Bebetonozódhat a Magyar Telekom osztaléka?

2013.03.20. 12:11

A Magyar Telekom addig lesz képes 50 forintos osztalékot fizetni, amíg nettó eladósodottsági rátája nem megy 40 százalék fölé, ez tavaly 34 százalék volt - derült ki az Investor.hu Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójával készített interjújából. Sőt, forrásaikból még terjeszkedésre is futja, igaz, külföldi lehetőségek híján egyelőre csak Magyarországon készülnek közepes méretű IT- és kábelcégek felvásárlására, miközben nem értékesítik gödörbe került macedón leányukat. A magyar gazdaság recesszióba zuhanását a távközlési cégek a mobilpenetráció mérséklődésén keresztül is megszenvedik, a rezsicsökkentés eredménycsökkentő hatását pedig még csak most emésztgeti a társaság.

 

Jelenleg egyik cégnek sem lehet könnyű terveznie. Hogyan látja a legnagyobb hazai távközlési vállalat éléről a magyar gazdaság rövid és középtávú kilátásait?

Bár a növekedésre vonatkozó várakozásokban vannak különbségek, abban mindenki egyetért, hogy ma Magyarországon növekedési fordulatra van szükség. Ennek két alapvető feltétele van. Egyrészt az ország exportfüggősége miatt a nemzetközi gazdasági környezet kedvező alakulása, másrészt a kiszámítható hazai gazdasági környezet megteremtése. Ez utóbbi eredményeként növekedésnek indulhat a vészesen alacsony beruházási szint, bővülhet a foglalkoztatás, emelkedhet a lakossági és később a közösségi fogyasztás is.  Az infokommunikációs piac bővülésének pedig éppen ez a feltétele.

Eddig a gazdaság stagnálásának, illetve recessziójának természetes velejárója volt a mobil- és a szélessávú internet-használat csökkenése, valamint az IT-szolgáltatások - rendszerintegráció, infokommunikáció - iránti kereslet lanyhulása. Márpedig most hasonló folyamatokat érzékelünk. A négy éve elért országos 120 százalékos mobil-penetrációnk nem nőtt, sőt kicsit még csökkent is, jelenleg 116 százalék körül stagnál. Ezzel szemben más piacokon - nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Közép-Európában is - gyarapszik. Növekedési fordulat esetén a szélessávú és IT-szolgáltatások nálunk is erőteljesebben nőhetnének, amely kedvezően hatna piacainkra. Effajta kereslet nélkül nehéz lesz előrelépni.

A parlament döntése alapján az energiaszolgáltató cégek nem háríthatják át költségeiket a fogyasztókra, ennek milyen hatása lehet az Magyar Telekomra? Felülvizsgálják például az energiaszolgáltatási stratégiájukat?

Talán kevesen tudják, de a lakossági energiapiacon a rezsicsökkentésen felül további kedvezményeket biztosítunk ügyfeleinknek, ezáltal a legkedvezőbb díjazású szolgáltató vagyunk Magyarországon. Az energiaszolgáltatást igénybevevő ügyfeleink érdekében is kötelességünk olyan javaslatokat készíteni, amelyek az energiaszolgáltatás szabályozásában szerintünk meglévő kockázatokat csökkentik. Azt, hogy a rezsicsökkentésnek mi lesz a hatása az idei eredményünkre, még korai megmondani. Ezért csak később döntünk a hogyan továbbról. 
Azt viszont már tudjuk, hogy a távközlési adó mintegy 20 milliárd, a közműadó pedig 7,2 milliárd forintos terhet jelent 2013-ban.

Mit jelentene egy állami mobilszolgáltató elindulása akár saját cég alapításán, akár felvásárláson keresztül? Egy újabb szereplő nagyobb árversenyt és részesedés-vesztési kockázatot jelent, mint a jelenlegi konkurencia?

A magyarországi mobilpiac már most is jól működik, intenzív verseny jellemzi. Nem véletlen, hogy sem 2008-ban, sem tavaly nem kívánt pályázni a negyedik mobilszolgáltató helyére egyetlen távközlési világcég sem. Ha mégis piacra lépne egy negyedik, bármilyen tulajdonú mobilszolgáltató, akkor az elsősorban azért lesz kedvezőtlen, mert megnehezíti a frekvenciablokkok hatékony felosztását. Márpedig a bővülő adatforgalomhoz, a területi lefedettség növeléséhez, valamint a minőség javításához jelentős frekvenciára van szükség.

Forrás: [origo]Míg a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi erőforrásokat a piaci szereplők előteremtették, addig a rendelkezésre álló spektrum szűkös erőforrássá vált. Utoljára kilenc éve jutottak érdemben spektrumblokkokhoz a szolgáltatók. Ebből kifolyólag a megoldás az lehet, ha a kialakult spektrumhiányos helyzetben a mobil szélessáv fejlesztésére alkalmas frekvenciablokkokat az ország mihamarabb hasznosítja.

Érdekes trend, hogy az Egyesült Államokban és Angliában például, ahol az okostelefon-penetráció 50 százalék feletti, nem új mobilszolgáltatók lépnek a piacra, hanem inkább összeolvadnak a meglévők, ezáltal meg tudják osztani a frekvenciákat annak érdekében, hogy jobban kiszolgálhassák ügyfeleiket. Magyarországon ma még csak 20 százalékos az okostelefon-penetráció, ami 2-3 éven belül szintén felmehet 50 százalék fölé.

 

Van olyan terület, ahol Magyarország le van maradva a nyugati piacokhoz képest? Hol tartunk a telekommunikációs fejlődésben?

Talán a vezetékes hálózatban volt a legnagyobb a lemaradásunk, az ugyanis a nyugati országokhoz képest jóval később, csak a 90-es években kezdett igazából kiépülni. A rendszerváltás idején még alig valamivel több, mint 10 százalékos volt a vezetékes penetrációnk, miközben Nyugat-Európában már évtizedek óta több mint 30 százalékos. Ezt a lemaradást csak az ezredfordulóra sikerült behoznunk.

Az internet-penetrációban viszont már most sincs lemaradásunk. Igaz, itt a növekedés később kezdődött, mint másutt, ami azzal járt, hogy a nyugati országoktól eltérően Magyarországon még nem jellemző, hogy a cégek online intézik az üzleti ügyeket. Ez sajnos ránk is igaz. A mostani tranzakcióink csak kevesebb, mint 5 százaléka online, szemben a nyugat-európai 30-50 százalékos aránnyal. Ezért is próbálunk egyre több értékesítési, ügyfélszolgálati, számlázási tranzakciót átterelni papíralapúról online-ra. Hiszem, hogy a lemaradásunkat gyorsan be tudjuk hozni.

Vannak viszont olyan területek, ahol már most is az élen vagyunk. Mindenekelőtt a mobilhálózatokban, annak köszönhetően, hogy azok a kilencvenes években a vezetékes hálózat helyettesítőiként funkcionáltak. Emiatt a mobilszolgáltatók itt erősebb és jobb minőségű hálózatot építettek ki, mint Nyugat-Európában. És az interneten belüli térerő és a mobil szélessáv is átlagban jobb minőségű Magyarországon, mint sok nyugat-európai országban.

Mely üzleti területek adhatnak pozitív lökést a növekedésnek?

Éppen a mobil-szélessáv. Nemcsak a puszta internet-hozzáférés növelésén keresztül, hanem, hogy az lehetővé tehet különböző alkalmazásokat, különösen a 4G-n. Egyelőre okostelefonokon és táblagépeken, de már más eszközökbe - például fényképezőgépekbe, videoberendezésekbe, autókba - is kezd beépülni a 4G/LTE, amely egyre inkább alapértelmezetté válik, és ez a trend csak erősödni fog. Bár ma még nem lehet előre látni, milyen lehetőségek vannak ebben, de máris kétszámjegyű a növekedés.

Nagy potenciált látunk az IT-szolgáltatásokban, amelyek igénybevételét a mostani gazdasági helyzet tompítja, mivel sok magyar cég ezen spórol, ám előbb-utóbb kénytelenek lesznek rá költeni. A felhőalapú szolgáltatásokban és a rendszerintegrációban is vannak üzleti lehetőségek. A felhőalapú szolgáltatások még mindig gyerekcipőben járnak, de e téren nem vagyunk lemaradva másoktól, világszerte ugyanazok a kihívások. Új lehetőségek vannak a machine to machine (M2M) technológiában, ami emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik, főleg a lakásokban. Jelenleg az IPTV-vel és a Video on demand-dal vagyunk jelen a háztartásokban, de már érkeznek a piacra olyan új szolgáltatások, mint az otthoni biztonság, a videomonitoring, az otthoni automatizáció, valamint az úgynevezett okosenergia-menedzsment. E technológiák vagy a vezetékes, vagy a mobil szélessávú hozzáférést használják.

Lehet olyan dobásuk, mint amilyen az energiaszolgáltatás elindítása volt 2010-ben?

Hasonlóan jelentős árbevétel-növelési lehetőséget, mint amit az energia kiskereskedelem hozott tavaly, nem látunk. Az energiaszolgáltatás csak vékony EBITDA-marzsot ért el. De az energiával nem is ez volt a célunk, hanem az ügyfeleink megtartása, elégedettebbé tétele, valamint az, hogy stabilabbá tegyük az alaptevékenységünket, kiépítsünk egy piaci pozíciót azzal a céllal, hogy ha majd a smart metering - az energiafogyasztás okos mérése - elterjed, akkor a ma már 150 ezres, reményeink szerint fokozatosan bővülő ügyfélkörünk számára egy sor szolgáltatást - energiát, távközlést, tévét, internetet - csomagban adjunk.

Költségeik lefaragásával tompíthatják az EBITDA-margin lemorzsolódását?

Elkezdtük modernizálni a hálózatot, nemcsak azért, hogy megteremtsük a 4G/LTE képességet, hanem hogy egyszerűsítsük a hálózati struktúrákat és növeljük azok hatékonyságát. Az energiaköltségeken és a munkatársak elhelyezésén is lehet spórolni. Másik nagy kezdeményezésünk, amelyen már pár éve dolgozunk, s ebben az évben várjuk az első gyümölcseit, az ügyfélkapcsolati és  számlázási rendszerek egységesítése. A humánköltségeket illetően a már bejelentett intézkedéseken felül nincsenek további terveink.

Az már ismert, hogy beruházásaikat az idén 5 százalékkal fogják vissza. De mi várható 2014 és 2015-ben, ha nem nézzük a spektrum-jellegű ráfordításokat?

Az említett két nagy projektünk 2014-ig fut, miközben folyamatosan nézzük, hogy a 4G/LTE mennyire fog beindulni, hiszen fontos, hogy ha növekednek az igények, azokat időben ki tudjuk elégíteni. De ez a gazdasági helyzettől és a szabályozási környezettől is függ.

A befektetők pozitívan fogadták, hogy az Magyar Telekom 50 forintos osztalékot fizetett, annak ellenére, hogy a távközlési cégek többsége az előző évinél kevesebbet juttatott részvényeseinek. Mennyire fenntartható ez a következő években?

Ahogy azt meghirdettük, akkor fizetünk osztalékot, ha a nettó eladósodottsági rátánk 30-40 százalék közé esik. Tavaly ez 34 százalék volt, ami lehetővé teszi a részvényenkénti 50 forint kifizetését, erről a végső döntést az áprilisi közgyűlésünk hozza meg. Az osztalékpolitikánk ismeretében bárki meg tudja állapítani, hogy fenntartható-e a mostani mérték. A jövőre nézve nem akarok semmit sem sugallni.

S minek tudja be az európai telekomszektorban végigsöprő osztalékcsökkentési, profiltisztítási hullámot? Hogyan hat ez a Magyar Telekomra, mennyire különbözik a helyzetük?

Nekünk jót tett, hogy már évekkel ezelőtt olyan helyzetbe kerültünk, ami miatt másoknál korábban kénytelenek voltunk végrehajtani az integrációt. Most ők járják be ezt az utat, de nekünk is vannak kihívásaink.

Macedón leánycégük szenved, nem gondoltak arra, hogy eladják? S lát esélyt goodwill-leírásokra akár Magyarországon, akár Montenegróban?

Macedón leánycégünk kétségtelenül nehéz helyzetben van, ennek kezelése kihívás, de az, hogy van egy nehéz időszak és élesedik a verseny, még nem azt jelenti, hogy feladjuk. Ez meg sem fordul a fejünkben, már csak azért sem, mert ugyan a leánycégünk által termelt EBITDA-margin csökkent, de még mindig jónak tekinthető. A goodwill-leírásokkal kapcsolatban a Magyar Telekom évente, vagy ha a körülmények megkívánják gyakrabban, végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés.

Elképzelhető-e kisebb régiós telekomcég(ek) felvásárlása?

Nem kizárt, hiszen azért csökkentettük az osztalékot 2010-ben 74-ről 50 forin0tra, mert forrásokat akartunk felszabadítani ahhoz, hogy ha lesznek akvizíciós lehetőségek, azokat kiaknázhassuk. Még mindig ez a cél, de nem bármi áron akarunk venni, minden a feltételektől függ. Most nem látunk sok mozgást a régióban, nincsenek privatizációs lehetőségek. Így most arra koncentrálunk, hogy Magyarországon közepes méretű IT- és kábelszolgáltató cégeket vásároljunk.

A Magyar Telekom árfolyama

A Magyar Telekom az Investor.hu-t is kiadó Origo Zrt. százszázalékos tulajdonosa.

KAPCSOLÓDÓ CIKK