum és hely is - ezek viszont eddig nem feltétlenül szerepeltek a cégnyilvántartásokban. További cél, hogy kiszűrjék a fiktív cégeket, akik nem válaszolnak a felhívásra. A változások 600 ezer céget érintenek.
Tavaly március elsejétől ha egy cég módosított valamit az adatain, akkor egyúttal az új adatokat is meg kellett adnia, de ha egyébként nem volt dolga a hivatallal, akkor is 2013. február 1-jéig be kell jelentenie őket.
Az egyébként elektronikusan beküldött kérelmet csak ügyvéden keresztül lehet intézni, ez több tízezer forintba, és egy-két órájukba kerülhet a cégvezetőknek. A februári határidőt elmulasztók számíthatnak cégbírósági megkeresésre, de ezzel együtt is túlzás azt feltételezni, hogy bírságáradat fogja elérni a cégeket.
Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője szerdán, két nappal a határidő lejárta előtt az MTI-nek azt nyilatkozta, nem fognak automatikusan bírságot kiszabni a későkre. Egy hete pedig azt, hogy "nem fogunk csípőből bírságolni", viszont azt is, hogy a budapesti 240 ezer cégnek addig csak a 27-28 százaléka tette eleget addig a kötelezettségének, vagyis jó eséllyel országosan akár több százezer cég is lemaradhat a februári határidőről.
Bírság vagy eljárás
A cégbíróság két eszközt vethet be a határidőt elmulasztók ellen. Elvileg 50-900 ezer forint közötti bírság szabható ki arra, aki nem jelenti be időben az adatváltozást. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint automatikusan bírságolhat a cégbíróság, de Kenesei Judit szavai elárulták, hogy a törvény nem ír elő ilyet a cégbíróságnak. Ezt mondta Simon Emese, a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje is, aki szerint kifejezetten a kötelező adatbejelentések elmulasztása miatti automatikus bírságolást előíró szabályt a törvény nem tartalmaz.
Ráadásul az adatmódosítás elmulasztása nem olyan súlyú szabálytalanság, amely óriási büntetéseket vonzana. "Valószínűtlen, hogy február 2-án 900 ezres bírságokat szabna ki a cégbíróság" - mondta Simon Emese.
Azok a cégek, amelyek elmulasztják benyújtani a változtatási kérelmeket február 1-jéig, elvileg kaphatnak ezért bírságot, de közel sem egyértelmű, hogy a cégbíróság ténylegesen így is fog tenni. "A bírság nem automatikus" - állította Kapetz Mónika, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda munkatársa is.
Benyújtandó dokumentumok, adatok (csak ha eddig nem közölték a cégbírósággal) | |
Benyújtandó dokumentumok | székhely, telephely használatának jogosultságáról szóló nyilatkozat |
magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezető, igazgatósági tag kézbesítési megbízottját kötelező bejelenteni | |
ügyvédi meghatalmazás (kötelező ügyvéden keresztül intézni) | |
Bejelentendő adatok | tagok esetében adószám, adóazonosító |
képviseletre jogosultak születési helye, ideje, anyjuk neve |
A mulasztók ellen a cégbíróság valószínűleg a másik fegyvert, az úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárást veti be, amely Kapetz Mónika szerint általában 30 napos határidőt szab a törvényes állapot helyreállítására, vagyis a felszólított cégek ennyi haladékot kaphatnak a pótlásra. Az eljárás ugyan a cég kényszerfelszámolásával is zárulhat, de csak akkor, ha egyáltalán nem reagálnak a megkeresésekre. Sőt, ebben az esetben 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot is ki lehet szabni, de nem automatikusan, és az eljárásról folyamatosan értesítik a vállalkozást.
20-40 ezer forint
Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd szerint a cégbíróság már most is telített, több hét lesz szerinte, amíg csak a most beérkezett iratmennyiséget feldolgozzák, addig aligha foglalkoznak majd a későkkel. Ő sem számít arra, hogy bírságolni fognak eszeveszetten. Az ügyvédi szakma mindenesetre örülhet, elmondása szerint csak az elmúlt két napban 40-50 új ügyfele lett az adatbejelentés miatt.
A mentős cég ügyvezetője azt mondta, állandó ügyvédjük van, ezért nem járt többletköltséggel számukra a kötelező adatbejelentés és a névátírás. Másnak 10-15 ezer forintos ügyvédi óradíjjal körülbelül 20-40 ezer forintba kerülhet a procedúra. A dokumentumok összekészítése, aláírása, elküldése két-három óra az ügyvédeknek, amiből egy-két óra az ügyfelet is érinti - mondta Kapetz Mónika.