Sokba kerül, hogy a pénzünket akarják

Vágólapra másolva!
Több tízmilliárdos pluszköltségekbe veri magát az állam, ha a kincstáron keresztül bankbetéteket akar gyűjteni - derül ki a Bankmonitor.hu elemzéséből. Rá kell ígérnie a banki ajánlatokra, ki kell építenie a számítástechnikai rendszert, és többet kell fizetnie az intézményi kötvényvásárlókhoz képest is.
Vágólapra másolva!

Szívesen belépne a kormány a bankbetétek piacára, a nemzetgazdasági miniszter január végén megkapta a feladatot a jogi háttér megteremtésére. A részletek egyelőre nem ismertek, de mint azt a Bankmonitor.hu szakértői kiszámolták, a lépésnek komoly költségei lehetnek.

A kormány körülbelül másfél évvel ezelőtt meghirdette, hogy a lakossági megtakarításokból egyre nagyobb részt hasítsanak ki az államkötvények. Ennek mostanra meg is van az eredménye: száz százalékos növekedést követően 1000 milliárd forint fölé nőtt a lakosság kezében lévő államkötvények állománya 2012 végére, és immár minden 100 forint lakossági megtakarításból 7 forint állampapírban várja a kamatokat.

Pluszkamatot kell adni

Az emberek legtöbb spórolt pénze ugyanakkor ma is a bankoknál hever: 8300 milliárd forint, vagyis a lakossági megtakarítások 44 százaléka bankbetétekben fial. Ahhoz, hogy ebből az állam minél nagyobb szeletet tudjon kihasítani, többletkamatot kell fizetnie. A Bankmonitor.hu elemzése szerint jelenleg az állam 1 százalékpontos többletet ad a magánszemélyként állampapírt vásárlóknak az intézményi nagybefektetőkhöz képest. (Az Államadósság Kezelő Központ keddi adatai szerint 5,08 százalékos hozammal forgtak az intézményi befektetők által vásárolható éves papírok, a lakosság számára elérhető kötvények pedig 6 százalék körüli hozamot adnak, akár a kincstárnál, akár a postán vásárol valaki.) A hagyományos bankbetétek közül több is van, amelyik 6 százalék fölötti éves kamatot fizet, igaz, ehhez néhány speciális feltételt teljesítenie kell a számlatulajdonosnak - derül ki a Bankmonitor kalkulátorából is.

Forrás: Bankmonitor.hu, Allampapir.hu
Forrás: Bankmonitor.hu

Ahhoz tehát, hogy az állam fel tudja venni a versenyt a bankokkal, a lakossági állampapír hozama felett további 0,25-0,5 százalékpontos kamatfelárat kellene kínálnia. Már csak azért is, mert az eddig megjelent nyilvános információk szerint az államkincstár más banki szolgáltatásokkal nem kényeztetné az ügyfeleket (nem lesz csoportos beszedési megbízás vagy például bankkártya).

A kincstári betét tehát csak a szabad pénzek kamatoztatására lehet alkalmas, de ebben az esetben a 0,2 százalékos tranzakciós adót rögtön kétszer is rászámolhatjuk a megtakarítás költségeire (egyszer beutalásnál, egyszer kiutalásnál).

Mibe kerül az államnak?

Az állam szemszögéből a következő kiadások merülnek fel: a verseny miatt szükséges, már említett 0,25-0,5 százalékos kamattöbblet 1000 milliárd forintos betétgyűjtés esetén 12-15 milliárd forint. A Bankmonitor.hu számításai szerint ez rárakódik a lakossági állampapírokra eddig is kifizetett közel 10 milliárdos kamattöbbletre, vagyis összességében csak a kamatprémium 22-25 milliárdos pluszkiadást jelent - ennyivel kell többet fizetnie az államnak az intézményi befektetők kötvényvásárlásaihoz képest és a banki verseny miatt.

Ezen felül a szükséges informatikai háttér megteremtésének is vannak költségei. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora, de a kincstár informatikai fejlesztéseire nemrégiben bejelentett 700 millió forintos beruházási tervben a betétek gyűjtése nem szerepelt.

Lehetséges bevételt - és a pluszkiadások részleges kompenzálását - az hozhatja az államnak, ha például a közalkalmazottaknak ingyenes számlavezetést is kínál a kincstár. Az így hozzákerülő, lekötés nélküli pénzeken kamatbevételhez juthat - fejtegeti a Bankmonitor.hu.