A valutaalap nem értett egyet a kormánynak azzal a döntésével, amellyel a munkanélküliek támogatását megnyirbálta, lerövidítette, és azzal sem, hogy a rokkantnyugdíjasok juttatását mérsékelni kellene, jelezte az IMF itteni irodavezetője a Napi Gazdaság összeállítása szerint. Azt tartanák jónak, ha a szociális juttatásokat valóban a rászorultak kapnák meg. A kormány tavaly ősszel egészen mást sugallt az IMF-ellenes médiakampányban.

Az IMF nem értett egyet azzal, hogy a megváltozott munkaképességű emberek (rokkantnyugdíjasok) ellátásait csökkentse, a szociális juttatásokat mérsékelje a magyar kormány - ezt mondta el Irina Ivascsenko, az IMF itteni irodavezetője a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) folytatott múlt heti egyeztetésen a Napi Gazdaság beszámolója szerint. A találkozót a Nyugdíjasok Országos Képviselete kezdeményezte tavaly ősszel, a találkozón részt vett a Magyar Szegénységellenes Hálózat is.

A lapot a MEOSZ arról is tájékoztatta, hogy a valutaalap a hiteltárgyalásokat előkészítő egyeztetéseken a magyar kormánytól egyetlen olyan intézkedést sem kért, amely tovább nehezítené a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok életét. Ivascsenko kiemelte: az IMF a tárgyalások folyamán kifejezetten kérte, hogy a kormány ne hozzon a leszakadást tovább növelő intézkedéseket.

A kormány tavaly októberben médiakampányt indított, amelyben azt sugallta, hogy az IMF a nyugdíjak, szociális juttatások visszavágását kéri.

Az IMF képviselője a több mint egyórás megbeszélésen cáfolta, hogy a szociális ellátásokat érintő kormányzati megszorításokat a valutaalap kérte volna - számolt be az eseményről a MEOSZ. Nem értettek egyet sem a munkanélküli-ellátás folyósítási idejének csökkentésével, sem a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak lefaragásával. (A kormány 2011 szeptemberétől az addigi 9 helyett már csak 3 hónapig ad álláskeresési járadékot a munkáját elveszítő embereknek, ráadásul a juttatás összegét is csökkentette.)

A szociális ellátások terén azt kérték a kormánytól a valutaalap szakértői a Napi Gazdaság beszámolója szerint, hogy tegye célzottabbá és differenciálja őket úgy, hogy biztosan eljussanak azokhoz, akiknek a leginkább szükségük van rájuk. Ivascsenko a találkozón elmondta: felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a társadalomnak vannak sérülékeny, leszakadó csoportjai, és a gazdasági fejlődés a források hatékonyabb felhasználását igényli. Vagyis lehetséges, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak másképpen és többet kellene segíteni. Hozzátette azt is, az IMF nem ad közvetlenül tanácsokat a szociális kérdésekben.

A 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését is korainak találta az IMF a lap szerint, hiszen az nem indította be a fogyasztást, inkább a magasabb keresetűek megtakarítását ösztönözte. A valutaalap ellenezte az adójóváírás kivezetését is, ami szintén a legkevesebbet keresőket, a szegényebb családokat sújtja.

A kormány és az IMF közötti egyeztetések azóta lényegében megszakadtak.