Keserű hét vár Simor Andrásra

2013.02.24. 15:20

Hétfőn a parlamentben hadakozhat a kormánypártokkal az Állami Számvevőszék vizsgálata és az azt követően indult rendőrségi nyomozás miatt - az egyik törvénytelenség, amit az ÁSZ kifogásol, nem volt egyedi a közintézményeknél -, kedden a monetáris tanácsban maradhat alul a külső tagokkal szemben. Simor András utolsó hete nem lesz diadalmenet - az új jegybankelnököt március 1-jén nevezi meg a miniszterelnök.

Hétfőre a parlament költségvetési bizottsága elé hívták az MNB március 3-án leköszönő elnökét. A Fidesz azért kezdeményezte az ülést, mert az Állami Számvevőszék két héttel ezelőtti jelentésében több szabálytalanságot is a Simor András vezette jegybank terhére rótt. Az ÁSZ, amelyet az egykori fideszes képviselő, Domokos László irányít, az ellenőrzés során egyebek mellett azt találta, hogy az MNB 2009-2010 között felhatalmazás nélkül adott ki üzleti titoknak számító egyedi banki adatokat az IMF-nek.

A jegybank vitatja az ÁSZ-jelentést, szerintük jogszerűen adták át a számokat a hét legnagyobb magyarországi bankról az ezeket kérő valutaalapnak. Simorék állítják, erre a 2008-ban kötött hitelmegállapodás felhatalmazást adott a jegybanknak, és azért volt rá szükség, hogy a válság kellős közepén az IMF - amely a magyar bankrendszer mögött állt - szükség esetén azonnal be tudjon avatkozni.

Ebben az ügyben rendőrségi nyomozás is indult az ügyészség kérésére. A folyamatot az ÁSZ indította el, amikor jelzéssel élt a szerinte jogszerűtlen eljárással kapcsolatban.

Máshol sem volt

A számvevők jelentésükben a jegybankelnök szemére vetették, hogy négy éven át egy másik törvényt is megszegve működött az MNB. 2009-től a közfeladatot ellátó szerveknek, intézményeknek auditált elektronikus iratkezelési rendszerrel kell rendelkezniük, a jegybank pedig csak 2012 végén szerezte be a minősítést. (Az iratkezelési rendszer számmal látja el a beérkező okmányokat, iktatja, a megfelelő helyre, illetékes személyekhez továbbítja. Az auditálás azt jelenti, hogy egy minősítő szerv igazolja, az iratkezelési rendszer megfelel az adatbiztonsági előírásoknak.)

A jegybank ezt elismerte, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a közfeladatot ellátó szervek közül az elsők között volt, amelyek elektronikus iratkezelési rendszert vezettek be, még 2003-ban, és a rendszerük a jogszabályokban meghatározott előírásoknak tartalmilag megfelelt. Vagyis biztonságos volt, illetéktelenek nem férhettek hozzá az iratokhoz, csak nem volt meg az ezt igazoló tanúsítvány.

Nemcsak az MNB, hanem néhány minisztérium és számos közfeladatot ellátó intézmény sem tartotta be a törvényt - ez derül ki a tárcák és a nemzeti levéltár válaszaiból. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a minisztériumoknál mióta működik auditált elektronikus iratkezelési rendszer. A honvédelmi és a közigazgatási minisztérium nem válaszolt kérdésünkre.

A nemzetgazdasági minisztériumnál idén januártól auditált rendszer működik, de a tárca válaszából nem egyértelmű, hogy a 2013 előtti is auditált volt-e. (Erre vonatkozó kérdésünkre várjuk a választ.) A Miniszterelnökségnél is ugyanez a helyzet, a 2009 márciusától használt rendszer auditációjáról nem adtak egyértelmű információt. Az emberi erőforrások minisztériuma azt közölte, a most használt auditált rendszert 2012 májusa óta használják. A vidékfejlesztési minisztériumnál csak 2012 januárja óta van auditált rendszer, a belügyminisztériumnál 2010 szeptemberétől. A nemzeti fejlesztési minisztériumnál (és jogelődjeinél) és a Külügyminisztériumnál már a határidő előtt auditált rendszer működött. Az Állami Számvevőszéknél 2008 eleje óta alkalmazzák a jelenlegi rendszert.

Csak az MNB zavarta az ÁSZ-t

A Magyar Nemzeti Levéltár másfél éve indított egy felmérést, amely szélesebb merítéssel dolgozott. A levéltárhoz durván 500 közfeladatot ellátó intézmény tartozik, ebből háromszázat vontak be a felmérésbe, kisebb részükhöz ki is mentek, személyesen vizsgálták az iratkezelési rendszerüket, nagyobb részüket levélben kérdezték.

A részletes vizsgálattal érintett szervek 30 százaléka nem tett eleget az akkreditációs követelménynek - tájékoztatta az [origo]-t a levéltár. Vagy egyáltalán nem volt minősített a rendszerük, vagy a minősítés lejárt, vagy szoftverük sem volt, hanem hagyományos módon, papíralapon történt az iratkezelés. A csak internetes kérdőívvel megkeresetteknek a fele sem reagált a levéltár megkeresésére, de akik válaszoltak, azok harmada elismerte, hogy nem használ iktató- és ügykezelő rendszert. (Ahol volt ilyen, annak az akkreditációját nem tudta ellenőrizni a levéltár, éppen azért, mert nem mentek ki helyszínre.)

A lista alapján meglepő, hogy az Állami Számvevőszék a korábbi ellenőrzései során sehol máshol nem botlott olyan törvénytelenségbe az iratkezelésnél, amilyet a jegybankban tapasztalt - legalábbis ezt állította az ÁSZ az [origo] megkeresésére.

Simor utolsó kamatdöntése

Kedden lesz a jegybank monetáris tanácsának utolsó kamatdöntő ülése, amelyen Simor András részt vesz. A papírforma és az elemzői várakozások alapján most is kamatvágás lehet az ülés vége. Tavaly augusztus óta ez lenne a hatodik egymást követő mérséklés, mindnél az volt a minta, hogy a Simor és a két alelnök - a belső tagok - alulmaradtak a kormányoldal által delegált négy külsős taggal szemben.

A jegybanknak Simor vezetésével ezt követően már nem jelenik meg nagyobb tanulmánya. Utódjának megnevezését Orbán Viktor kormányfő az utolsó pillatokra hagyja, most az tűnik valószínűnek, hogy pénteken jelenti be a miniszterelnök, ki vezeti jövő hétfőtől az MNB-t. A legnagyobb esélye Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek van (aki egyébként pár napja éles kirohanást intézett a jegybank ellen, de vádjai alaptalannak bizonyultak), a készülődés, csapatépítés is ebbe az irányba mutat.