Egekbe szökhet az olajár

2013.03.16. 11:38

190 dollárt is elérheti 2020-ra a Brent olaj ára az OECD legfrissebb tanulmánya szerint. Az új előrejelzés jóval meghaladja a többi hivatalos várakozást, melyek 120 dollár körüli szinteket prognosztizálnak. Az OECD leginkább a feltörekvő piacok további növekedésére és ezáltal olajkeresletének folytatódó felfutására alapozza a magasabb jövőbeli olajárat.

Nagyot emelkedhet az olajár 2020-ig

Az OECD legújabb várakozása szerint 2020-ra a 190 dolláros szintet is elérheti a Brent könnyűolaj hordónkénti ára. Ez igencsak meglepő prognózis, ugyanis több hivatalos előrejelzés - köztük a Nemzetközi Energia Ügynökség - "csak" 120 dollár körüli árat vár az évtized végére, míg az Egyesült Államok kormánya még a jelenleginél is alacsonyabb olajárra számít.

Még a válság előtti szinttől valamivel elmaradó globális gazdasági növekedés is jelentősebb áremelkedést indokolna a Brent árában, az OECD kalkulációi alapján. A tanulmány modellje szerint az olajár akár a 150-270 dolláros tartományba is emelkedhet 2020-ig.

Ha a globális gazdasági növekedés az OECD alapszcenárióban feltételezettnél 1 százalékponttal nagyobb mértékben nő, az az olajárat akár 230 dollárig is emelheti, viszont ha csak az OECD országokban lenne az alapfeltételezésnél nagyobb a növekedés üteme még az is körülbelül 200 dollárig hajtaná fel az árat.

Az autósokra nézve ellenben az lenne a legkedvezőbb kimenet, ha a kínálat növekedne, mert ez "csak" 150 dolláros olajárat jelentene, amivel a 2008-as válság előtti szintekre emelkedne a fekete arany ára.

Forrás: [origo]

A feltörekvő piacok fűthetik az emelkedést

A feltörekvő országok az utóbbi években nem tudták csökkenteni olajfelhasználásuk intenzitását, és mivel a jövőben is ők adják majd a globális gazdasági növekedés nagy részét, ez felhajtóerővel hathat a Brent árára is. Az OECD kutatás azt mutatja, hogy a nem OECD országok olajfogyasztása jövedelem rugalmas, ami azt jelenti, hogy ha megindul a gazdagodás ezekben az országokban az az olajfogyasztásnak is motorja lehet.

Forrás: [origo]

Miközben a keresleti oldal egyértelműen alátámasztja a felívelő trendet, az olajfelhasználásban bekövetkező esetleges hatékonyság javulás mérsékelheti a növekedés ütemét.

Forrás: [origo]

Ami az áremelkedést fékezheti

A felrobbanó olajár előli menekülő utat az alternatív energiaforrások elterjedése jelentheti. A megújuló energiák fokozottabb használatát az energiabiztonság és a környezetszennyezés miatt aggódó kormányzatok is ösztönözhetik.

Sajnálatos módon a nem-OECD országokban viszont a szénhidrogének, mint energiaforrások állami támogatása jelenleg igen nagymértékű, különösen az olajtermelő országokban, habár ebben csökkenésre lehet számítani.

Az olyan nem hagyományos források, mint például a brazil mélytengeri mezők, a kanadai olajhomok, vagy az amerikai olajpala szintén segíthetnek, hogy elkerüljük az olajár emelkedést. A szakértők szerint a palagáz részben ugyancsak helyettesítője lehetne az olajnak, habár a hatalmas infrastrukturális beruházások miatt erre még a közeljövőben nem lehet számítani.

Miért szállt el így az olajár?

Alternatívák hiányában az olajár folyamatosan emelkedett a globális gazdasági növekedés közepette. A kínálati oldal pedig nem tudott reagálni a bővülő keresletre, hiszen az elérhető többletkapacitások már alapjában véve is szűkösek voltak. Az olaj helyettesítése különösen a világ olajfogyasztásának feléért felelős közlekedésben igazán nehéz feladat, amit egyelőre nem is sikerült megoldani.

Mindezek miatt a Brent árában 2006 és 2010 között nagyfokú volatilitás volt tapasztalható. Előbb több mint kétszeresére emelkedett az árfolyam, egészen a 140 dolláros szintig, majd a 2008-as pénzügyi összeomlást követően (ami az olaj iránti kereslet intenzív csökkenését eredményezte) a Brent olajár egy 100 dolláros mélyrepülést produkált. A 2011 közepéig tartó gazdasági kilábalás során pedig újra 120 dollárig mentek a jegyzések, amelyet elsősorban a feltörekvő országok által támasztott kereslet hajtott. Ezt a felívelő trendet az európai adósságválság és az amerikai gazdaság növekedésével kapcsolatos félelmek megakasztották, és azóta 110 dollár körül ingadozik a Brent hordónkénti ára.

Forrás: [origo]

Közép- és hosszútávon az olajkeresletet leginkább a fejlődő országokban bekövetkező egy főre jutó GDP emelkedés, a nagy népesség-növekedés, illetve az olajfelhasználás intenzitása befolyásolta. Az olajintenzitásban látott csökkenés csak kis mértékben tudta ellensúlyozni a demográfiai és életminőségbeli növekedés hatását. Ezek a faktorok együttesen 2000 és 2010 között körülbelül 14 százalékkal növelték a globális keresletet, úgy hogy az OECD országok fogyasztása idő közben visszaesett.

Az emelkedő fogyasztást már csak a drágábban kitermelhető nem hagyományos forrásokkal lehetett kielégíteni, aminek következtében az elmúlt évtizedben a kitermeléshez kapcsolódó költségek megduplázódtak a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint.

Érdemes komolyan venni

Az OECD-tanulmány kritikusai szerint az alkalmazott modell meglehetősen leegyszerűsítő, összehasonlítva például az amerikai kormány által használttal, amely mikro szinten becsli a keresletben bekövetkező változásokat. Persze ez nem azt jelenti, hogy az OECD előrejelzését nem kell komolyan venni, hiszen a bonyolultság még nem feltétlenül jár együtt a pontossággal. Továbbá a módszertan alátámasztja az OECD által publikált gazdasági kilátással kapcsolatos előrejelzéseit is, melyeket általában a befektetők és a döntéshozók is szorosan követnek.