Kenyérrel Dunát lehetne rekeszteni

túltelített a pékségek piaca, konszolidáció, illusztráció
Vágólapra másolva!
Egyre több pékség nyílik, különösen a fővárosban. A piac túltelített, egy része a szürke zónába hajlik. Hamarosan azonban jön a konszolidáció, és sokan tönkremehetnek.
Vágólapra másolva!

Egyre-másra nyílnak a pékségek Budapesten. Találomra végigsétáltunk a budapesti Fehérvári úti piaci környékén, és néhány sarok alatt nyolc pékségbe botlottunk. A közeli piac és a bevásárlóközpont is roskadozik a pékárutól, pár perc alatt össze lehetne vásárolni több száz kiló kenyeret és kiflit.

Az egyik legaktívabban terjeszkedő lánc a Lipóti Pékség. A láncot fejlesztő Proteus-Gold Kft. elhárította megkeresésünket, eredményeikről és terveikről nem kívántak nyilatkozni, piaci forrásokból azonban úgy tudjuk, az elmúlt 12 hónapban mintegy 20 új boltot nyitottak, összesen már 130-150 egységnél járnak.

A piac egészéről nincsenek reális adatok, a Központi Statisztikai Hivataltól annyit tudni, hogy az országban 1100 cég foglalkozik főtevékenység szerint pékáru előállításával, ám ezek közül csak mintegy 40 komolyabb méretű , miközben 200-ra tehető a közepes társaságok száma. A többiek jórészt mikrovállalkozások.

A pékségek szaporodását a piac nagy szereplői megerősítik. "Rengetegen vágnak bele az üzletbe szaktudás nélkül, kényszerből, mert nincs jobb ötletük, és abban reménykednek, hogy ha az utcában megél öt pékség, a hatodik is elboldogul. Pedig nem így van"- mondja Szabó József, a Fornetti Holding Kft. ügyvezető igazgatója. A piac túltelített, az [origo] által megkérdezett nagyobb szereplők szerint a helyzet tarthatatlanná vált. "Átrendeződésre számítok, ami áldozatokkal fog járni, de egyúttal talán tisztulást is hoz, és visszaadja a szakma régi presztizsét" - fogalmazott Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára.

10 millióból egy sütőde

A népszerűség oka részben az, hogy olyan kis pékséget nyitni, amely csak az előkészített, fagyasztott árut süti készre, nem bonyolult, és különösebb befektetést sem igényel - hacsak az eladó nem akar csatlakozni egy nevesebb franchise-hálózathoz. Sok potenciális vállalkozónak csábító az is, hogy egy ilyen kis egységben nem kell nagy készletet tartania, néhány hét alatt kiderül, hogy az arra járó vevők mikor, miből, mennyit vesznek, ehhez lehet igazítani a sütött áru mennyiségét.

A fagyasztott árut készre sütő pékségek piaci részesedése a 3628 üzletbőlForrás: [origo]

Forrás: Fornetti


A saját sütöde indítása sem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, az eladótér költségeivel nem számolva, használt dagasztóval és kemencével alsó hangon 10 millió forintból összedobható egy kisebb sütöde, ahova adott esetben elég egyetlen szakipari végzettséggel rendelkező péket felvenni.

A sütőiparban nyomottak a bérek, a szakmunkások átlagosan bruttó 140 ezer forint körüli összeget visznek haza. Ha nemcsak a saját üzletében szeretne valaki eladni, hanem az élelmiszerboltokba is be akar szállítani, alaposabban a zsebébe kell nyúlnia. Arra is fel kell készülnie, hogy a vevői legalább 30 napra fizetnek, a beszállítói viszont csak készpénzre adnak alapanyagot.

Albán és szerb pékek erősítik a versenyt

A burjánzás azért is meglepő, mert a pékáruk piacát erős nyomás alatt tartják azok az élelmiszerboltok, amelyek előterükben vevőcsalogatónak használják a kiflit és a zsemlét. Itt a kenyeret szinte profit nélkül, önköltségi áron adják, hogy a környék lakói a bevásárlásaikat az olcsó pogácsához igazítsák. Ezzel aligha tud versenyezni a sarki pék, aki a teljes rezsi- és bérköltségét a pékáruból akarja kigazdálkodni.

Forrás: AFP/Jeff Pachoud

Másrészt azzal is számolnia kellene egy vállalkozónak, hogy az utóbbi években a piac egyre nagyobb része csúszott a szürke zónába, vagyis nőtt a zsebbe, számla nélkül fizető munkaadók száma. "A nyomástfokozza, hogy Szerbia és Albánia felől olyan vállalkozók lepték el a piacot, akik nagyon egyszerű technológiával, nagyon olcsón előállítható termékekkel tarolnak" - állítja Werli József. Míg a sütőipari hagyományok szerint legalább hatféle alaptésztából kellene készülniük a termékeknek, az említett üzletekben mindent megoldanak kettőből. Ezeken a helyeken gyakorlatilag minden termék ugyanaz, csak más a formája és a tölteléke. Werli József szerint 350-400, ezzel a módszerrel dolgozó pékség lehet ma az országban, amelyek több áttétellel néhány külföldi tulajdonosi csoporthoz köthetők.

A hálózatok nyerhetnek

Mivel az árversenybe beszállni egyenlő az öngyilkossággal, a nagyobb szereplők nem látnak más utat, mint hogy a minőséggel próbálnak versenyezni, arra számítva, előbb-utóbb csak enyhül a magyar vevők árérzékenysége. "Mi kezdettől fogva ebben hiszünk, például csak azt tesszük a kenyereinkbe, ami rá van írva" - ad kissé meglepő jellemzést Ludwig Klára, a Jó Kenyér márkát gyártó Ludwig & Mentesi Kft. ügyvezetője. A cég árbevétele tavaly stagnált, amit elsősorban a vásárlóerő gyengülésének tudnak be. A cég árbevétele mintegy 1,5 milliárd forint, ám 2011-es, 140 millió forintos nyeresége tavaly csökkent, mert a növekvő rezsiköltségeket nem tudta teljes mértékben érvényesíteni az áraiban. A Jó Kenyér lassú tempóban, de bővíteni akarja saját márkás boltláncát, a fő bevételi forrását azonban továbbra is az élelmiszerboltoknak eladott kenyerei jelentik majd.

A Fornetti tavaly is bővülni tudott, árbevétele elérte a 12,6 milliárd forintot, és szintén a fejlesztésben, az üzletek és a technológia modernizálásában látja a jövőjét. Werli József arra számít, hogy a sütödék a jövőben nagyobb mértékben fogják a saját boltjaikban eladni a termékeiket, maguknál tartva így a kereskedelemből származó hasznot is. Így több olyan lánc alakulhat ki, mint a Lipóti vagy a PrímaPék, viszont idővel sok kishal bedobhatja a törülközőt.