Eddig olcsón megúsztuk, hogy nem engedtünk az IMF-nek

Vágólapra másolva!
Az [origo] számításai szerint 18 milliárd forinttal fizetünk magasabb kamatot a kedden kibocsátott devizakötvények után, ahhoz képest, mintha ugyanennyi pénzt az IMF-től vettünk volna fel. Így ráadásul a bankadót is magasan tarthatjuk, igaz, sokkal sérülékenyebbek vagyunk, ha az európai válság újra fellángolna.
Vágólapra másolva!

Utolsó csepp véremig küzdeni fogok azért, hogy megvárjuk az IMF/EU-megállapodást, mielőtt kiadunk kötvényeket, mivel egy korai devizakibocsátás költséges volna, és rossz üzenetet közvetítene a befektetők számára - ezt mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára tavaly szeptemberben. Az államtitkár radikális szavai is jelzik, hogy tavaly ősszel még minden erejével meg akarta győzni a befektetőket, hogy egyáltalán nem akar hitelt felvenni a nemzetközi piacon. Pleschinger nem véletlenül a Dow Jones gazdasági hírügynökségnek adott interjújában használta a véres hasonlatot - nemzetközi figyelmet itt kaphatott a legkönnyebben.

A kabinet azonban tavaly év végén "Nem engedünk az IMF-nek" szlogennel kampányt indított. "Amikor én az utolsó csepp véremet emlegettem, akkor úgy nézett ki, hogy kézzelfogható közelségben van az IMF-megállapodás. Ezért gondoltam azt, hogy mindenképpen jobb úgy kimenni a piacra, hogy már megvan a megállapodás. Azóta azonban másképp alakultak a dolgok, jött az őszi tájékoztató kampány a megállapodásról, amit az IMF elég rossz néven vett" - mondta Pleschinger Gyula is az év végén a Portfoliónak adott interjújában.

Milyen válság?

A piaci helyzet azonban a kormány kezére játszott - valószínű, hogy az IMF-ellenes kampányba is ezért mert belevágni a kormány. A világ nagy jegybankjai (főként az Európai Központi Bank és az amerikai Fed) tavaly erőteljes gazdaságélénkítő lépéseket tettek, és az európai válság lecsendesedett.

Az európai lapok címlapjain nincs szó spanyol bankmentésről, pár hónapja senki nem foglalkozik az olasz vagy a francia államadósság magas szintjével. Mindez gyorsan változhat - elég egy meglepően rossz adatnak napvilágot látnia -, de a piaci hangulat most optimista.

A devizakötvény kibocsátásának hírét szép lassan csepegtette a kormány, és nem is bízta a véletlenre a sikert. Mielőtt bármit lépett volna, saját bankján, az Eximbankon keresztül tesztelte a piacot.

Ezt követően felgyorsultak az események, és kedden este a Reuters közölte, hogy Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényt bocsátott ki. Az IMF azonban nem piaci kamatot (a kötvényeknél ezt hozamnak hívják) kért volna a magyar államtól, hanem alacsonyabbat. Kérdés, hogy mennyivel fizetünk többet azért, mert a kormány nem akar egy asztalhoz ülni a valutaalappal?

18 milliárd a különbség

Az IMF feltételei nem nyilvánosak. Korábban az [origo]-nak egy, a tárgyalások menetét ismerő forrás azt mondta, hogy 3,5 százalékos kamatra kaptunk volna hitelt, a Portfolio azonban ennél olcsóbb, 2,5 százalékos kamattal számolt, saját forrásaira hivatkozva. A hozzávetőleges összehasonlítás kedvéért most számoljunk 3 százalékos IMF-kamattal. Ezt kell összevetni a mostani dollárkötvényért fizetett hozammal. Az ötéves lejáratú dollárkötvény hozama megközelítőleg 4,2 százalék, ebből 1,25 milliárd dollárnyit ad el az állam, a tízéves kötvényért - amiből kétmilliárd dollárnyit ad el - pedig 5,4 százalékot fizet az azt megvásárlóknak.

Így azt lehet mondani, durván 5 százalékos kamatot fizet a 3,25 milliárd dollárért a kormány. Ehhez jön még a kötvényeladást lebonyolító befektetési házaknak járó jutalék (ez a két évvel ezelőtti kibocsátásból kiindulva valahol 0,2 százalék körüli lehet), ráadásul a dollárban kapott pénzt a kormány euróra váltja, aminek szintén van egy minimális költsége. Hozzávetőlegesen így 5,3-5,4 százalékos kamattal jut pénzhez Magyarország, dupla olyan drágán, mintha az IMF-től venne, vett volna fel hitelt.

Éves szinten a kibocsátott 3,25 milliárd dollár esetében (jelenlegi árfolyamán számolva) ez 18 milliárd forinttal drágább megoldást jelent.

Kétélű fegyver

A különbség még úgy is áll, hogy a most elért kamatszint piaci szempontból viszonylag kedvezőnek mondható. Egy kötvényelemző az év elején ennél magasabb 5,75-6,25 százalékos kamatra számított, amikor az [origo]-nak megpróbálta megbecsülni egy kötvénykibocsátás költségét. Ez alapján az összesen 4 milliárd eurós éves kötvénykibocsátás pluszköltsége az IMF-es hitelfelvételhez képest 30 milliárd forint lett volna.

Igaz egy IMF-megállapodás előnye nem csak abban merül ki, hogy olcsóbban jutunk hitelhez. Az IMF-es háttér és a hitelcsomaggal együtt járó ellenőrzés miatt az ország gazdasági hitelessége is nő, biztonságosabb helynek tartják a befektetők. Így nőhet a beruházások mértéke, és ha mégis a nemzetközi piacról venne fel pénzt a kormány, akkor csökkenhetnek a kamatok is.

Egy kötvénykibocsátás ráadásul kockázatosabb, mint egy IMF-hitel. Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy vezérigazgatója szerint "kétélű fegyver" a jelenlegi kedvező nemzetközi hangulat. A külföldi befektetők "kivétel nélkül, minden esetben elsőként távoznak a kijárati ajtón, ha megfordul a hangulat" - mondta az MTI-nek.

Az is igaz ugyanakkor, hogy egy sor korábbi kormánydöntést, költségvetési bevételi forrást felül kellene bírálni, ha mégis szerződést írnánk alá az IMF-fel. A valutaalapnak olyan elvárásai lennének, amelyekkel például a bankszektor Európán belül példátlanul magas terhelése vagy az energiaszektorra kivetett 50 százalékos profitadó nem fér össze, azaz ezek a bevételek nem folynának be a költségvetésbe. Igaz, a különadók miatti hátrányok - hitelezés lassulása, befektetések elmaradása - sem jelentkeznének.