Napok kérdése és eldől az euró sorsa

2013.02.18. 12:23

A napokban eldől, hogy mi lesz az euróval, pontosabban, hogy milyen irányba mozdul a közös fizetőeszköz. Igen erős támaszszintekhez érkezett ugyanis a kurzus, melyeket letörve egy csapásra vége szakadhat a sokak szerint amúgy sem a fundamentumok által vezérelt több hónapos erősödésnek. Az olasz választások miatti bizonytalanság csak olaj lehet a tűzre, persze a hosszú hónapok óta jól táplált bika sem fogja könnyen megadni magát. Izgalmas napok jönnek.

Miután tavaly nyár végén az EKB korlátlan kötvénypiaci beavatkozás lehetőségét jelentette be és német oldalról is elhárultak a válságkezelési alap felállítása előtti akadályok, az eurózónában tapasztalható feszültségek mérséklődni, az euró árfolyama pedig látványos módon erősödni kezdett.

A közel 1,20-as szintről mostanra az 1,33-as magasságokba kapaszkodott a kurzus, technikai alapon ráadásul továbbra is számos, az erősödés irányába mutató jelet lehet látni. Az emelkedő trendvonal mellett egy támaszszint, az 50 napos mozgóátlag, sőt kicsivel lejjebb még egy Fibonacci szint is segítheti az árfolyamot, hogy később újult erővel kezdhessen erősödésbe. 

Nemcsak technikai tényezők szólnak ráadásul az eddigi trend fennmaradása mellett:

  • Miközben a világ meghatározó hatalmai közül többen is gyengébb fizetőeszközre törekszenek versenyképességük javítása érdekében (például a japánok, de részben az amerikaiak is), a németek nem engednek az eurót gyengíteni kívánó szándékoknak, szerintük ugyanis nem túlértékelt a közös deviza;
  • Amerikában a korábbinál nagyobb, havi 85 milliárd dollár értékű kötvényvásárlásokat eszközölhet a Fed, az EKB mérlegfőösszege azonban zsugorodik. Miközben tehát a tengerentúlon a pénzmennyiség tovább hízik, Európában sokkal konzervatívabb álláspont mutatkozik a pénznyomtatást illetően;
  • Bár az európai gazdasági kép sokkal rosszabb, mint az amerikai, a tengerentúlon az elnapolt költségvetési szakadékhoz és adósságplafonhoz kötődően várható újabb megszorítások akár kedvezőtlen növekedési meglepetésként is szolgálhatnak. Amennyiben eközben Európa hozni tudja a nagyon alacsony várakozásokat, relatíve kedvezőbb színben tűnhet fel a befektetők előtt.

Az EKB monetáris tanácsának tagja, Joerg Asmussen hétvégi nyilatkozata tömören választ ad arra a kérdésre, hogy mégis miért teljesíthetett ilyen erősen az euró az utóbbi hónapokban. A szakember szerint az elmúlt egy évben még a legutóbbi, vártnál gyengébb GDP adatok ellenére is nagy javulás látszik az eurózóna helyzetében, mert annak több tagjánál is megfigyelhető volt a költségvetési konszolidáció, de segítettek az EKB által végrehajtott lépések vagy az EU fiskális paktumának elfogadása is. 

Csak lassan a testtel!

Miközben vannak szép számban olyan szakemberek, akik az euró további erősödése mellett rakják le voksukat, sokan vészjósló figyelmeztetéseket tesznek. A dán Saxo Bank társvezérigazgatója szerint például illuzórikus az euró utóbbi időszaki erősödése, és a fiskális unió hiányában a közös fizetőeszköz összeomlásra van ítélve. Lars Christensen szerint az euró erősödését az extrém módon támogató politikai hatásoknak köszönhetjük, nem pedig a gazdasági helyzet javulásának. Bár spekulatív céllal nem fogad az euró ellen a banki menedzser, az 1,4 dollár/eurós szinteken elmondása szerint már nagyobb mennyiségekben is a közös fizetőeszköz ellen fogadna.

Hatalmas kockázatot jelenthetne Christensen szerint, ha egy dél-európai ország kiválna az eurózónából, hiszen az emberek jelenleg meglehetősen alulértékelik azokat a problémákat, melyekkel ilyen esetben például a franciák szembesülhetnének. Rajtuk már a németek sem tudnának segíteni, ha komolyan megérintené őket a válság szele.

Láthatjuk tehát, hogy bőven akadnak az euró ellen szóló érvek is, melyek közé az alábbi tényezőket is felsorolhatjuk:

  • Az amerikai gazdaság a kockázati faktorok ellenére is sokkal egészségesebb helyzetben van, mint a megszorító politikáktól terhelt Európa. Az eurózóna perifériáján a megszorítások miatt recesszióban vannak az országok, a munkanélküliség hatalmas, ami folyamatos társadalmi feszültségek forrása lehet. Bár az eurózóna szétesésének kockázatai sokat csökkentek az utóbbi időszakban, a térség továbbra is egy puskaporos hordó;
  • Olaszországban a héten kerül sor választásokra, melynek kimeneteleként könnyen előfordulhat, hogy a győztes párt nem tud majd kormányt alkotni. A politikai bizonytalanság akár a devizapiacon is hullámokat gerjeszthet;
  • Amennyiben az amerikai növekedés erősödik, úgy a Fed is elkezdhet majd gondolkozni azon, hogy fokozatosan visszavegyen a pénznyomtatás üteméből. Eközben az EKB verbális intervenciójának pozitív kötvénypiaci hatásai kifulladóban vannak, ha romlik a hangulat, akár konkrét likviditásfokozó lépésekre is szükség lehet;
  • Az euró nyár vége óta látott erősödésében nagy szerepet játszott, hogy korábban piaci szereplők nagy számban temették már a közös fizetőeszközt. Az igen borús várakozásokhoz képest az EKB határozott kiállása is elég volt, hogy az euró gyengülésére játszó befektetők elkezdjék zárni pozícióikat, így mostanra már többségbe kerültek azok, akik a közös fizetőeszköz erősödését várják az előttünk álló időszakban. Az optimisták nagy száma miatt már nem árthat vigyázni, hiszen a számos kockázati faktor inkább negatív meglepetést okozhat, könnyen elindítva az euró dollárral szembeni gyengülését.

Majd a piac eldönti

Mivel számos érv szól az euró mellett és ellene, nincs könnyű dolga annak, aki a következő hetek ármozgását próbálja megjátszani. Bár nincs könnyű dolga, mégis kényelmes helyzetben van, hiszen az árfolyam fontos technikai szinteknél áll jelenleg. Annyit kell "csak" tennie, hogy megvárja a kitörés irányát. Ha az euró erősödni kezd, úgy az eddigi trend fennmaradására lehet kilátás, ellenkező esetben viszont akár a trend megtörésére és fordulására is sor kerülhet, visszatesztelve akár az 1,28-as szintnél húzódó fontosabb támaszokig. Jelenleg talán utóbbinak nagyobbak a kockázatai.