Az IMF új irányt javasol Orbánnak

2013.01.28. 16:34

Az IMF szerint középtávon csak akkor tartható fenn az alacsony költségvetési hiány, ha a magyar gazdaságpolitika új irányt vesz. A munkanélküliséget makacsul magasnak látják. 

A magyar gazdasági kilátásai nehezek maradtak, annak ellenére, hogy a kedvező nemzetközi piaci hangulat könnyített a kormányra nehezedő nyomáson az ország finanszírozásában - kezdi 2013-as, Magyarországról szóló országjelentését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet minden tagjáról készít ilyen jelentést, de ránk külön is figyelnek, mert 2008-ban hitelt is vettünk fel.

A munkanélküliség makacsul magas, a fogyasztás és a befektetések csökkennek, miközben a gazdaság négy éven belül másodszor van recesszióban - folytatja elemezését az IMF. A szervezet szerint a költségvetési hiányt ugyan jelentősen sikerült csökkenteni 2012-ben, de az ehhez vezető intézkedések rontották a befektetői hangulatot. A szükséges, középtávon is fenntartható költségvetési kiigazítás eléréséhez új gazdaságpolitikai irányra van szükség - írják.

Túl gyakran szólnak bele a gazdaság működésébe

Nem lát gyors kiutat a magyar recesszióból az IMF. "Ha a mostani történelmi léptékben is mély beruházási szint nem javul, az ország versenyképessége, exportja és növekedése is szenvedni fog, a középtávú növekedési lehetőségeket is visszafogva. Mindehhez a magyar munkaerő költségének enyhe növekedése is hozzájárul" - írják.

A gyenge teljesítmény az IMF meglátása szerint részben strukturális okokra vezethető vissza, részben egyes gazdaságpolitikai döntésekre. A lakossági és állami hitelek leépítése elkerülhetetlenül ahhoz vezetett, hogy visszafogta a növekedést. A kormány ugyan igyekezett ezt ellensúlyozni a minimálbér emelésével, a rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek mentésével, de az adótörvények gyakori változása, az állam egyre gyakoribb beavatkozása a gazdaságba aláásták a magánszektor teljesítményét - teszik hozzá.

Itt az alkalom, hogy javítsunk!

A szervezet úgy látja, hogy a jelenlegi kedvező nemzetközi hangulat jó alkalom lehet arra, hogy korrigálja eddigi gazdaságpolitikáját a kormány. Az ország finanszírozása ilyen körülmények között könnyebb, de ez a sebezhetőségét is mutatja. Ha ugyanis változik a nemzetközi helyzet, a befektetők hirtelen elfordulása alááshatja az ország pénzügyi stabilitását.

Magyarországnak három, egymással összefüggő kihívásra kell választ találnia. Fenn kell tartani a költségvetési szigort, úgy, hogy közben ösztönözni tudja az állam a munkavállalást és a beruházásokat. Közben biztosítani kellene azt is, hogy a banki szektor hatékonyan tudja közvetíteni a megtakarításokat a gazdaság felé, azaz hitelezzen. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy a strukturális reformokkal is haladni kéne, hogy a növekedési esélyei nőjenek az országnak.

A jelentés szerint a kormány ugyan nagyon elhivatott volt a 3 százalék alatti hiánycél elérésében, de ezt ad hoc intézkedésekre alapozva érte el. Ezek közé sorolják az áfa emelését, a tranzakciós adót és a különadókat, illetve a fűnyíróelv alapján végrehajtott állami megtakarításokat. Eközben az szja egykulcsossá tételét az ország nem engedhette volna meg magának.

Vissza Széll Kálmánhoz!

Az IMF megállapítja, hogy a Széll Kálmán-terv helyes irányban kijelölt lépései - kiadácsökkentés, strukturális reformok - helyett folytatódott az állami költekezés. Konkrét intézkedéseket is javasol a trend megfordítására: a kormányzati bürokrácia leépítését; a közösségi tulajdonban lévő, veszteséget termelő közlekedési cégek átszervezését; jobban célzott szociális támogatásokat; az ágazati különadók lépcsőzetes kivezetését; a munkahelyvédelmi akcióterv megtámogatását a személyi jövedelemadózás rendszerének átalakításával; az áfacsalás visszaszorítása, elsősorban az alapélelmiszerek piacán.

Akad olyan bekezdés, amelyben az IMF szakértői a kormány több törekvését is kritizálják. Azt írják, például, hogy a további kamatcsökkentéshez "nagyon óvatosan" szabad csak közelíteni. Ezt azzal indokolják, hogy az inflációs előrejelezés enyhülése részben a rezsicsökkentésnek köszönhető, a még mindig jelentős devizahitel-állományra pedig továbbra is veszélyt jelent a forint esetleges gyengülése. A kamatcsökkentések célját - a belső kereslet felpörgetését a hitelezésen keresztül - "érthetőnek" nevezik, de a bankok nehéz helyzete miatt ez szerintük nem is éri el a kívánt hatást. Ugyanitt kívánatosnak nevezik a jegybank függetlenségének megőrzését, és külön kitérnek arra, hogy a nagy jegybanki devizatartalékokkal könnyebben kivédhetők a külső sokkok.

Megtorpant a reform

A dokumentum bővebben is foglalkozik a banki hitelezés kérdésével, amely nélkül "nehezen fog növekedni a gazdaság". A hitelezés beindulásához kiszámítható gazdaságpolitikára, az adóterhelés mérséklésére és a hitelállomány megtisztításának elősegítésére van szükség - ez hatékonyabb, olcsóbb és kevésbé torzító módja lenne a hitelezés ösztönzésének, mint a adókedvezmények rendszere az állami tulajdonú bankok közvetlen hitelezési aktivitásával kombinálva - véli az IMF.

A szervezet hangsúlyozza, hogy Magyarország termelő kapacitásának leépülése az elmúlt években mélyebb volt, mint más régiós országoké. Emellett Magyarország visszacsúszott a versenyképességi rangsorban, a beruházások rekord alacsony szinten vannak, és a javulás ellenére a foglalkoztatottság még mindig nagyon alacsony - sorolja a jelentés.

Az IMF közgazdászai azt is megállapítják, hogy a reformfolyamatok általában megtorpantak az utóbbi időben. A növekedésserkentő intézkedések elszigeteltek, és bár rövid távon lehetnek pozitív hatásaik - mint például a rezsicsökkentésnek -, hosszú távon aláássák a versenyképességet és a beruházásokat. Elismerik a munkahelyvédelmi akcióterv előnyeit, de azt írják, hogy a munkanélküliség nem szorítható vissza a magánszektor megerősödése nélkül.

Az Európai Bizottság is értékelt

Az Európai Bizottság is véleményezte a magyar gazdaságpolitikát. A január 16. és 28. között Magyarországon járt küldöttsége azt javasolja, hogy folytassuk a pénzügyi konszolidációt, de fordítsunk nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére - tudatta hétfői közleményében a brüsszeli testület.

A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága - fogalmaz az Európai Bizottság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a két értékelésre. "IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisainál jelentősen kedvezőbb helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szufficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiány érdemben 3 százalék alatt maradt" - írják.