Nagyot koppan, aki multitól függ

2013.02.12. 10:25

Ezer baj éri az adósságban fuldokló önkormányzatokat a válságban, de különösen nagy bajban vannak azok, amelyek egy-egy nagyvállalat adóitól függenek. Komáromot a leépítő Nokia, Budaörsöt az elköltöző Pannon GSM-Telenor szorította meg leépítések, elmaradó beruházások formájában. Van olyan város is, amelynek arra kell figyelnie, hogy a hirtelen beeső nagy pénz miatt el ne bízza magát.

A kormány tavaly év végén átvállalta az önkormányzatok adósságát részben vagy egészben. A lépés sok önkormányzatot mentett meg az esetleges összeomlástól, ami azért lenne veszélyes, mert ha egymás után dőlnének be a falvak, városok, akkor szélsőséges esetben államcsődig is fajulhatna a válság. A tünetek elmúlni látszanak, de az önkormányzati adósságválság okozói tovább lappanganak.

Több olyan önkormányzat van, amelyik azért került bajba, mert túlságosan függővé váltak egy-egy, a területükön működő vállalkozástól. Az önkormányzatoknak azért jelentenek sokat a vállalkozások, mert tőlük iparűzési adót - maximum a korrigált árbevételük 2 százalékát - szedhetnek. Ez tekintélyes összeg: miközben tavaly a központi kormányzat valamivel több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást adott a háromezernél is több önkormányzatnak, addig az iparűzési adóbevétel elérte ennek a felét. Ez egyenlőtlenül oszlik meg, egy-egy önkormányzatnál az éves bevételének akár a felét is elérheti az ott működő cégektől szedett adó.

Ha összecsuklik egy cég, vagy csak drasztikusan visszaesik a forgalma, esetleg elköltözik a településről, akkor egyik pillanatról a másikra azt látja a város, hogy vékonyodott a büdzséje. Ha egy ilyen cég ráadásul meghatározó, akkor különösen nagy fejfájást okozhat a városvezetésnek. Az elmúlt években ennek a fordítottjára is volt példa: egy betelepülő cég hirtelen pénzbőséget hozott a közösségnek.

A Nokia vegetáló városa

Komárom a bevételeinek több mint harmadát szedte be az elmúlt években helyi iparűzési adóból, aminek a jelentős része egy adózótól, a Nokiától származott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelmeztette az önkormányzatot, hogy a Nokia ingadozó mértékű adói jelentős kockázatot jelentenek a város költségvetése számára. A jelentés tavaly áprilisban készült, de addigra már elkésett a figyelmeztetés: a tervezett iparűzési adóbevétel mintegy 2 milliárd forinttal csökkent 2011-ről 2012-re. A Nokia visszafogta a komáromi termelését, és 2012-ben 2300 embert küldtek el.

A Nokiánál dolgozó László Zoltán azt tapasztalta, hogy a cég összehúzódása és a helyi cégek gyengélkedése látható nyomot hagyott a városon. A finn telefonóriás felfutásával a komáromi ingatlanárak is jelentősen emelkedtek. Ez a folyamat visszafordult az elmúlt években. "Építkezéseket nem nagyon látni" - mondta, és a pangásra példaként hozta a komáromi Csillag lakótelepen nemrég épült lakásokat: szerinte jó nagy részük még mindig eladatlanul áll. Ez önmagában nem csak a Nokia-gyárra vezethető vissza, de minden bizonnyal köze van hozzá. A férfi szerint a helyi ipari parkban "három éve még körülbelül 20 ezren dolgoztak, ma már nem ad munkahelyet 5 ezer embernek sem".

Fotó: Mudra László [origo]
Kevesebb lett a busz

A Nokiára ugyanis nagyobb beszállítók és kisebb vállalkozások is építettek. A Perlos Kft.-t még 2007-ben vásárolta meg a tajvani Lite-On, azután 2009 be is zárták. A Foxconn és utódai a Nokia-dolgozó tapasztalata szerint most 300-400 főnek adnak munkát, a csúcsidőben még 5000 körül volt a szám. A Nokiánál az étkeztetést az Eurest látja el, ők nem csak a gyárból elküldött 2300 főt vesztették el, hanem azokat is, akik a csökkentett munkaidő miatt már inkább a gyáron kívül oldják meg az ebédelést. A gyárba buszok szállították az embereket, de már csak a korábbi járatszám fele ad munkát a sofőröknek.

A megelőző években csak ingadozása miatt volt kiszámíthatatlan a Nokiától származó bevétel, a finn gyár azonban 2011 végére úgy döntött, hogy Kínába telepíti a gyártását. Az előző évtizedben még világelső, de az okostelefonok előretöréséről csúnyán lemaradó gyártó pillanatok alatt veszített piacaiból, így a komáromi gyártását is leépítette.

Ezt Komárom nagyon is megérezte, ezért a kiadásokat is vissza kellett fogni. 466 milliót spórolt a város 2012-ben a dolgozói juttatásokon, az adatok szerint mintegy 100 fővel csökkentették a létszámot. Babják Csaba, a város jobbikos képviselője szerint "vegetálni tud csak a város, felújításokra, utakra már nem futja". Úgy fogalmazott, néhány éve még egy Pécs méretű város költségvetésével vetekedett a komáromi büdzsé, de ez mára már a múlté.

Viszlát, Budaörs!

Nem járt sokkal jobban Budaörs sem. 2009 nyarán az akkor még Pannon GSM, ma már Telenor néven futó telefonszolgáltató cég átköltözött Törökbálintra. Az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele a 2008-as 9,2 milliárdról 2009-re 8,4 milliárdra, 2010-re pedig 6,9 milliárdra csökkent az ÁSZ szerint. Ebben nem kizárólag a Telenor játszott szerepet, de az ÁSZ jelentése a városról kiemelte, hogy ez is fontos szerepet játszott abban, hogy a város jelentős bevételi forrástól esett el.

"Nagyon sokat egyeztettünk és győzködtük őket, de sajnos nálunk már nem állt rendelkezésre olyan típusú terület, mint amilyenhez ők ragaszkodtak" - magyarázta a Telenor elköltözését Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. "Ha nálunk maradtak volna, akkor is jelentéktelen mértékűre zsugorodik a tőlük származó bevételünk" - tette hozzá az előző ciklusban is a várost vezető polgármester. Ennek az a magyarázata, hogy 2011 óta a távközlési cégek nem a telephelyükön fizetik az iparűzési adót, hanem ott, ahol előfizetőjük van - mintegy 3000 településen külön-külön.

Forrás: MTI/Mohai Balázs
A Telenor új székháza Törökbálinton

Vagyis Budaörs így is, úgy is elesett volna jelentős mértékű adóbevételtől, így mindenképp szorosabbra kellett húznia a költségvetési derékszíjat. A polgármester azt válaszolta az [origo] megkeresésére, hogy "bennünket a beruházások, fejlesztések terén érintett érzékenyen a bevételcsökkenés". A városi költségvetés szerint 2012-re a beruházásokra mintegy másfél milliárd forinttal jutott kevesebb pénz 2011-hez képest. "A budaörsiek jószerével annyit érzékeltek a recesszióból, hogy kevesebb dolog épült a városban, mint amihez eddig hozzászoktak" - válaszolta.

Kisebb büdzséből új beruházások sem lesznek. "Mivel még tervezés alatt sincsenek, ezért várhatóan a következő két-három évben nem is lesz új beruházás Budaörsön" - mondta Laczik Zoltán MSZP-s képviselő, hozzátéve, hogy a pénzek felújításokra fognak menni. Cserébe viszont elbocsátások nélkül megúszta a város a válságot, igaz, a dolgozók azért nem maradtak ki a takarékoskodásból. Az ÁSZ-jelentés szerint 2007 és 2011 között 108 millió forinttal csökkentette az önkormányzat a dolgozók bérét a 13. havi bér megfelezésével.

Opel-milliók Szentgotthárdon

Magyarország ipari termelésében meghatározó szerepük van az autógyáraknak - ennek minden pozitív és negatív oldalával. Szentgotthárdon az Opel gyárt motorokat. A vállalat tavaly szeptemberben fejezte be új beruházását, amellyel 800 új munkahelyet teremtett, de nem mindig állt ilyen jól az Opel szénája. A város iparűzésiadó-bevételének több mint 60 százaléka származik az Opeltől, ezért jelentős érvágás volt, hogy 2009-ben, amikor kibontakozott a válság az autóiparban is, 96 millió forinttal esett a gyártótól származó adóbevétel.

Többek között ennek folyományaként csökkentették a dolgozók cafeteriáját, és elvonták a közalkalmazotti bértáblán felüli béreket, pótlékokat. Csökkentették a városi civil szervezetek és sportszervezetek támogatását, a bölcsődéket pedig kiszervezték egy közalapítványnak. Tömeges elbocsátásra a város nem kényszerült, de egy-két munkahelyet megszüntettek, például két állást a polgármesteri hivatalban, és egyet a városi könyvtárban. Eladtak 48 ingatlant és a Városi Televízió Kft.-ben lévő tulajdonrészüket.

Megszédíthet a sok adó

Van olyan település is, amelyet azért figyelmeztetett az Állami Számvevőszék, hogy nehogy véletlenül megszédüljenek a város nagyadózójától származó pénzektől. A 2001-ben Gödre költöző Samsung adókedvezménnyel bírt, de ennek lejárta, a cég eredményességének növekedése és az iparűzési adó mértékének emelése együttesen azt jelentette, hogy a város a válság ellenére is egyre több adót tudott beszedni. Az ÁSZ szerint 2010-ben az összes helyi iparűzési adó felét a legnagyobb adózó, vagyis a Samsung fizette be.

Hogy nem alaptalan az ÁSZ aggodalma, arra utal a gödi önkormányzat adóosztályának beszámolója is még a 2007-2008-as időszakról. A beszámolóban azt írták, "lényegesen rosszabbul alakult az iparűzésiadó-bevétel, amelynek legfőbb, sőt valójában egyedüli oka", hogy a legnagyobb adófizető a tervezettnél kevesebbet fizetett be. Kiderült a beszámolóból, hogy a városi revizorok kiszálltak a céghez, amely azzal magyarázkodott, hogy visszaesett az árbevétel a cég profilváltása miatt (a cég ekkor hagyta abba a hagyományos képcsöves televíziók gyártását, és állt át a plazmatévékre). Ez az eset arra figyelmeztetheti a várost, hogy a jövőben, ha a Samsung újra átszervezi működését, vagy éppen valamiért lemarad a technológiai versenyben, és emiatt piacot veszít, az a városi adóbevételekre is kihatással lehet.

Ilyen ingadozást produkált a Samsung egy másik településen is, ahol 2010-ben a helyi adóbevételek több mint felét, az iparűzési adónak pedig több mint 90 százalékát fizette a gyár. Jászfényszarun 2009-ben járt le a gyár adókedvezménye, ráadásul igen jó éve is volt a vállalatnak, ezért egy év alatt 1,3 milliárddal, közel 2,5 milliárdra nőtt a városi iparűzésiadó-bevétel. Egy, a Samsungnál dolgozó nő azt mondta, érezhető a városon, hogy van mit elkölteni: felújították az önkormányzat épületét, új parkok épültek és vannak új bicikliutak is. Aztán ahogy hirtelen jött, úgy következő évben el is tűnt ez a hatalmas summa, 2010-ben 700 millióval karcsúsodott az adóbevétel, igaz ebben a kulcs csökkentése is szerepet játszott. A város nagy megszorításokra ugyan nem kényszerült, de figyelmeztető, mennyire ki van téve egyetlen adózó teljesítményének a bevétele.