Brüsszel tovább tornáztatja Orbánt

2013.02.22. 13:29

A kormány nem tágít egyik legfontosabb céljától, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ehhez viszont áprilisig ki kell találnia, honnan szerez 200 milliárd forint pluszt a költségvetésbe.

Durván 200 milliárd forint megszorítást kell végrehajtania Orbán Viktornak még az idén ahhoz, hogy elérje a kormány egyik fő célját. A miniszterelnök a kormányváltás óta az egyik első számú feladatnak tartja, hogy az ország lekerüljön az uniós szégyenpadról, Brüsszel megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást. Hogy ez bekövetkezzen, az Európai Bizottság mai értékelő anyaga alapján újabb csomagot kell összeállítania az Orbán-kormánynak.

A kérdésben a végső szót júniusban az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek mondják ki. Azt májusban megelőzi a bizottságnak egy újabb előrejelzése. Ha Orbán nem akarja kockáztatni az uniós források megvonásával fenyegető deficiteljárás folytatódását, akkor addigra be kell jelentenie egy konkrét intézkedéstervet, amellyel biztonságos módon 3 százalék alá szorítja a költségvetési hiányt. A bizottság mai jelentésében az idénre és jövőre is 3,4 százalékos deficitet valószínűsít, a 3 százalék alatti hiányhoz ezért a GDP fél százalékának megfelelő, 150 milliárd forint körüli akciótervre lehet szükség.

200 milliárdot össze kell szedni

Brüsszel azonban egy ekkora csomaggal nem lenne feltétlenül elégedett, a múltban több ország ellen is folyt deficiteljárás, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az EU akkor járul hozzá biztosan a deficiteljárás megszüntetéséhez, ha a hiány nem éppen csak alatta marad a bűvös 3 százalékos szintnek, hanem attól kellő távolságban van. Ilyen esetekben a politikai szempontok biztosan nem tudják felülírni a számokat, a politikai mérlegelésnek nincs tere. Így egy 2,7 százalékos vagy annál kisebb hiány rajzolódik ki, minimum 200 milliárdos hiánycsökkentő programot követel meg.

Hasonló eredményre jutottak az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a kiigazítás nagysága 200 és 300 milliárd forint között lehet. Németh Dávid, az ING elemzője úgy számolt, hogy a csomag mértéke 150-200 milliárd forint lehet.

A deficitet elvileg a gazdasági növekedés felpörgetésével is lejjebb lehet szállítani, de ilyen rövid távon, mint ami alatt az Orbán-kormánynak a rendelkezésére áll, már nem. Ezért nem marad más, mint a költségvetési takarékosság, illetve az adóemelés.

Adóemelések jöhetnek

A konkrét intézkedéseket nagy valószínűséggel az április közepén Brüsszelnek kiküldendő konvergenciaprogramban tálalhatja a kormány a nyilvánosság és az EU elé. Az irányukra az eddigi intézkedésekből lehet következtetni, adóemelésre, új adó bevezetésére lehet számítani. (Az ősszel elfogadott három megszorító csomag közül az első még tartalmazott kiadáscsökkentő elemeket, közel fele-fele arányban a bevételnövelő lépésekkel, de az utolsó kettőben már szinte kizárólag új adók bevezetésére és adóemelésre tellett.)

A kormány az egykulcsos adóhoz valószínűleg nem nyúl, ellenben a szektorális különadókat (bankadó, tranzakciós adó, telefonadó, közműadó) és a fogyasztási adókat (áfa, jövedéki adó) előszeretettel növeli ilyenkor.

A beavatkozást valószínűsíti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a bizottsági jelentéshez fűzött reakcióját arra hegyezi ki, hogy "Magyarország biztonságosan képes lesz jóval 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát".

Egy csomag sem biztosíték arra, hogy kikerülünk

Magyarországgal szemben 2004 óta, az uniós csatlakozás óta folyik a deficiteljárás. Ilyen hosszú ideig még egyetlen EU-ország sem ült a szégyenpadon.

Brüsszel tavaly egyszer már, 2012 elején belengette, hogy 150 milliárd forintnyi uniós forrást megvon Magyarországtól, mert rendre túlköltekezik a kormány, ezt a fegyvert azonban végül nem vetették be. A kormány is tudja azonban, hogy bármikor újra elővehetik ezt a fenyegetést az EU, az uniós források lekötéséért, megszerzéséért mindent megtevő kormánynak a közösségi pénzek egy részének elvesztése politikai károkkal járna, ez vezérelheti Orbánt, amikor azt hangoztatja, mindent meg kell tenni a deficiteljárás megszüntetéséért.

Orbán azonban nem veheti azt sem biztosra, hogy ha kellően nagy csomaggal kápráztatja el Brüsszelt, akkor júniusban lekerül róla az uniós nyomás. Nem lenne példa nélküli (Málta így járt), hogy Brüsszel még fél évig lebegteti az eljárás megszüntetését az után, hogy a hiányt a kritikus szint alá viszi egy intézkedéscsomaggal a kormány. Máltáról 2012 elején készített elemzésében is 3 százalék alatti deficitet látott az EU, de csak 2012 decemberében szüntették meg az eljárást.