Egy lépésre a soha nem látott kamatszinttől

2013.02.26. 14:03

Egyszer, 2010-ben volt fél évig olyan alacsony a jegybanki alapkamat, mint amire most csökkentette a Magyar Nemzeti Bank. Simor András jegybankelnökként 5,25 százalékos kamattal búcsúzik, igaz, a kamat fél éve tartó folyamatosan esése nem az ő, hanem a kormányoldal által delegált személyek számlájára írható.

Megállíthatatlan volt a jegybank monetáris tanácsa most is, a testület negyed százalékpontot faragva 5,25 százalékra vágta az alapkamatot. Ez volt a hatodik egymást követő csökkentés. Ezzel beállította a kamat az eddigi rekordot. 2010 áprilisa és novembere között volt ugyanilyen alacsony az alapkamat.

Forrás: [origo]

A mai volt a monetáris tanács utolsó olyan ülése, amin Simor András részt vett. A jegybankelnök mandátuma március 3-án, vasárnap jár le. Utódját a várakozások szerint pénteken jelenti be Orbán Viktor kormányfő, és aznap délután már a parlament illetékes bizottságai meg is hallgatják. A legnagyobb eséllyel Matolcsy György pályázik a posztra, aki a nemzetgazdasági miniszteri székből ülne át a jegybankelnökibe, az NGM-ben az utódja Varga Mihály lehet.

Várható volt

A héttagú monetáris tanács szavazati arányait két hét múlva ismerhetjük meg, de az elmúlt fél év gyakorlatából kiindulva vélhetően most is az lehetett, hogy Simor és a két alelnök a változatlanul hagyás mellett érvelt, a kormányoldal által delegált külsős tagok azonban érvényesíthették akaratukat. Ezt erősíti, hogy Simor András sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy "szűk többség szavazott a csökkentésre".

Az elemzők nagy részét nem érte meglepetésként a kisebb kamat. Két múlt heti felmérés is azt mutatta, hogy a többségük erre a lépésre számított az MNB-től. A külsős tagok korábban 4,5-5 százalékos sávban határozták meg a szerintük a magyar gazdaság számára optimális kamatszintet, és a piac a jelzésüket úgy értette, hogy ha a piaci körülmények lehetővé teszik, akkor addig vágják a kamatot.

Volt rá indok

A lazítást több tényező is támogathatta. A múlt héten jött ki az adat a magyar gazdaság tavalyi teljesítményéről, és sokakat mellbevágott, a vártnál is mélyebb recesszióról tanúskodott. Az idei évről eddig rendelkezésre álló adatok sem utalnak éles fordulatra, a külsős tagok ezért abban bízhatnak, hogy az alacsonyabb jegybanki kamat átszivárog a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek kamataiba is, így több vállalat és ember fog kölcsönt felvenni, beruházni, vásárolni.

A banki kamatok is csökkentek

A tavaly augusztus óta tartó 1,75 százalékpontos alapkamat-csökkenés szinte teljes egészében átszivárgott eddig a banki betéti kamatokba - mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

A kivételeket a bankok ügyfélcsalogató, akciós hirdetései jelentik, itt ugyanis jellemzően megtartották a magasabb betéti kamatokat a bankok. Sándorfi Balázs szerint ugyanakkor a betéti kamatok hasonló ütemű csökkenése nem jelenti azt, hogy kevesebbet kereshetünk ténylegesen a megtakarításokon, ugyanis az alapkamattal párhuzamosan az inflációs várakozások is csökkentek. "Hozzászoktunk a 7-8 százalékos kamatokhoz, de akkor az infláció is magasabb, 5-6 százalék volt" - mondta Sándorfi.

Példaként említette, hogy a jegybank inflációs várakozása jövő decemberre másfél százalékkal csökkent. Sándorfi szerint a monetáris tanács tagjai betartják ígéretüket, és 4,5-5 százalék közötti értékre csökkentik a következő hetekben az alapkamatot. Ezen csak egy jelentős piaci bizonytalanság és a forint jelentős gyengülése változtathat.



Az inflációs folyamatok nem utalnak erős inflációs nyomásra. Januárban 3,7 százalékra szelídült az áremelkedési ütem (tavaly egész évben 5 százalékkal drágultak átlagosan a termékek, szolgáltatások), de a mérséklődés javarészt egyszeri hatásnak, a rezsicsökkentésnek tudható be.

A forint árfolyama viszonylag stabil volt. Februárban egy szűk sávban, az euróval szemben a 290-295 forintos intervallumban mozgott.

Jöhet, ami még nem volt

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a soha nem látott 5 százalékos alapkamat már a következő hónapban is elérhető lehet.

Sőt, a Takarékbankban úgy látják, hogy amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, vagy a személytől függetlenül nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik előre nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az év végére 4,50%-ra csökkenhet az alapkamat.

Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a következő jegybanki vezetésnek is erős kormányzati nyomás alatt kell majd dolgoznia. "Ez nem jelenti azt, hogy az új jegybanki vezetés még agresszívabb kamatcsökkentést fog alkalmazni, sőt, az sem kizárt, hogy a korábban megfogalmazott 5,25%-os szint elérése után a monetáris politika kamatoldalon szünetet tart" - írta.

Az viszont szerinte szinte biztos, hogy amennyiben erre a nemzetközi folyamatok lehetőséget adnak, a jegybank továbbra is a lazább politika híve lesz, és a pénzmennyisség direktebb szabályozásával igyekszik a gazdasági számára a pénzügyi kondíciókat tovább lazítani.