Az élelmiszerárak emelkedése még látszik, de legalább az áfa tavalyi megemelésének hatása már nem érzékelhető, ezért jelentősen esett decemberről januárra az áremelkedés üteme. 2011 szeptembere óta a legalacsonyabb értéket mérte a KSH, igaz az EU-átlaghoz képest még így is gyors a magyar drágulás.

Januárban 3,7 százalékos volt az infláció az egy évvel korábbi áremelkedési ütemhez képest - közölte a KSH. Az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk az átlagnál jobban, a tartós fogyasztási cikkek az átlag alatt drágultak.

Az inflációs ráta jelentősen esett januárban, legutóbb 2011 szeptemberében volt ennél alacsonyabb az áremelkedés üteme. A decemberben mért éves ütem még 5 százalék volt, az előtt pedig szeptemberben volt a legmagasabb az éves alapú drágulás, akkor 6,6 százalékot mértek. A csökkenést részben magyarázza, hogy az éves összevetésből kiesett az áfa 27 százalékra emelésének hatása, amely 2012. január és december között dobta meg a rátát.

Egy hónap alatt, vagyis decemberről januárra 0,8 százalékkal drágult a KSH által mért fogyasztói kosár. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 10 százalékkal drágultak. A csokoládé és kakaó 4,2, a száraztészta 3,8, a kávé 2,3 százalékkal lett drágább.

A dohányáruk és szeszes italok - főleg a jövedéki adó emelése miatt - 2,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A ruházkodásért átlagosan 3,3 százalékkal, a háztartási energiáért 1,2 százalékkal, az üzemanyagokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni. A postai szolgáltatások 5,6, a tömegközlekedés 4,5, a szemétszállítás 3,5 százalékkal drágultak.

A KSH közleményében kiemelte, hogy a rezsicsökkentés hatása a februári adatokban fog majd megjelenni, mert csak akkor tudják mérni az adatot, amikor a fogyasztóknak ki kell fizetni a számlát - ez pedig a januári mérésből még kimaradt.

A 2012. januári és 2013. januári árakat összehasonlítva szintén az élelmiszerek drágulása volt kiugró. Az idényáras élelmiszerek 18,3, a tojás 17, a liszt 15,2, a sertészsír 14,5, az étolaj 9,9, a párizsi, kolbász 8,1 százalékkal drágult.

A lassúbb ütemű drágulás ellenére Európához képest magas a magyar infláció. Az előző hónapról volt meg az egész EU-ról az adatsor, akkor 2,3 százalék volt az átlagos infláció, miközben a magyar 5 százalék. Még ha maradt is az uniós átlag, akkor is jóval alacsonyabb, mint a magyar januári ütem.