NGM: Így kell számolni szabadságügyben

2013.02.05. 16:43

Sokan és régóta várták, adjon valami útmutatót a nemzetgazdasági tárca, hogyan kell kiszámítani a bérét annak, aki szabadságon is volt egy hónapban és dolgozott is. A minisztérium elismeri, hogy a szabadság kivételének időpontja befolyásolja a havi bér összegét, az több is meg kevesebb is lehet, mint a munkaszerződésben rögzített alapbér. Jól kell megválasztani, ki mikor megy el szabadságra. Ha kell, törvényt módosítanak, ígérik.

Állást foglalt a Nemzetgazdasági Minisztérium abban a kérdésben, hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a bérét, aki szabadságra megy a hónapban.

A munka törvénykönyvének év elejétől hatályos szabályai káoszt okoztak, munkaügyisek, jogászok, bérszámfejtő programot fejlesztők, adószakértők többféleképpen olvasták a jogszabályt, mert az nem egyértelmű. Értelmezéstől függően az adódott, hogy hónapról hónapra változik vagy sem a dolgozó bére, és ha változik, akkor elhanyagolható a különbség hónaponként, vagy tekintélyes, havonta sok ezer vagy tízezer forintban mérhető a differencia.

Az NGM értelmezését sokan régóta várták. A lapunknak küldött levelében a tárca a következő számítási mód mellett érvel.

Jól kell megválasztani a szabadság időpontját

Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. (A tárca válaszából az is következik, hogy ha a napi munkaidő azonos, akkor a napi távolléti díj sem különbözik egymástól, de ha egyik nap hosszabb a munkaidő, mint a másik nap, és mindkét napon szabadságon van az alkalmazott, akkor a több munkaórát tartalmazó nap után magasabb távolléti díj jár a dolgozónak, mint a másik napon.)

Ez után azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek, például január 1., március 15.) Meg kell nézni ez után, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért.

Konkrét példán mutatjuk az NGM útmutatását követve, hogy mi jön ki, ha a havi bruttó alapbére a dolgozónak 174 ezer forint, 20 munkanap van a hónapban, ebből öt napot vesz ki szabadságként, minden nap 8 óra a munkaidő.

Ekkor a távolléti díj egy órára 174 ezer forint/174=1000 forint. Egy napnyi távolléti díj nyolcezer forint, az öt nap szabadság után 40 ezer forint bruttó jár.

Az egy munkanapra jutó bér 174 ezer forint/20=8700 forint. Tizenöt ledolgozott nap után így 130 500 forint illeti meg a dolgozót. Összességében így bruttó 170 500 forint jár az alkalmazottnak. Vagyis hiába szól a munkaszerződés havi 174 ezer forintról, rövid hónapban kevesebb bruttót kap a dolgozó, ha szabadságra megy.

Ezt elismeri az NGM is. Viszont ha sok munkanapos (22 vagy 23 munkanapos, illetve fizetett ünnepnapos) hónapban megy el szabadságra, akkor pedig több üti a markát a szerződésben foglaltnál.

Vagyis jól kell megválasztani, mikor megy el valaki szabadságra. Viszont ha minden munkavállaló a sok munkanapos hónapokban szeretne elmenni, akkor az a céges munkamenetet megnehezíti. (Április és augusztus között csak júniusban van kevesebb munkanap 22-nél.)

A különbség tekintélyes is lehet. Erzsi Tibor munkaügyi szakértő honlapján található egy számítás, ami azt mutatja, a minimálbérnél alig valamivel több bruttó bér esetén (130 ezer forint) és hat nap szabadságot kivéve a hónapok között ötezer forint különbség is lehet. Dupla ekkora bruttó bérnél, vagyis a magyar átlagbérhez közeli bérnél a differencia is kétszer akkora.

Ha szükséges, törvényt módosítanak, ígéri az NGM

A tárca levelében hangsúlyozza, hogy az adminisztráció csökkentése vezérelte, amikor a távolléti díj számítására vonatkozó szabályt megalkották. Azt is kiemelik, hogy a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet a távolléti díj számításakor.

Az esetleges változtatást is kilátásba helyezi ugyanakkor az NGM. Mint írják, "az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján - különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében - szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára."

Az NGM-től megkérdeztük, hogy a mostani álláspontja hivatalos állásfoglalásnak tekinthető-e, az jogszabályi formát fog-e ölteni, illetve hogy eltekintenek-e azoknak a cégeknek a büntetésétől, akik másképpen értelmezték a jogszabályt, ezért a januári béreket, amelyeket február elején, vagyis ezekben a napokban fizették ki és fizetik ki, másként számolták. A tárca válaszát, amint megérkezik, közöljük.