Orbán újra győzködi Barrosot

2013.01.30. 11:29

Puhítani megy Orbán Viktor kormányfő Brüsszelbe a bizottság elnökét, azt igyekszik előkészíteni, hogy megszüntessék az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Minden korábbinál nagyobb esélye van annak, hogy így lesz, amire a választások előtt jól is jönne a miniszterelnöknek. Az uniós szégyenpadon tartás mellett érvelők éppen ezt említik fel.

Egynapos, de igen fontos látogatást tart ma Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök az előzetes hírek szerint arról próbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy ne legyenek szőrös szívűek, és a májusban vagy júniusban esedékes ülésen szüntessék meg a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.

A kormányfő délelőtt a Bruegel Intézetben tart előadást az EU és az eurózóna előtt álló kihívásokról. Utána találkozik José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Martin Schulzcal, az Európai Parlament első emberével. Délután négy óra körül sajtótájékoztatót tart Orbán és Barroso.

Orbán tavaly meggyőzte Barrosot

A legnagyobb figyelem kettejük megbeszélést övezi. Tavaly áprilisban Orbánnak sikerült elérnie a Barrosoval folytatott négyszemközti egyeztetésen, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat leválasszák a Magyarország és az EU, valamint az IMF közötti, akkor még előkészítés alatt álló - ám végül, tavaly ősszel megfeneklett - hiteltárgyalások előfeltételeiről. Orbán - többek meglepetésére - azt is elérte, hogy a bizottság elnöke kilátásba helyezte, véget vetnek a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásnak.

Utóbbi jelentőségét az adta, hogy egy lépésre volt Magyarország attól, hogy Brüsszel be is fagyasszon uniós forrásokat, mert kilenc egymás követő évben is az EU szégyenpadján voltunk. A költségvetési hiányt vagy nem tudtuk a kritikus 3 százalék alá szorítani, vagy ha ezt megtettük, akkor csak egyszeri intézkedésekkel, azok elmúltával pedig a deficit újra a GDP 3 százaléka fölé ugrott volna a bizottság előrejelzése szerint.

Brüsszel végül félig visszakozott: bár nem szüntették meg a túlzottdeficit-eljárást, de nem is vonták el a 145 milliárd forintnyi közösségi pénzt.

A magyar kormány tavaly ősszel is abban reménykedett, hogy végre kikerül az uniós eljárás alól, ezért is állított össze másfél hónap alatt három megszorító csomagot, de az EU akkor sem döntött így. Egyrészt azért nem, mert az uniós szabályok sem tették lehetővé, hogy a bizottság tavaszi prognózisa előtt határozzanak ebben az ügyben. Másrészt pedig ősszel Brüsszelben úgy látták, az idei költségvetési hiány szűken, de még a 3 százalékos küszöb alatt maradhat, de 2014-ben újra gond lehet.

A deficiteljárás megszüntetésének alapfeltétele, hogy nemcsak a múltban legyen rendben a költségvetés, de az aktuális és a következő év büdzséjét se kifogásolja az EU, az államháztartási hiányt fenntartható módon tartsa az ország 3 százalék alatt, és az államadósság is csökkenjen.

A bizottság most is kritikus

Orbán mostani brüsszeli útja előtti előjelek nem túl jók. A bizottság hétfőn, az IMF Magyarországról szóló országjelentésével egyidőben kiadott értékelésében is a középtávú államháztartási gondokra összpontosít, felemlítve, hogy a deficitet csak annak árán tudja kordában tartani Orbán, hogy a gazdaság - az adóemelések, néhány szektorra koncentrálódó, durva terhet jelentő különadók miatt - lefagyott. Ez pedig azt vonja maga után, hogy gazdasági bővülés híján a büdzsében egyre nagyobb lyuk fog tátongani.

Február 22-én jelenik meg a bizottság frissített téli prognózisa minden tagországról. Az fogja megmutatni Orbánnak, hogy mekkora újabb csomagot kell bejelentenie májusig, a bizottság tavaszi előrejelzésének publikálásáig ahhoz, hogy a jövő évet is rendben találja Brüsszel. Csak ekkor van esélye ugyanis annak, hogy az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsa májusban vagy júniusban megszüntesse a deficiteljárást.

Utóbbi bekövetkeztéről megoszlanak a vélemények. Az egyik álláspontot képviselők azt mondják, hogy nem teheti meg a bizottság, hogy annak ellenére büntessen egy országot, hogy az a hiányt a kritikus szint alá szorítja, miközben a bajban levő déli államokkal, 3 százalék feletti deficittel küzdő országokkal - a spanyolokkal, görögökkel, portugálokkal - szemben sokkal elnézőbb Brüsszel.

A másik álláspontot képviselők pedig azt hangoztatják, hogy Brüsszelben a politikai megfontolások erősebbek lehetnek a gazdasági-szakmai érveknél, és tisztában vannak azzal, hogy ha megszüntetik a deficiteljárást, akkor nem lesz eszközük arra, hogy féken tartsák a magyar kormányfőt. Akik ezt a nézetet vallják, azt valószínűsítik, hogy az uniós döntéshozók a szégyenpadon hagyják a magyar kormányt. Ha ugyanis megszüntetnék az eljárást, akkor, a parlamenti választások előtt bő fél évvel szabad kezet kapna a magyar kormány az osztogatáshoz, a költségvetés felborulna, újra a deficiteljárás alá azonban csak 2014 közepén, a 2013-as költségvetési adatok birtokában tehetnék vissza Magyarországot.

Magyar kormánytisztviselők - legutóbb Varga Mihály IMF-ügyi miniszter - azt hangsúlyozzák, senki ne aggódjon, a kormány kézben tartja és kézben fogja tartani a deficitet. Ezt az uniós döntés előtt akkor bizonyíthatja a kabinet, amikor április közepén elkészíti a konvergenciaprogramot, abban új kiigazító intézkedéseket ígérhet, annak érdekében, hogy biztosra menjen a májusi-júniusi brüsszeli döntést illetően.