Mégis az emberek fizetik a sárgacsekkadót

A bankok, pénzügyi szervezetek 94 százaléka az emberekre áthárította a kormány által bevezetett tranzakciós illetéket, derül ki a pénzügyi felügyelet összesítéséből. Az illetékről a kormányfő és gazdasági minisztere is többször azt mondta, hogy a bankok nem fogják áthárítani.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén - derült ki a PSZÁF-nak a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága számára készített háttéranyagából.

A sárgacsekkadóként is elhíresült tranzakciós illetékről Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként többször hangsúlyozta, hogy azt nem az emberek fogják megfizetni, a bankok nem hárítják át. Hasonlóan foglalt állást Orbán Viktor kormányfő is.

A parlamenti bizottság hétfői ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a jogszabályoknak megfelelően történt.

Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója kiemelte: a jogszabályok szerint a pénzintézetek az illeték áthárítása érdekében szigorú feltételek mellett díj- és költségemelést hajthatnak végre. A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra - vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására - olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyet az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak.

Fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF a gyakorlatban is figyelemmel kíséri a folyamatokat, ezért januárban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 164 pénzügyi intézménynél. Néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerűen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az őt terhelő illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerződési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó feltételeket. Két bank és 9 takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerződéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél előfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint 40-nél, hogy a termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kifejtette: a tranzakciós illetéknek piactorzító hatása van, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatások szabadon áramolhatnak az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy egy másik országban, másik bankban nyitnak számlát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adóbevételek teljesítése válik erősen kockázatossá, hanem azt is, hogy a banki szektorból az ehhez a pénzforgalomhoz tartozó forrásállomány is kimegy az országból - tette hozzá.

A főtitkár elmondta: minél magasabb a tranzakciós illeték, annál nagyobb az ilyenfajta elvándorlás. Ezt a hatást jelentősen erősíti, hogy több környező - elsősorban Magyarországtól északnyugatra található - országban megkezdődött a határ menti területeken a lakossági és vállalati ügyfelek átcsábítása.

Zsigó Róbert fideszes képviselő szerint még nincs elég tapasztalat az áthárításról, a PSZÁF vizsgálata is folyamatban van, véleményt alkotni, következtetéseket levonni csak a részletes eredmények ismeretében lehet majd.