A devizahitel mérgez, de 1000 milliárddal beljebb vagyunk

2013.02.20. 9:41

1500 milliárddal csökkent egy év alatt a lakossági hitelállomány, ezen belül 1000 milliárddal apadt a devizaalapú lakáshitel-mennyiség. Elsőre impozáns eredmény ez a kormány devizahiteleseket segítő csomagjai után. A késedelemmel fizetők rohamos növekedését azonban nem tudták megállítani. Erre az új pénzügyi biztosnak állítása szerint "átütő javaslata" van - de az egyelőre titkos.

"Ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból" - nyilatkozta 2011 novemberében a Heti Válasznak Matolcsy György. A miniszter ezzel nem mondott sok újat. Az Orbán-kormány első évének egyik legtöbbet hangoztatott célja volt, hogy megszabadítják az embereket a devizahitelek terhétől.

Ennek megfelelően a kormányzat több eszközt is bevetett: a végtörlesztést, az árfolyamgátat és a 90 napnál hosszabb késésben lévő hitelek forintosítását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt hét végén hozta nyilvánosságra legújabb adatait a lakossági hitelekről. Sikerült-e 2012 végére Matolcsynak kivágnia az idegen testet? - merül fel a kérdés.

Törlesztünk, törlesztünk, törlesztünk

A végtörlesztésnek volt a legnagyobb hatása: 2011 utolsó negyedévében 329, 2012 első negyedévében 335 milliárd forintnyi deviza-lakáshitelt előtörlesztett a lakosság. A korábbi negyedévekben 20-25 milliárd volt a jellemző, a két negyedévben is tapasztalt több mint 300 milliárdos megugrás a végtörlesztésnek köszönhető. A devizahitel-állomány később is csökkent 2012-ben, mintegy 100 milliárddal az egyszerű törlesztés miatt (többet fizetnek be, mint amennyit felvesznek), és még 100 milliárd az árfolyamgátból jött össze. Az árfolyamgátnál a rögzített árfolyam fölötti rész a hitel forintosítása, vagyis devizahitelként megszűnik, de megjelenik forinthitelként.

Az az MNB adataiból is látszik, hogy nagy lendülettel fizeti vissza a lakosság a hiteleit, vagyis sokkal többet törlesztenek a magyarok, mint amennyi új hitelt felvesznek. Az MNB kimutatása szerint 2011 utolsó negyedévében még 8254 milliárd forint hitelük volt a háztartásoknak, ami év végére 6797 milliárdra apadt, azaz durván 1500 milliárddal csökkent.

Forrás: [origo]
A lakossági hitelállomány változása (forrás: MNB)

A csökkenésen belül a devizában felvett lakáshitelek törlesztése tette ki a legnagyobb részt, több mint 1000 milliárdnyi deviza-lakáshiteltől szabadultak meg az emberek. Igaz, mivel az MNB forintban adja meg az adatokat, a hitelállomány alakulásában az árfolyama is fontos tényező, de ez nem változtat a tényen, hogy a hitel-visszafizetésben a devizaadósok jártak az élen.

A kormány intézkedései tehát első ránézésre látványosan hatásosnak tűnnek. Ám máshonnan nézve látszik, hogy nem feltétlenül így kellett volna segítséget nyújtani. Egy lakáshitel akkor válik veszélyessé (a pénzügyi zsargonban a mérgezett szót is használják), ha 90 napon keresztül nem fizet rendesen az adós. A deviza- és forinthitelesek között 2010-ben még viszonylag alacsony volt ezek aránya, de a lenti táblázatból jól látszik, hogy a számuk folyamatosan nő. Ráadásul a megsegített devizahitelesek között sokkal több, a törlesztőrészletével elmaradt adós van, mint a forintosok között.

90 napon túli tartozások aránya (százalék)

2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV.
forintalapú, lakáscélú jelzáloghitelek 4,1 3,5 3,6 3,8 5,9 6,3 6,6 7,3 7,8
devizaalapú, lakáscélú jelzáloghitelek 6,5 6,9 7,4 8,3 10,1 13,7 15,2 14,3 15


forrás: MNB

Hiába irányult a kormány segítsége a devizahitelesekre - figyelmen kívül hagyva a korábban kisebb kockázatot, de nagyobb kamatot vállaló forinthiteleseket -, a legnehezebb helyzetben lévők lemorzsolódását nem tudta megakadályozni. A végtörlesztéssel emiatt jelentősen romlott a devizahitelek minősége, mert jellemzően annak volt pénze megtakarításból kifizetni a hitelt, akinek egyébként sem okozott volna nagy gondot a törlesztés. Vagyis a bankok a legjobb ügyfeleket vesztették el, a végtörlesztésből kimaradók közt pedig nagyobb arányt foglaltak el, akiknek ténylegesen problémát jelent az akár 10 ezer forinttal emelkedő törlesztőrészlet is.

Egyedül a Nemzeti Eszközkezelő az az új intézmény, amely segíti őket is, de ennek ereje viszonylag korlátozott, az idén legfeljebb 7000 lakást tud megvásárolni. Már ha átadják az adósok - mert a segítség ezen formája azt jelenti, hogy a lakó elveszíti tulajdonjogát, csak bérlőként maradhat.

Jöhet még segítség

Most a kormány egy újabb devizahiteles akción gondolkodik, Orbán Viktor legalábbis karácsony előtti interjújában további segítséget ígért, majd Matolcsy György kinevezte a pénzügyi jogok biztosává Doubravszky Györgyöt, a devizahitelezést vadul ellenző Hiteltársulás alapítóját.

Forrás: [origo]
A 90 napon túl tartozók aránya az OTP-leányvállalatoknál néhány régiós országban (forrás: OTP)
*Magyarországon az OTP Merkanil Bank nélkül

Az ombudsman a jövő hétfőn leültetné tárgyalni a kormányt, a bankokat és a devizahiteles érdekvédőket. Doubravszky az [origo]-nak azt mondta, azért csak a devizahitelesekkel foglalkozik, mert hozzá csak ők fordulnak, a forinthitelesek nem is panaszkodnak. A biztos többek közt a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását javasolta, és egy "átütő megoldást", amelynek részleteit megkeresésünkre nem ismertette. Csak annyit mondott, hogy állami forrásra, így devizatartalékokra sincs szükség a tervéhez.

Régiós összehasonlításban Magyarország egyáltalán nem áll rossz helyen. Az OTP Bank leányvállalataival lefedi a szomszédos országok többségét, így üzleti jelentéseiből kiszámolható, melyik országban mekkora gondot jelent a nem teljesítő hitelek aránya (ebben nem csak a lakáshitelek szerepelnek). Az OTP ukrán, szerb és montenegrói leányvállalatánál a többi országhoz képest óriási a gond. Az előbbi két OTP-leánynál 35 és 39 százalék a 90 napon túli késésben lévő hitelek aránya, Szerbiában pedig extrém magas: 57 százalék.

Forintban is csak törlesztünk

A forintos lakáshitelekre is jellemző, hogy jóval többet törleszt a lakosság, mint amennyi új hitelt felvesz. Ezen csak az változtat, hogy a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál részben vagy egészben forinthitel váltotta ki a devizahitelt, vagyis fölfelé tolta a forinthitelek állományát. A forintlakáshitelek állománya 113 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, és azt az MNB is feltünteti a statisztikában, hogy azért is történt így 2012 harmadik negyedévétől, mert belépett az árfolyamgát. Ez utóbbi körülbelül 30 milliárdot tesz ki, a többi nagy részét pedig magyarázza a végtörlesztés körüli forinthitelboom, amikor a 2011 második és harmadik negyedévi 50 milliárdos folyósításról hirtelen 60, majd 100 milliárd fölé ugrott a szám. Sokan forinthitel felvételével szereztek pénzt ahhoz, hogy végtörleszthessenek.