Nem sikerült Oroszországból segítséget kicsikarnia a ciprusi pénzügyminiszternek, így a ciprusi kormányzat a vitában egyedül maradt a segítséget csak súlyos feltételekkel nyújtó Európával szemben. A betétesek biztosan el kell, hogy szenvedjenek valamiféle veszteséget, akár adó, akár egy rossz bank, akár a teljes bankrendszer összeomlása révén. Oroszországot viszont még kár lenne kivenni a képletből, a politikai bizonytalanság csak sűrűsödik a hétvégén.

Egy érdekes idézet, kommentár nélkül

"Egy kicsi, nyitott gazdaság számára, mint Ciprus, az euró bevezetése védelmet jelent a nemzetközi pénzügyi turbulenciák ellen" - idézi a ZeroHedge Jean-Claude Trichet, az EKB előző elnöke 2008. január 18-án tett kijelentését.

Nem jött be az orosz kártya

A hírek szerint nem sikerült megállapodnia a ciprusi kormánynak Oroszországgal a kért hitelkeretről, a ciprusi pénzügyminiszter üres kézzel kénytelen hazatérni Moszkvából. Nem derült ki, hogy miért siklottak félre a hét elején még kedvező hangulatúnak mondott tárgyalások.

A közvetlen orosz segítség nélkül Ciprus úgy tűnik, egyedül maradt az EU, IMF és EKB alkotta Trojkával szembeni vitában, amiben egyedül az orosz segítség adhatott volna ütőkártyát a szorult helyzetbe került kormánynak. Az orosz hitel nélkül továbbra is mintegy 5,8 milliárd eurónyi forrást kellene előteremtenie, hogy megkaphassa a 10 milliárd eurós európai mentőcsomagot.

A megoldásra több lehetőség is felmerült, de ezek közül az orosz segítség tűnt a legerőteljesebbnek, a nyugdíjalapok államosítása és egyéb ötletek csak kisebb részét fedezhetnék a hiányzó tőkének, miközben az idő csak egyre fogy az EKB által szabott hétfői határidőig. A legnagyobb ciprusi bank, a Cyprus Popular Bank a hírek szerint alig napokra elegendő likviditással rendelkezik, azaz szinte rögtön összeomlana, amint megvonja az ECB az életben tartó likviditási forrásokat tőle. Tegnap felröppent a hír, hogy a bankot bezárják, a betéteket visszajuttatják a betéteseknek, de a jegybank gyorsan cáfolta a híreket.

Még vannak ötletek, de egyre kevesebb

A ciprusi parlament ma kezdi a vitát a bankszektor átstrukturálásáról, illetve egy szolidaritási alap felállításáról. Utóbbi lényegében egy befektetési alap lenne, amely tőkét gyűjtene a hiányzó források pótlására, az alap mögött pedig állami eszközök és a földgázipar bevételei állnának. A parlament valószínűleg nem fogadná el semmilyen körülmények között a 100 ezer eurónál kisebb betétek megsarcolását, de az ennél nagyobb betétek megcsapolása valószínűleg ismét terítékre fog kerülni az alternatív javaslatok ellenére is.

A ciprusi jegybank is előállt egy ötlettel. Eszerint a bankokat feldarabolnák úgy, hogy a problémás eszközállomány (jellemzően nem fizető hitelek) egy "rossz bankba" kerülnének arra az időre, amíg ezek az eszközök ismét eladhatóvá nem válnak a piacon. A jegybank érintetlenül hagyná (pontosaban teljes összegben visszafizetné) az európai betétbiztosítás hatálya alá eső, 100 ezer euró alatti betéteket, míg az ennél nagyobb betéteket befagyasztaná, és később, a rossz bank eszközállományának leépítése után fizetné ki őket.

Ez az eredeti javaslatokban szereplő 10-15 százaléknál lényegesen nagyobb veszteséget jelentene a nagy betétek tulajdonosai számára, egyes becslések szerint ennek mértéke elérné a 40 százalékot (ami éppen az a szint, amit a pletykák szerint az IMF eredetileg is igyekezett keresztül vinni).

Sodródunk a végkifejlet felé

Jó esély mutatkozik rá, hogy a ciprusi dráma leglátványosabb fejezete pár napon belül lezáruljon. A ciprusi törvényhozás meglátásunk szerint nem fogja tudni elkerülni, hogy valamilyen módon megadóztassa a túlméretezett bankszektor betétjeit, hiszen egyébként hétfőn a rendezetlen államcsőddel és az eurózónából való kihullással fenyegető bankcsődök indulhatnak meg, ha az EKB elzárja a pénzcsapokat.

Az európai politikusoknak ugyanakkor nem érdeke, hogy mindenképpen csődbe taszítsák Ciprust, az eurózóna integritása épp az ellenkezőjét kívánja, ezért azt sejtjük, hogy az utolsó pillanatig kiélezett politikai vita mellett születhet olyan megoldás, ami minimum átmenetileg rendezi az ország helyzetét úgy, hogy legalább egy esetleges későbbi, rendezett kilépésig biztosítva legyen a finanszírozás.

E tekintetben tehát az események egyelőre a hét elején megfogalmazott feltételezéseink szerint zajlanak, de soha nem szabad kihagyni a számításból, hogy a politikusok kiélezett helyzetekben hajlamosak kiszámíthatatlan döntéseket hozni. Amit látunk, az pedig a klasszikus játékelméleti helyzet, a "chicken-game", amiben az a kérdés, hogy az egymás felé száguldó autók sofőrjei közül ki rántja félre először a kormányt. Ha egyik sem, annak halálos karambol a vége, viszont aki előbb adja fel, komoly terheket kell, hogy elviseljen. Semmiképpen sem egy felelősségteljes politikai játék.

Oroszország ráadásul a nevető harmadik lehet, nem számítva persze a súlyos eurómilliárdokat, amit a ciprusi bankszektor összeomlásával vagy a bankbetétek megadóztatásával szenvedne el. Fontos kiemelni, hogy a bankbetétek rendezett megcsapolása nélkül a betétesek a bankok összeomlásával lényegesen nagyobb veszteséget szenvedhetnének el.  Nem kizárt ezzel együtt, hogy Oroszország arra számít, hogy Ciprus csődje és az eurózónából való kihullása esetén lényegesen kedvezőbb "beszállási pontot" találhat, hogy alapvetően átvegye a ciprusi földgázipar felett az irányítást.